Ti hisztek a sorsban? Történt már olyan az életetekben, aminél egyszerűen úgy éreztétek, ez a sors keze volt? 24/L

Én azt vallom, hogy nincsenek véletlenek. Minden okkal történik. Én egyszer pont a várva-várt osztálykirándulás reggelén lettem rosszul, és nem tudtam elmenni. Mondhatom, baromi nagy szívásnak éreztem. Utólag viszont kiderült, hogy egy nyomor volt az egész, ráadásul egész nap zuhogott az eső, szóval a fél osztály ágynak esett másnapra. Jól tettem, hogy kihagytam.

Egyszer meg egy olyan táborban voltam, ahol két csoportra osztották a táborozókat: jobbakra és kevésbé jobbakra. Azok a lányok, akikkel összebarátkoztam, a kevésbé jobbakhoz kerültek, én a jobbakhoz.Viszont a jobb csoport tele volt egoista nagymenőkkel. Szóval elindult a két csoport, én vviszont elvesztem. Baromi gáznak éreztem, nem tudtam mit csináljak. Végül a kevésbé jobbakra találtam rá, és velük voltam. És ha nem veszem volna el, végig egyedül szenvedhettem volna a jobbakkal, így viszont volt társaságom és nagyon jól éreztem magam.

És még egy csomó ilyen példám van, hogy látszólag történt valami nagyon peches velem, de egyébként pont, hogy szerencsém volt. SEMMI SE VÉLETLEN.

Amikor figyelsz rá megbizonyosodsz róla,ha nem akkor

mem hiszel benne.De ez így van jól

[link]

Véletlen talàlkozàsok nincsenek..