Ez mitől van? Mással is van ilyen?
Normális válaszokra vagyok kíváncsi.
Ha tükörbe nézek és kicsit elmélyülök a szememben akkor úgy érzem mintha ez nem is a saját testem lenne. Mintha valaki lennék egy másik valaki testében. Meg nem tudom... egyik pillanatban kedves vagyok és jó kedvem van, a másikban meg embert tudnék ölni. Sokan félnek tőlem mert állítólag ha nem mosolygok akkor ölök a szememmel :D
Ezen egy kicsit elgondolkoztam mert ha találkozok kisgyerekkel vagy valami, hiába mosolygok rá vagy beszélek hozzá kedvesen akkor is csak bámul boci szemekkel és nem mosolyog vissza. Egyszer az egyik barátnőmmel vártunk egy ismerőst, mellettünk állt egy ember az 1-2 év körüli unokájával és a barátnőmre nevetett meg minden és amikor én is rámosolyogtam akkor hirtelen elhallgatott.
Más van így ezzel? Vagy miért vagyok ilyen?
Tudtommal nem történt velem semmilyen rossz lelki dolog.
válasza: válasza: válasza:"ha találkozok kisgyerekkel vagy valami, hiába mosolygok rá vagy beszélek hozzá kedvesen akkor is csak bámul boci szemekkel és nem mosolyog vissza."
Kérdezted, hogy mással is van-e, és jelentem, hogy igen.
Unokatestvéremnek van egy tényleg nagyon aranyos, nagyon nyugodt babája. Ott voltunk náluk, a baba fel-alá mászkált, mindenkit megnézett, és hozzám is odajött. Felnézett rám nagy boci szemekkel, én mosolyogva ránéztem, és ekkor a szemében azt láttam, hogy megijedt, és még a szemöldökeit is felhúzva riadtan nézett rám. Hátborzongató volt, vajon mit láthatott bennem?... :(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!