Ki mibe hisz, mi van a halál után?

Öszintén szólva, fogalmam sincs mi lehet a halál után és ezért nem is állítom be úgy, mintha biztosra tudnám. Sajnos sokan mások viszont ezt teszik, ami szomorú.

Lényeg a lényeg, én remélem, hogy nem ér véget a létezés számomra ha meghalok... kiskorom óta nagyon komoly szomorúság vett eröt rajtam mikor azon filóztam, hogy egyszer csak meghalok és megszünik minden... mintha nem lett volna semmi soha és nem is lesz többé. Nem érzékelek, nem érzékelnek, nincs semmi többé. Még a nagy feketeségbe se vagy képes belebámulni és azon gondolkodni, hogy vajon mi lehet. Semmi nincs, még a feketeség se, még egy apró gondolat se.

Na ez szomorú lenne :(

"Ezt a nem mérhető agytevékenység a keringés megindulásáig honnan veszed? Lefejezett patkányoknál hosszú percekig mérhető agyi aktivitás sőt, néha hiperaktívvá is válik. Amennyire tudom az embereknél is van agytevékenység a szív leállása után."

Másodpercekkel a keringés leállása után öntudatát veszti az ember, és az agyhullámok a mérhető szint alá süllyednek. Ez idő alatt azonban a HKÉ-t átélők sok esetben testen kívüli élményről, kiszélesedett tudatról és érzékelésről beszélnek. Hallanak, látnak és éreznek, sokszor olyan helyszíneken történt dolgokat is, amelyeket még éber állapotban sem volnának képesek. (Ezeket utólag igazolják a rokonok, orvosok és nővérek.) Dr. Kenneth Ring döbbenetes tanulmányában arra is fény derült, hogy születése óta vakoknak vannak vizuális percepciói, azaz képesek úgy-ahogy leírni a műtőt, amiben klinikai halál állapotába kerültek. Hogyan hallucinálhatnák nagyjából ugyanazt, mint bármely más HKÉ-t átélő, ha még soha nem láttak semmit?

"Továbbá arra, hogy a 10-20%-os emlékezési ráta szerinted bizonyíték, az emberek igen kis része emlékszik az álmaira ébredéskor, ezek szerint az álmodás természetfeletti jelenség? Az emlékezés és az emlékről beszámolás ugyan úgy nem bizonyítja egyik állítást sem."

Nem, de azt sem bizonyítja, hogy biológiai folyamatról van szó. Azaz sem pro, sem kontra.