Lehet, hogy az energiaszerzés csak illúzió?

Azokhoz szól a kérdésem, akik hisznek az energiavámpírokban. Az elszenvedő fél az ugye érzi, hogy leszívják. De ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a másik fél (az energiavámpír) ténylegesen feltöltődik. Vagy igen? Vagy csak rövid időre? Mi van akkor, ha valaki tudja magáról, hogy hajlamos másoktól energiát lopni, de ellenáll ennek a kísértésnek, ha vágyat érez, hogy a másiknak panaszkodjon, beszóljon, vagy ilyesmi, akkor ellenáll és nem teszi meg. Lehet, hogy rájönne, hogy igazából nem lett rosszabb így, hogy nem tette meg, és hogy nincs is szüksége a másik energiájára. (Sőt, talán éppen ettől töltődne fel, ez adna neki energiát, hogy erőt vett magán, meg hogy a másikra gondolt önmaga helyett, hogy neki ne okozzon rosszat.) Szóval lehet, hogy ez az energiaszerzés (másoktól) csak illúzió? Lehet, hogy csak a késztetés, a kísértés van meg, hogy energiát raboljon, de ez hamis eredménnyel kecsegtet, és ha egyszer rájönne, hogy nincs szüksége a másikéra, akkor hirtelen az ő energiaszintje is megnőne? (Amíg nem jön rá, addig meg úgy működik, mint a drogozás, hogy úgy érzi, nélküle meghal, de ha szerez magának, csak mégrosszabb lesz, és mégtöbb és mégtöbb kell belőle, szóval csak egy illúzió, hogy az a szer hozza el majd a megnyugvást.)