Miért van, hogy az ezorériában hinni akarók (nem mind) úgy kapaszkodnak a tanokba, mintha azok valami mentsvárat vagy vigaszt jelentenének számukra?
Nem tudom. Még nem hallottam az Ezor éráról. Viszont túl bonyolultan hangzik, hogy kapaszkodjak bele.
De a kérdés mintha az a benyomást keltené, hogy olyan kis buta vagy, aki nem látja át az összefüggést abban az egyszerű dolgoban, amit leírt.
Ha Ezor a vigaszuk, akkor persze, hogy ragaszkodnak hozzá...hiszen az a vigaszuk.
De a józanság is érdekes dolog, ugyanis csak nézőpont kérdése. Ha megkérdezel mondjuk valami vallásfundit, akkor tuti, hogy agymosott birkának titulálja a józan tudománypártiakat...mintha csak úgy különülnének el az emberek.
Mindenesetre vallásszabadság van, tehát ha valaki az evolúcióban, valaki Allahban, valaki meg Istenben akar hinni, az tegye nyugodtan. Kihatással a világ sorsára egyik csoport sem lesz.
Nem értem, miért vagy ilyen agresszív, hiszen az emberek szeretete mindig sugározza a pozitív energiákat. Természetesen nem szándékoztam a kritikádra ellenséges hangnemben írni, hiszen nem is ez volt a cél. Az esetleges félreértésért bocsánat.
Persze, a vallásszabadság magába foglalja azt is, hogy keresed a hibát és kritikus szemmel tekintesz mindenre. Ez hozzá tartozik az egészhez.
Tehát azt mondhatjuk, ehhez is a józanság kell és még valami nagyon fontos: a szeretet. Hiszen nélküle nem kötődhetünk semmihez, még a tudományokhoz sem. És ha valaki jobban szeret egy trilobitát, mint Szent Krisztust, akkor azt is el kell fogadni, persze mérséklettel kritikát mindig meg lehet fogalmazni.
De senkit sem okolhatunk azért, ha izgalmasabbnak talál egy stegosaurust, mint Jónást és a nagy halat. Bár biztos ezzel is vitatkoznának. Tehát próbáld kiterjeszteni a szereteted és meglátod, mindenre megleled a megoldást.
És akkor már mindegynek fog számítani, hogy Isten teremtette az őseid vagy kikeltek egy hal ikráiból.
"A tudománypártiak ezzel szemben nem kötődnek érzelmileg is az általuk preferált területhez, csupán a józanság vezérli őket?"
Kezdjük ott, hogy ez a legtöbb (nem minden) esetben nem igaz. Sokszor olyan szenvedélyesen ragaszkodnak a tudomány jelenlegi álláspontjához, ahogy maguk a tudósok sem és olyan szenvedélyesen támadják azokat, akik megkérdőjelezik a tudomány jelenlegi álláspontját (nem konkrétan erre a rovatra gondolok, hanem úgy általában), hogy az már nem a józanságot tükrözi.
A kérdés első felére azt tudom mondani, hogy akik kapaszkodónak használják az ezotériát, nyilvánvalóan azért, mert kapaszkodóra van szükségük.
Szerintem ez az alapvető jellegükből adódik.
Az ezotériában sok téma van a lélekről, a belsőről, az érzelmek megéléséről, amiből következik, hogy érzelmileg is viszonyulnak hozzá míg a tudományokban ez nem jelenik meg. Bár azzal én is vitatkoznék, hogy semmiféle érzelmi kapcsolat nincs, de mindenféle képpen kevesebb, mivel ez inkább egzakt dolog.
"Sokszor olyan szenvedélyesen ragaszkodnak a tudomány jelenlegi álláspontjához, ahogy maguk a tudósok sem és olyan szenvedélyesen támadják azokat, akik megkérdőjelezik a tudomány jelenlegi álláspontját"
Ez igaz, lehet, hogy az ilyen görcsösen kapaszkodó tudománypártiakat is valamiféle félelem hajtja. Én egyik oldalt sem védem vagy támadom, de ameddig élünk, van lehetőségünk a megértésre és ennek következtében a változásra, és ha ezt nem használjuk ki, akkor könnyen megeshet, hogy végül jól pofára esünk, mert illúziókhoz kötöttük magunkat. (Nem az ezóra értem az illúziót, hanem bármire, amit félelemből legyártunk magunknak.) Aztán már nem lehet visszacsinálni... vagy ki tudja. Lehet, hogy mindig van újabb esély. Csak hát minek pazarolni az időt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!