Neked volt olyan, hogy egyes életszakaszaidban (többségében) hasonló tipusú emberekkel futottál össze?

Mármint nem hozzád hasonlókkal, hanem ők hasonlítottak egymásra. (Személyiségre, érdeklődésre, világnézetre, temperamentumra stb.) És ahogy változtál, úgy "cserélődtek" a karakterek. Ahogy lelkileg formálódtál, más tipusuakba botlottál bele.

Ilyenkor (a jelenlegi állapotunk miatt) tudattalanul vonzunk magunkhoz bizonyos embereket, akikkel így vagy úgy, de összehoz minket a sors (akár csak egy futó beszélgetés erejéig), vagy pedig mindig kontaktusba kerülünk mindenféle emberrel, de a figyelmünket jobban leköti egy bizonyos tipus, szinte számítunk rá, és így a többi kikerül a látókörünkből? (Vagyis látjuk persze, de nem tesz ránk akkora benyomást, tehát gyakorlatilag úgy érezzük, hogy nincsenek is.)

Pozitív és negatív értelemben is értem, például van egy nagyobb összejövetel, ahova elmegy egy pár, az egyikük életvidám, nyitott, a másik meg kissé megsavanyodott :), eltelik az este, és hazafelé megbeszélik az élményeket, hogy milyen volt az este. Az egyikük azt mondja, milyen jó volt a társaság, milyen jól szórakozott, a másik meg, hogy tele volt az egész undok alakokkal. :) Csak azzal futottak össze, akivel pozitív ill. negatív élményük volt, vagy mindkettővel, csak az egyiknek ez, a másiknak az maradt meg az elméjében, a többit meg "kiszortírozta", mert az ő valóságában nincsenek is olyan emberek?

De nem jó és rossz között akarok minősíteni, igazából bármilyen karakterekkel lehet ez, ami se nem jó, se nem rossz, csak egyszerűen jellegzetes.