"hétköznapi" zseni vagyok, de lehet kiválasztott is?

Na te drágaság! Találtam neked valamit...Olvasd el, és ha magadra ismersz, akkor gondolkodj el egy kicsit:

Nárcisztikus személyiségjegyek

Ezek az emberek védekező magatartásként hihetetlen magabiztosságot sugároznak. Jellemzően nagyon önteltek és arrogánsak, képtelenek másokkal törődni. Úgy tűnhet, lenézik a környezetüket, mert a körülöttük élők nem tüntetik ki őket az elvárásaiknak megfelelő figyelemmel. Az embereket ostobának és korlátoltnak minősítik, mert nem tudják sem megérteni, sem kellőképpen méltányolni őket. Nemcsak szokatlanul önzőek, hanem irigyek is mások sikereire, kiváltságaira.

Sikerről és hírnévről álmodoznak, hogy elnyomják magukban a folyamatos elégedetlenséget. Minden róluk szól, és mivel túlzottan a saját testi, lelki szükségleteik kielégítésére koncentrálnak, mások igényeire csekély figyelmet sem fordítanak. A nárcisztikus személyből, sok más emberhez hasonlóan, általában hiányzik az empátia képessége, de problémáikat kezelni tudják azzal, hogy igényüknek megfelelő foglalkozást választanak, mint például színészet, tanítás, vezetés, és általában a média. Ezekben a foglalkozásokban a nárcizmussal még exhibicionizmus is párosul. A nárcisztikus személyiségzavar megnyilvánulása egyénenként eltérhet, nem minden betegre jellemző az összes tipikus jellemvonás.

Az ilyenekből lesznek a sorozat gyilkosok, vagy a diktátorok, mint it valaki másnak nekem is rögtön Hitler jutott eszembe ebből a leírásból.

Ha szintisztán stratégiai szempontokat veszünk figyelembe mindenek úgy kell történie, ahogy leírtad, csakhogy ez a módszer az empátia teljes hiányára engedd következtetni, amitől ember az ember. A beleérző képességünk miatt vagyunk képesek a kommunikációra egymással, ami miatt pedig ott vagyunk ahol.

Tegyük fel, hogy kiírtasz minden beteget. OK emberek elfogadják, aztán akik pártoltak téged szülnek egy beteg gyereket két lehetőség van:

1;) saját gyerekük nem akarnak tőle megszabadulni --> veszély forrás a rendszerre --> megszabadulsz tőlük --> csak olyan gondolkodású emberek maradnak mint te --> mindenki magát isteníti --> szét esik a társadalom innentől belátod magadtól is mi következik

2;) megszabadulnak tőle, mert alapból úgy gondolkodnak mint te, innentől pedig már rájössz, hogy hová kell menni az előző gondolat fejtésben.

Na. Én 22 éves lány vagyok, és elméleti fizikusnak tanulok. Diákokat korrepetálok matekból, fizikából...stb., és segítek nekik növelni az önbizalmukat és hogy megtanulják jobban szeretni önmagukat, mert attól függ minden!

Továbbá én is olyan jó voltam mindenből, mint te...sőt, nekem elég nehéz gyerekkorom is volt! Az anyám paranoid skizofrén, aki mindössze 2 évet dolgozott ápolónőként, és te kinyírtad volna?

Az anyám azért lett beteg, mert a szülei elmebeteg állatok, érzelmileg élhetetlenek voltak. Nem adtak neki elég szeretetet, sőt megvonták tőle elég súlyosan. És azoknak a szüleik is, meg azoknak is, és így tovább. Ez általános a társadalomban, hogy az emberek nagyja belerokkan, hogy a szülei nem adják meg rendesen az érzelmi szükségleteket a gyereknek. nem tanítják meg az embert szeretni, hát hogy tudja szeretni önmagát? Nem kell ám túl nagyra becsülni az emberi lényeket. Ha nem kapjuk meg a biológiai (fizikai, érzelmi, mentális, spirituális) szükségleteinket, rögtön belerokkanunk vagy belehalunk. Én is majdnem belehaltam a szeretetéhségbe, de szerencsére nem.

Az apám orvosként dolgozott, mondhatjuk nagyon hasznosnak (a te szóhasználatodban). Egy igazi okoskodó, érzéketlen h*lye, mint amilyen MÉG te vagy. De változhatsz, ha akarsz.

Most adok egy kis élettapasztalatot. Ő orvosi egyetemen volt majdnem kitűnő! Neki azt mondták, hogy professzor lehetne.

Egy valamit elhanyagolt (mint te), az érzelmi intelligenciáját fejleszteni. Ennek következtében empátia nélkül éli az életét. Illetve nagyon együttérző, csak van egy bazi nagy lyuk ezen képességében. Még a meglévő beleérző képességét is önmaga fényezésére használja fel. 10 éves koromtól 20 éves koromig molesztált engem szexuálisan! Ejha! Micsoda zseni! Ő is folyton ajnározta magát, hogy ő milyen okos...mert a kib**ott anyja nem adott neki szeretet, nem dicsérte meg, csak elvárta a tökéletességet és vonalzóval verte pedagógus létére. Az emberi h*lyeség és vakság csodálatosan fel tud idegesíteni. Szerintem jobban, mint a k******tt túró rudid. Ahogy apám anyja pedagógusként tönkretett egy gyereket az örökös bűntudatkeltéssel (tehát sárba tiporta a saját hivatását), úgy az apám majdnem tönkretett engem az elcseszett szexuális fantáziájával és hogy nem törődött azzal, hogy én egy érző lény vagyok, hanem tárgyként kezelt. Normális??? Nem. Zseni??? Kvára nem!

12 éves koromig még alkoholista volt, de szerencsére felfogta, hogy nagyon sz.r ez nekem.

És gondolj bele! Úgy indult az életnek, hogy ő majd mindenkit meggyógyít és segít az embereknek. De a segíteni akarásnak belülről kell jönnie, és tartósnak kell lennie, nem csak hullámokban.

Benned egy nagy érzelmi defekt van, és megértem, hogy nehéz ennyivel jobbnak lenni az átlagnál, de mindig az egyén választása, hogy ember marad, vagy egy beképzelt okoskodóvá válik. Egyébként meg az átlagnál nem nehéz jobbnak lenni, csak van ez a buta oktatási rendszer, ami olyan tanulási módszereket tanít, ami csak kínszenvedés. És azok a gyerekek, akiknek könnyedén megy, mert ők használják a természet adta képességeiket, szenvednek ettől az egésztől. És általában kiközösítik azt, akinek természetes tudásvágya is van. Szóval tudom, mit élsz át a sok barbár között, és hogy valószínűleg dühös vagy. De az agresszió sosem segít, hidd el. Alacsony szinten igenis meg kell élni, de az nem kerülhet maradandó sérülésbe, legfőképp nem emberéletekbe. Tiszteld az életet! Így, hogy megkaptad, már nem is értékeled? Így könnyű. Nem értékeled, hogy egészséges vagy? Nem értékeled, hogy a jó képességeid mennyi jóra tudnád használni? Hát én baromi hálás vagyok, és nem is fogom parlagon hagyni! De azt már szerintem mínusz fél évesen is eldöntöttem, hogy nem akarom bántani az embereket és beleszólni az életükbe, csak ha ártalmasak. Senkinek nem mondhatod meg, hogy dobja el a gyerekét, mert fogyi.

A fogyatékos gyerekektől annyi mindent lehet tanulni! Nagyon értékesek! Nem csak anyagi javak léteznek.

Most, hogy észlelem, hogy milyen fösvény dolgokat írsz te le, gyanítom, hogy a szüleid a ludasok ebben, meg azoknak a szülei, meg azoknak a szülei...stb.

Ha tényleg ilyen érzéketlenségre tanítanak a szüleid, mondd csak meg nekik, hogy nézzék meg, mire mentek vele! Boldogok? Lefogadom, hogy nem! És te? Hát nagyon nem. És azzal a jövőképpel, amit ide felfestettél, nem is lennél.

Valamiért én úgy döntöttem, hogy én is egy jobb világot akarok, csakhogy én azt nem egymás sz.rban hagyásával tenném, hanem pont fordítva. Nagyon rossz érzés, amikor bajban vagy, és senki sem segít. Hidd el, van elég kaja meg erőforrás így is a Földön, hogy vannak fogyatékosok, nem dolgozók. Az emberiség nem ettől fog romba dőlni, hanem az érzelmi vakságtól. Hogy nem vesszük észre, hogy egymást betegítjük meg, és hogy mások bajait ellenünk irányuló támadásnak vesszük. Ez az egocentrizmus tetőfoka! A túró rudit evő néni talán már nem rendelkezik olyan étvággyal, mint 20 évesen, és talán Hagyd élni úgy, ahogy akar! Na és akkor mi a franc van?? Ha pofán verne az utcán, megérteném a dühöd. De így nem árt senkinek. Te viszont máris többet ártottál, mint az a néni. Egy csomó ember érzelmi világába beletapostál a bunkóságoddal. Erre nagyon vigyázz, mert interneted is azért van, mert valaki jófej volt, és bevezette neked. Ha az emberek nem segítenének egymásnak, annak, aki beteg, ott kuksolhatnál elhagyatottan egy pusztában...egyedül, áram és víz nélkül, hidegben, barátok nélkül. Hű de jó lenne, mi?!

Kizárólag magasan intelligens férfival vagyok hajlandó járni, de egy ilyen jellemű emberhez, mint te, bottal se nyúlnék hozzá. Nem mondom, az én 20 éves kori énem sem volt egy álom, de változom folyamatosan. Te is megteheted.

Nagyon sok dolog van, aminek még utána nézhetnél.

Például javaslom, hogy tanulj valami igazán hasznosat is:

Brian Tracy - Phoenix Szeminárium

www.agykontroll.blogja.net az oldalon jobb oldalt.

Üdv.

Egy kiválasztott, akinek a küldetése a szeretet és megértés elhozatala a Földre

Ja, és mivel téged szerintem a szüleid nem szeretnek rendesen, most kaptál tőlem képzeletben egy hosszú ölelést! Mert neked szükséged van rá, szinte könyörögsz érte (bár ezt sokan nem látják, talán te se). Te nem olyan vagy, mint amit ide felvázoltál. Te egy jólelkű ember vagy, csak tanulj kérlek! Sokat tanulj még! Legyél nyitott és alázatos! Megéri! Jobban fogod érezni magad, mint valaha, és a turó rudis nénin csak mosolyogni fogsz, hogy milyen aranyos szegényke a kis remegő kezével. :)