Régi szentkép érintése után miért érzem magam hirtelen rosszul? és miért lett 2 vágás szerű a kezemen?

A nemzetiszocializmus (németül: Nationalsozialismus), vagy nácizmus elsősorban az Adolf Hitler vezette Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) ideológiájára, illetve Németország 1933 és 1945 közötti Hitler-kormány időszakának politikájára, gyakorlatára utal. A két világháború közötti időszak és a második világháború korszakának szélsőjobboldali ideológiái közé sorolható, az olasz fasizmussal együtt a nemzetközi fasizmus egy változata. Más országokban kialakult szélsőjobboldali ideológiák példájául szolgált, illetve ezen politikai mozgalmak hatalomra jutását aktívan segítette. A nemzetiszocialista berendezkedést később az elfoglalt területekre (például Ausztria, Cseh–Morva Protektorátus, Lengyel Főkormányzóság) is kiterjesztették.

Ideológiájának fő jellemzői a pángermán sovinizmus, rasszizmus és antiszemitizmus, kiindulópontja a szociáldarwinizmus volt, az az elképzelés, miszerint az emberi fajok közötti versenyben a legrátermettebbnek kell fennmaradnia, a többieknek pusztulás vagy alávetettség a sorsa. A germánokat, az úgynevezett északi fajt tekintették a legtisztább árja fajnak, amely uralkodásra hivatott. Ezen az alapon úgynevezett népközösség (Volsgemeinschaft) létrehozását tűzték ki célul, amely minden, fajilag megfelelő németet magában foglal, és elutasították a marxista osztályelméletet, ami a különböző társadalmi osztályoknak a nemzeti határokon átnyúló összefogását vallotta. A nácizmus fő ellenfelének a kommunizmust tekintették, de szavakban elutasították a kapitalizmust is, egyfajta harmadik utat hirdetetve, de a gyakorlatban határozottan védve a („fajilag” megfelelő kezekben lévő) magántulajdont és a német nagytőke érdekeit.

A náci párt elődje az 1919 januárjában alakult pángermán és antiszemita Német Munkáspárt volt. Adolf Hitler a húszas évek elején szerezte meg ennek vezetését, és ezután kapta a párt végleges nevét (Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei, NSDAP). A párt 1920-ban elfogadott Nemzeti Szocialista Programja az egyesült Nagy-Németország létrehozását, a zsidók állampolgárságának megvonását, földreformot és néhány iparág államosítását követelte. Hitler 1924-ben a Mein Kampf-ban részletesen kifejtette ideológiájának alapjait, az antiszemitizmust és az antikommunizmust, a parlamenti demokrácia megvetését és Németország területi expanziójának jogosságát.

1933-ban Hitler – a közkeletű tévedéssel ellentétben, nem parlamenti választások eredményeképpen, hanem a német hatalmi elit belső kompromisszumának révén – kancellár lett, és Németországot hamarosan egypárti állammá szervezte, ahol a nemzetiszocializmus ideológiájának megfelelően a „fajilag nem kívánatos elemeket” és a politikai ellenzéket kiszorították, üldözték, végül túlnyomó részüket fizikailag megsemmisítették. Ez a politika a holokauszthoz majd Németország második világháborús teljes vereségéhez vezetett. A második világháború után a nemzetiszocializmus új híveit neonáciknak nevezik.

Tartalomjegyzék [elrejtés]

1 A „náci” elnevezés eredete

2 Az ideológia fontos elemei

3 Hitler programja

4 Jegyzetek

5 Fordítás

6 Források

A „náci” elnevezés eredete[szerkesztés]

A Nemzeti Szocialista Német Munkáspárt zászlaja, majd Németország nemzeti zászlaja 1935-45 között)

Adolf Hitler pártjának teljes neve Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei (NSDAP) (Nemzeti Szocialista Német Munkáspárt) volt. A „náci” rövidítés a hosszú név első két szótagjának német kiejtéséből alakult ki.[1]

Egy ugyanilyen hangalakú szó a nácik hatalomra jutása előtti Németországban hétköznapi pejoratív kifejezés volt, amit az elmaradott parasztokra alkalmaztak, magyarul körülbelül a „bunkó” jelentéssel, illetve ezzel jellemezték az ostobának tartott embereket általában. Eredete a vidéken – különösen Bajorországban, ahol Hitler első fő bázisa volt – gyakori Ignaz keresztnév becézett változata, a Nazi volt.[2][3] A nemzeti szocialisták ellenfelei ezt az egyezést kihasználva ragasztották ezt a pejoratív kifejezést Hitler híveire.[3][4][5][6]

Az NSDAP kezdetben propagandájában elfogadta és alkalmazta ezt a kifejezést, azzal próbálkozva, hogy annak addigi közkeletű jelentését megfordítsa a közbeszédben, de hamarosan feladta ezt és ettől kezdve következetesen kerülte a szó alkalmazását.[4][5] Külföldön ezzel szemben a kifejezés, főleg a Hitler elől menekülő német emigránsok révén, a náci Németországgal és rezsimmel szemben ideológiai harc egyik eszköze lett és számos nyelven, széles körben alkalmazták.[4]

Az ideológia fontos elemei[szerkesztés]

Nemzeti (nacionalizmus) és baloldali (szocializmus) ideológiák összedolgozásával egy új világnézet létrehozása.

A szakszervezeti rendszer megújítása, a munkások védelme.

Németország helyreállítása, a létbiztonság megteremtése.

Szociális demagógia (baloldali típusú jelszavak hangoztatása párhuzamosan a szélsőségesen jobboldali tevékenységgel.)

élettér-elmélet („Lebensraumpolitik”, „Lebensraum im Osten”: több lakóterület teremtése a németek számára a kelet felé való terjeszkedés által)

antiliberalizmus, marxizmus-, kommunizmus-, bolsevizmusellenesség

a zsidóság elleni fajgyűlölet a német/germán/árja felsőbbrendűségből (Übermensch, Untermensch) kiindulva.

A vezetőben való feltétlen hit (Führerprinzip)

A demokrácia korlátozása, ennek következményeként a nem együttműködő politikai pártok, szakszervezetek, és sajtótermékek megszüntetése

szociáldarwinizmus (az emberi társadalomban is a legalkalmasabb csoportok (fajták, változatok) tudnak fennmaradni, életben maradni, szelektálódni)

rasszizmus: az emberi rasszok közötti különbségek hangsúlyozása

eugenika (a szociáldarwinizmusban megfogalmazott fajfejlődés „elősegítése”, az akadályozó tényezők „kiiktatása”)

homoszexuális beállítottságú emberek iránti erőteljes ellenszenv; a homoszexualitás korlátozása, tiltása, és büntetése (homofóbia)

a vallásszabadság korlátozása

Hitler programja[szerkesztés]

Adolf Hitler Mein Kampf című könyvében röviden a következő programot ajánlotta a német nemzet fellendítésére:

A szocializmus és a nacionalizmus összhangjának kihasználása Németország háború utáni helyreállításában. (A baloldal és a jobboldal összefogása a NSDAP alatt)

A jellegzetesen német, hagyományos kulturális értékek védelme.

Nem teljesítés politikája: a fegyverkezés megkezdése, a megszállt területek kiürítése és a hadisarc fizetésének abbahagyása (ezzel a versailles-i szerződésben foglaltaknak mond ellent).

Európa németjeinek egyesítése Nagy-Németország létrehozásának érdekében; Ausztria bekebelezése (anschluss), Csehország és Lengyelország németlakta területeinek elfoglalása, valamint Európa (beleértve a Baltikumot) németjeinek hazatelepítése. Úgy vélte, szövetséget köthet Angliával, mert az angolok a franciáktól jobban félnek, mint amennyire ragaszkodnak a status quóhoz.

Terjeszkedés keletre, a Szovjetunió elfoglalásával a Birodalom kiterjesztése az Urálig. Hitler szerint a Szovjetunió hatalmas területét arra nem alkalmas népek lakják, ugyanis hagyták, hogy a zsidók/kommunisták kezükbe vegyék a hatalmat. (Az adott területeknek nagyon rossz volt a kihasználása gazdasági és földművelési szempontból.)

Ezután fordulna az eddig tétlen Franciaország felé, és vagy megsemmisítené a nemzetet, vagy a gyengébb partner szerepébe kényszerítené (reváns az első világháborúért).

A létrejött 400 milliós Német Birodalom (egy pángermán Európa) szembeszállhatna az Egyesült Államokkal.

Jegyzetek[szerkesztés]

Ugrás fel ↑ Lepage, Jean-Denis (2009), Hitler Youth, 1922-1945: An Illustrated History, McFarland, p. 9

Ugrás fel ↑ Dictionary Visions, Research and Practice: Selected Papers from the 12th International Symposium on Lexicography, Copenhagen, 2004, illustrated, Amsterdam: J. Benjamins Pub. Co., 247. o (2007. április 30.). ISBN 9789027223340. Hozzáférés ideje: 2014. október 22.

^ Ugrás ehhez: a b Nazi. Online Etymology Dictionary. (Hozzáférés: 2014. október 22.)

^ Ugrás ehhez: a b c The Third Reich Sourcebook. Berkeley, Calif.: California University Press, 4. o (2013. április 30.). ISBN 9780520955141

^ Ugrás ehhez: a b „Why Hitler hated being called a Nazi and what's really in humble pie”, telegraph.co.uk, The Daily Telegraph, 2011. október 23. (Hozzáférés ideje: 2014. október 22.)

Ugrás fel ↑ Seebold, Elmar (2002), 24th edition of Etymologisches Wörterbuch der deutschen Sprache

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Nazism című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

↑ Ormos 1987A: Ormos, Mária. Nácizmus–fasizmus. Budapest: Magvető. ISBN 963 14 1090 0 (1987)

↑ Ormos 1993: Ormos Mária. Hitler. T-Twins. ISBN 963 7977 56 2 (1994)

↑ Ormos 1999: Ormos Mária, Krausz Tamás. Hitler – Sztálin. Budapest: Pannonica. ISBN 963 8469 94 3 (1999)

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzetiszocializmus témájú médiaállományokat.

[becsuk]

m • v • sz

Nemzetiszocializmus

Szervezetek

NSDAP · SA · SS · Hitlerjugend · Gestapo · RSHA

Reichsadler der Deutsches Reich (1933–1945).svg

Események

Sörpuccs · Nemzetiszocialista hatalomátvétel · A Reichstag felgyújtása · Hosszú kések éjszakája · Harmadik Birodalom · Németország újrafegyverkezése · Nürnbergi pártnapok · Kristályéjszaka · Walküre hadművelet · Holokauszt · Nürnbergi per

Ideológia

Mein Kampf · Volk ohne Raum · Völkischer Beobachter · Der Stürmer · Heim ins Reich · Gleichschaltung · Nemzetiszocialista program · Nemzetiszocialista propaganda · Nemzetiszocialista építészet · Pozitív kereszténység · Drang nach Osten · Lebensraum

Fajelmélet

Árja fajelmélet · Herrenvolk · A nemzetiszocialista fajelmélet és faji politika · Nürnbergi törvények · Fajgyalázás · Tiszteletbeli árja

Jelképek

Szvasztika · Blutfahne · A Harmadik Birodalom zászlóinak képtára · Náci karlendítés

Vezetők

Martin Bormann · Karl Dönitz · Anton Drexler · Adolf Eichmann · Hans Frank · Joseph Goebbels · Hermann Göring · Reinhard Heydrich · Rudolf Heß · Heinrich Himmler · Adolf Hitler · Erich Ludendorff · Joachim von Ribbentrop · Alfred Rosenberg · Ernst Röhm · Baldur von Schirach · Arthur Seyß-Inquart · Albert Speer

Németországon kívül

Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt Magyar 1919–1946 (Magyarország) · Nyilaskeresztes Párt Magyar 1919–1946 (Magyarország) · Vasgárda román (Románia) · Noua Dreaptă román (Románia) · Német–Amerikai Bund amerikai (USA) · Amerikai Náci Párt amerikai (USA) · Nemzetiszocialista Mozgalom amerikai (USA) · Nemzetiszocialista Egységpárt kanadai (Kanada) · Nasjonal Samling norvég (Norvégia) · Nationaal-Socialistische Beweging holland (Hollandia) · Nemzetiszocialista Tömb svéd (Svédország) · Nemzetiszocialista Liga brit (Nagy-Britannia) · Ossewabrandwag Dél-Afrika (Dél-Afrika) · Usztasa horvát (Horvátország)

Nemzetközi katalógusok

GND: 4041316-0

Németország Németország-portálZsidóság Zsidóságportál

P history.png Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Kategóriák: NemzetiszocializmusAntiszemitizmus

Navigációs menü

nem vagy bejelentkezvevitalapközreműködésekfiók létrehozásabejelentkezésszócikkvitalapolvasásszerkesztéslaptörténet

Keresés

Menj

Kezdőlap

Tartalom

Kiemelt szócikkek

Friss változtatások

Lap találomra

Tudakozó

Részvétel

Kezdőknek

Segítség

Közösségi portál

Kapcsolatfelvétel

Adományok

Nyomtatás/ exportálás

Könyv készítése

Letöltés PDF-ként

Nyomtatható változat

Társlapok

Wikimédia Commons

Eszközök

Mi hivatkozik erre

Kapcsolódó változtatások

Speciális lapok

Hivatkozás erre a változatra

Lapinformációk

Wikidata-adatlap

Hogyan hivatkozz erre a lapra

Más nyelveken

English

Alemannisch

Aragonés

Ænglisc

العربية

مصرى

Asturianu

Boarisch

Žemaitėška

Беларуская

Беларуская (тарашкевіца)

Български

বাংলা

Brezhoneg

Bosanski

Català

Čeština

Cymraeg

Dansk

Deutsch

Zazaki

Ελληνικά

Esperanto

Español

Eesti

Euskara

فارسی

Suomi

Français

Frysk

Gaeilge

Galego

ગુજરાતી

עברית

हिन्दी

Hrvatski

Hornjoserbsce

Հայերեն

Interlingua

Bahasa Indonesia

Interlingue

Íslenska

Italiano

日本語

ქართული

Қазақша

ಕನ್ನಡ

한국어

Kurdî

Latina

Lietuvių

Latviešu

Македонски

मराठी

Napulitano

नेपाली

Nederlands

Norsk nynorsk

Norsk bokmål

Occitan

ਪੰਜਾਬੀ

Polski

Piemontèis

Português

Rumantsch

Română

Русский

Русиньскый

Саха тыла

Sicilianu

Scots

Srpskohrvatski / српскохрватски

Simple English

Slovenčina

Slovenščina

Shqip

Српски / srpski

Svenska

தமிழ்

తెలుగు

Тоҷикӣ

ไทย

Tagalog

Türkçe

Українська

اردو

Tiếng Việt

Volapük

Winaray

ייִדיש

中文

粵語

Linkek szerkesztése

A lap utolsó módosítása: 2015. november 11., 22:28

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.

Nazism

From Wikipedia, the free encyclopedia

"National Socialism" redirects here. For other ideologies and groups called National Socialism, see National Socialism (disambiguation).

"Nazi" redirects here. For other meanings, see Nazi (disambiguation).

Part of a series on

Nazism

Nazi Swastika

Organizations[show]

History[show]

Ideology[show]

Racial ideology[show]

Final Solution[show]

People[show]

Nazism outside of Germany[show]

Lists[show]

Related topics[show]

Category Category

Portal icon Nazi Germany portal

v t e

National Socialism (German: Nationalsozialismus), more commonly known as Nazism (/ˈnɑːtsɪzəm, ˈnæ-/[1]), is the ideology and practice associated with the 20th-century German Nazi Party and Nazi state as well as other far-right groups. Usually characterized as a form of fascism that incorporates scientific racism and antisemitism, Nazism developed out of the influences of Pan-Germanism, the Völkisch German nationalist movement, and the anti-communist Freikorps paramilitary groups that emerged during the Weimar Republic after German defeat in World War I.

Nazism subscribed to theories of racial hierarchy and Social Darwinism, identifying Germans as part of what Nazis regarded as an Aryan or Nordic master race.[2] It aimed to overcome social divisions and create a homogeneous society, or "people's community" based on national unity. The Nazis aimed to unite all Germans living in historically German territory, as well as gain additional lands for German expansion under the doctrine of Lebensraum, while excluding those deemed either to be community aliens or foreign peoples. The term "National Socialism" arose out of attempts to create a nationalist redefinition of "socialism", as an alternative to both internationalist Marxist socialism and free market capitalism. Nazism rejected the Marxist concept of class struggle, opposed cosmopolitan internationalism, and sought to defend the private property and privately owned businesses of Aryans.

The Nazi Party was founded as the Pan-German nationalist and antisemitic German Workers' Party on 5 January 1919. By the early 1920s, Adolf Hitler assumed control of the organization and renamed it the National Socialist German Workers' Party (Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei, NSDAP) to broaden its appeal. The National Socialist Program, adopted in 1920, called for a united Greater Germany that would deny citizenship to Jews or those of Jewish descent, while also supporting land reform and the nationalization of some industries. In Mein Kampf, written in 1924, Hitler outlined the antisemitism and anti-communism at the heart of his political philosophy, as well as his disdain for parliamentary democracy and his belief in Germany’s right to territorial expansion.

In 1933, with the support of traditional conservative nationalists, Hitler was appointed Chancellor of Germany and the Nazis gradually established a one-party state, under which Jews, political opponents and other "undesirable" elements were marginalized, with several millions eventually imprisoned and killed. Hitler purged the party’s more socially and economically radical factions in the mid-1934 Night of the Long Knives and, after the death of President Hindenburg, political power was concentrated in his hands, as Führer or "leader". Following the Holocaust and German defeat in World War II, only a few fringe racist groups, usually referred to as neo-Nazis, still describe themselves as following National Socialism.

Contents [hide]

1 Etymology

2 Position in the political spectrum

3 Origins

3.1 Völkisch nationalism

3.2 Racial theories and antisemitism

3.3 Response to World War I and fascism

4 Ideology

4.1 Nationalism and racialism

4.1.1 Irredentism and expansionism

4.1.2 Racial theories

4.2 Social class

4.3 Sex and gender

4.3.1 Opposition to homosexuality

4.4 Religion

4.5 Economics

4.5.1 Anti-communism

4.5.2 Anti-capitalism

4.6 Totalitarianism

5 Post-war Nazism

6 See also

7 References

7.1 Notes

7.2 Bibliography

8 External links

Etymology

Flag of the National Socialist German Workers' Party (alternative national flag of Germany, 1933-45)

The full name of Adolf Hitler's party was Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei (National Socialist German Workers' Party; NSDAP). The shorthand Nazi was formed from the first two syllables of the German pronunciation of the word "national" (IPA: [na-tsi̯-o-ˈnaːl]).[3]

The term was in use before the rise of the NSDAP as a colloquial and derogatory word for a backwards peasant, characterizing an awkward and clumsy person. It derived from Ignaz, being a shortened version of Ignatius,[4][5] a common name in Bavaria, the area from which the Nazis emerged. Opponents seized on this and shortened the first word of the party's name, Nationalsozialistische, to the dismissive "Nazi".[5][6][7][8]

The NSDAP briefly adopted the Nazi designation, attempting to reappropriate the term, but soon gave up this effort and generally avoided it while in power.[6][7] The use of "Nazi Germany", "Nazi regime", and so on was popularized by German exiles abroad. From them, the term spread into other languages and was eventually brought back to Germany after World War II.[6]

Position in the political spectrum

Foreground, left to right: Führer Adolf Hitler; Hermann Göring; Minister of Propaganda Joseph Goebbels; Rudolf Hess

Nazis alongside members of the far-right reactionary and monarchist German National People's Party (DNVP), during the brief Nazi-DNVP alliance in the Harzburg Front from 1931 to 1932

The majority of scholars identify Nazism in practice as a form of far-right politics.[9] Far-right themes in Nazism include the argument that superior people have a right to dominate over other people and purge society of supposed inferior elements.[10] Adolf Hitler and other proponents officially portrayed Nazism as being neither left- nor right-wing, but syncretic.[11][12] Hitler in Mein Kampf directly attacked both left-wing and right-wing politics in Germany, saying:

Today our left-wing politicians in particular are constantly insisting that their craven-hearted and obsequious foreign policy necessarily results from the disarmament of Germany, whereas the truth is that this is the policy of traitors [...] But the politicians of the Right deserve exactly the same reproach. It was through their miserable cowardice that those ruffians of Jews who came into power in 1918 were able to rob the nation of its arms.[13]

Hitler, when asked whether he supported the "bourgeois right-wing", claimed that Nazism was not exclusively for any class, and indicated that it favoured neither the left nor the right, but preserved "pure" elements from both "camps", stating: "From the camp of bourgeois tradition, it takes national resolve, and from the materialism of the Marxist dogma, living, creative Socialism".[14]

The Nazis were strongly influenced by the post–World War I far-right in Germany, which held common beliefs such as anti-Marxism, anti-liberalism, and antisemitism, along with nationalism, contempt towards the Treaty of Versailles, and condemnation of the Weimar Republic for signing the armistice in November 1918 that later led to their signing of the Treaty of Versailles.[15] A major inspiration for the Nazis were the far-right nationalist Freikorps, paramilitary organisations that engaged in political violence after World War I.[15] Initially, the post-World War I German far right was dominated by monarchists, but the younger generation, who were associated with Völkisch nationalism, were more radical and did not express any emphasis on the restoration of the German monarchy.[16] This younger generation desired to dismantle the Weimar Republic and create a new radical and strong state based upon a martial ruling ethic that could revive the "Spirit of 1914" that was associated with German national unity (Volksgemeinschaft).[16]

The Nazis, the far-right monarchist, reactionary German National People's Party (DNVP), and others, such as monarchist officers of the German Army and several prominent industrialists, formed an alliance in opposition to the Weimar Republic on 11 October 1931 in Bad Harzburg; officially known as the "National Front", but commonly referred to as the Harzburg Front.[17] The Nazis stated the alliance was purely tactical and there remained substantial differences with the DNVP. The Nazis described the DNVP as a bourgeois party and called themselves an anti-bourgeois party.[17] After the elections in 1932, the alliance broke after the DNVP lost many of its seats in the Reichstag. The Nazis denounced them as "an insignificant heap of reactionaries".[18] The DNVP responded by denouncing the Nazis for their socialism, their street violence, and the "economic experiments" that would take place if the Nazis rose to power.[19]

Kaiser Wilhelm II, who was pressured to abdicate the throne and flee into exile amidst an attempted communist revolution in Germany, initially supported the Nazi Party. His four sons, including Prince Eitel Friedrich and Prince Oskar, became members of the Nazi Party, in hopes that in exchange for their support, the Nazis would permit the restoration of the monarchy.[20]

There were factions in the Nazi Party, both conservative and radical.[21] The conservative Nazi Hermann Göring urged Hitler to conciliate with capitalists and reactionaries.[21] Other prominent conservative Nazis included Heinrich Himmler and Reinhard Heydrich.[22]

The radical Nazi Joseph Goebbels hated capitalism, viewing it as having Jews at its core, and he stressed the need for the party to emphasise both a proletarian and national character. Those views were shared by Otto Strasser, who later left the Nazi Party in the belief that Hitler had betrayed the party's socialist goals by allegedly endorsing capitalism.[21] Large segments of the Nazi Party staunchly supported its official socialist, revolutionary, and anti-capitalist positions and expected both a social and economic revolution upon the party's gaining power in 1933.[23] Many of the million members of the Sturmabteilung (SA) were committed to the party's official socialist program.[23] The leader of the SA, Ernst Röhm, pushed for a "second revolution" (the "first revolution" being the Nazis' seizure of power) that would entrench the party's official socialist program. Further, Röhm desired that the SA absorb the much smaller German Army into its ranks under his leadership.[23]

Prior to becoming an antisemite and a Nazi, Hitler had lived a Bohemian lifestyle as a wandering watercolour artist in Austria and southern Germany, though he maintained elements of it later in life.[24] Hitler served in World War I. After the war, his battalion was absorbed by the Bavarian Soviet Republic from 1918 to 1919, where he was elected Deputy Battalion Representative. According to the historian Thomas Weber, Hitler attended the funeral of communist Kurt Eisner (a German Jew), wearing a black mourning armband on one arm and a red communist armband on the other,[25] which he took as evidence that Hitler's political beliefs had not yet solidified.[25] In Mein Kampf, Hitler never mentioned any service with the Bavarian Soviet Republic, and stated that he became an antisemite in 1913 in Vienna. This statement has been disputed with the contention he was not an antisemite at that time.[26]

Hitler altered his political views in response to the Treaty of Versailles of June 1919, and it was then that he became an antisemitic, German nationalist.[26] As a Nazi, Hitler had expressed opposition to capitalism, having regarded capitalism as having Jewish origins. He accused capitalism of holding nations ransom in the interests of a parasitic cosmopolitan rentier class.[27]

Hitler took a pragmatic position between the conservative and radical factions of the Nazi Party, in that he accepted private property and allowed capitalist private enterprises to exist so long as they adhered to the goals of the Nazi state. However, if a capitalist private enterprise resisted Nazi goals, he sought to destroy it.[21] Upon the Nazis achieving power, Röhm's SA began attacks against individuals deemed to be associated with conservative reaction, without Hitler's authorisation.[28] Hitler considered Röhm's independent actions to be violating and threatening his leadership, as well as jeopardising the regime by alienating the conservative President Paul von Hindenburg and the conservative-oriented German Army.[29] This resulted in Hitler purging Röhm and other radical members of the SA in what came to be known as the Night of the Long Knives.[29]

Although he opposed communist ideology, Hitler on numerous occasions publicly praised the Soviet Union's leader Joseph Stalin and Stalinism.[30] Hitler commended Stalin for seeking to purify the Communist Party of the Soviet Union of Jewish influences, noting Stalin's purging of Jewish communists such as Leon Trotsky, Grigory Zinoviev, Lev Kamenev, and Karl Radek.[31] While Hitler always intended to bring Germany into conflict against the Soviet Union to gain Lebensraum (living space), he supported a temporary strategic alliance between Nazi Germany and the Soviet Union to form a common anti-liberal front to crush liberal democracies, particularly France.[30]

Origins

See also: Early timeline of Nazism

Völkisch nationalism

Johann Gottlieb Fichte, considered one of the fathers of German nationalism

One of the most significant ideological influences on the Nazis was the German nationalist Johann Gottlieb Fichte, whose works had served as inspiration to Hitler and other Nazi members, including Dietrich Eckart and Arnold Fanck.