Mikor derítik már ki végre a tudósok azt hogy mi vár ránk a halálunk után?

10. Valaszolo, leirtad a legegyszerubb dolgot, hogyan bomlik el az elettelen szerves anyag, azaz egy hulla/tetem. Ezzel nem sokat tettel hozza a temahoz, ezt elvileg mindenki tudja.

De a test csak egy eszkoz, ami nyilvan szetrohad vagy mumifikalodik.. Halal utan. Mindegy is, de mi lesz az emberrel? A tobbi resszel, a tudat/szellem mekkora reszben marad meg, az egonak/szemelyisegnek lesz tovabbra is jelentese? Megmarad valami belolunk? Erzekelunk vagy tapasztalunk tovabbra is valamilyen modon?

14. Valaszolo, komolyan indexet olvasol? Nekem mindegy:)

A halal folyaman lejatszodhat rengeteg folyamat az agyban ami szubjektiv benyomasomat okozhat, ettol meg ez kozel sem jelent semmi mast mint egy megvaltozott tudatallapotot a hus-ver testunkben, azaz az agyunk allapotat. Szerintem.

Melyik halál után?

Ugyanis kétszer hal meg az ember.

Az első halála a test halála, aminek következményei közismertek.

A második, az igazi halál az, amikor elfelednek.

Amikor már nem átkoznak rossz tetteidért, vagy nem áldanak a jókért.

Egyikben sem szükségszerű a túlvilág léte.

24. pár percre leáll a szív, ennyi idő után a sejtjeink még élnek, ez hol halál? Újra lehet éleszteni, akkor nem halott, csak kifacsart orvosi értelmezésben.

Egy ilyen élmény alatt meg be lehet haluzni akármit, ez még mindig csak primitív biokémia. Egy drogtól is lehet hallucinálni :)

Erre a kérdésre tényleg nincs elfogadható válasz, csak elfogadható vallás : ))

"Egy ilyen élmény alatt meg be lehet haluzni akármit, ez még mindig csak primitív biokémia."

Két ellenvetés ide:

1. Mérhető agyhullámok klinikai halál alatt gyakorlatilag nincsenek.

2. Nagyon sok ilyen "behaluzott dolgot" utólag valósnak igazolnak olyanok, akik a helyszínen tartózkodtak, és ugyanarról számolnak be, mint amit a személy klinikai halála alatt tapasztalt (itt nem az alagút-élményről van szó természetesen, hanem a testen kívüli élmény alatt észlelt külső dolgokról).

#15 Az E=mc^2 nem azt jelenti, amit gondolsz. Az egyenlet másik oldalán a tömeg szerepel, mint változó. Anyagból nem lesz energia és energiából sem lesz anyag. Azért nem, mert az energia egy anyagi rendszert jellemző tulajdonság, csak úgy, mint a tömeg, és e kettő közötti összefüggést, átjárást írja fel az E=mc^2. Tömeg-energia ekvivalencia.

Mi lesz az anyaggal és az energiával a halál után? Természetesen nem vész el, a tetem tartalmazza az összes anyagot és az összes energiát, amit az élő tartalmazott, csak hogy időközben az élő táplálkozik, biokémiai reakciók útján a bevitt táplálékból energiát és építőelemeket nyer, amit hőként, mozgásként, végtermékként le is ad, a halott viszont nem nyer többé energiát, nem vesz fel táplálékot, és az az anyag és energia, amije van, lassanként szertefoszlik, de nem vész el, csak átalakul, úgy, ahogyan látjuk.

Az az igazság, hogy a tudománynak régóta kézenfekvő magyarázata van a halál utáni állapotról, csak senki nem hiszi el, mert érzelmileg nem túl vigasztaló.

Az az igazsag, hogy a tudomanyt mint vallast athatja a materializmus eszmelye, igy erosen korlatozott. Tehat nem kezenfekvo magyarazatta van, hanem vallasos elmelete a korlatainakegfeleloen.

Ici-picit kifejtve, a tudomany szamitasba tudja venni az anyagot es a kemiai-biokemiai folyamatok energiakoltsegeit, azonban nem tud tullepni ezen, es megerteni hogy ami anyagi szinten tortenik molekularisan, sejt es szovet s vegul testi szinten az majdnem jelentektelen. S arra buszke, amit a jelentektelen dolgokrol tud. Ez primitiv tudas.

Amit viszont fentebb irt egy valaszolo, hogy halal beallta utani esemenyekrol a visszahozott ember esetleg be tud szamolni, esetleg felresopor a tudomany hiszen eloiteletei alapjan nem fer bele meg a kerdes kivizsgalasa sem :)

Azt meg kimondani a tudomanyban, hogy nem tudunk valamit, gyakorlatilag a vallasi dogmaval utkozik : )

"Az az igazsag, hogy a tudomanyt mint vallast..."

Sajnálom ha ki kell ábrándítsalak, a tudomány nem más mint az emberiség világról alkotott ismereteinek összessége. Semmi köze se világképhez, se hitrendszerhez, de még csak dogmái sincsenek.

"Ici-picit kifejtve, a tudomany szamitasba tudja venni az anyagot es a kemiai-biokemiai folyamatok energiakoltsegeit, azonban nem tud tullepni ezen"

Helyesbítenék, tudományosan lehet vizsgálni bármit, ami ellenőrizhető, mérhető, objektíven vizsgálható. Az, hogy valaki mit élt át öntudatlan állapotban, az kizárólag az ő szubjektív élménye, saját átélése alapján. Mégis mi adna neki hitelt, hogy nem csak képzelődött, ahogyan mellesleg minden este meg is teszi álmaiban, hasonlóképp öntudatlanul?

Ha a másik oldalról nézed a dolgokat, a korlátai pont az ilyen beszámolóknak vannak, hisz nincs semmi ami alapján objektíven lehetne kezelni őket.

"Azt meg kimondani a tudomanyban, hogy nem tudunk valamit, gyakorlatilag a vallasi dogmaval utkozik"

Melyik valláséba?

A tudomány terén senki nem fél valamire rámondani, hogy nem tudja, ha egyszer így van. Mit gondolsz miért folyik nap mint nap ezernyi kutatás szerte a világon? Mert tele vagyunk kérdésekkel amire a válasz nem több, mint egy "nem tudom". Erre aztán neki lehet állni hipotéziseket felállítani, kísérletileg igazolni vagy elvetni, megfigyelni, stb.

Az már egy más kérdés ha valaki olyat állít, amit semmilyen módon nem lehet bizonyítani, azzal senki nem tud mit kezdeni. Vagy elhiszi az ember, vagy nem...