Egy életünk van és aztán vége mindennek?

Nyugi, ha meghalsz, akkor már nem tudsz félni sem, és mivel nem látsz a jövőbe, haldoklóként sem tudhatod biztos, hogy épp haldokolsz-e. A halál pedig nem tud tudatosulni benned, hiszen ha meghaltál, már nem működik a tudatod.

Szóval felesleges ezen aggódni :)

"Non omnis moriur" ("Nem halok meg egészen") - írta a latin költő.

Kétszer hal meg az ember:

- amikor eltemetik és

- végleg akkor, amikor elfeledik.

írj egy végrendelete hogy hamvasszanak akkor nem ébredsz fel egy koporsóban

én egyébként ennek a koporsós történetnek a mélyére mennék lehet hogy ez a félelem oka

#5

Volt már rá példa hogy valaki koporsóban ébredt...

olvass utána a tetszhalálnak !

Nem vagy egyedül ezzel. Sajnos amit az elme nem tud felfogni attól retteg. Én is rettegek és mindig feleszmélek, hogy van jóesetben szaros 60 évünk abból a negyedét leéltem ami túlzás , mert a mai emberek életét túlzás életnek nevezni, mindenki csak beszűkült látókörrel rendelkezik kinézetrő, hogy mások mit gondolnak róluk vagy hogy milyen új ruhát vegyenek és aztán meghalnak. Az élet nem ez szerintem és olyan hulladék emberek által kitalált dolgok miatt ,mint pl a pénz soha nem ismerjük meg az igazi élet lényegét.

Én szabályszerűen bele tudok betegedni, hogy soha nem fogom megtapasztalni hogy milyen bolygón élek , hisz max a 100 km-es körzetemben tudok mozogni és ez számomra a legrosszabb.

Na meg az is hogy nem hihetek az utolsó menstvárban a reinkarnációban, hisz mi lesz az után, hogy a Nap mint csillag majd " meghal" és felrobban?

Vagyis tudom mi lesz vagy feketelyuk vagy sima törmelék , de lényegtelen, mert minden bolygó megsemmisül akkor és nem lennék abban az időben semmilyen élőlény helyében.

Remélem igen.(car lenne visszajönni:(( )

Csak a fájdalomtól..és a szenvedéstől,meg a félelemtől félek.