Ki mibe hisz, mi van a halál után?

A halálközeli élmények és a médiumok segítségével kialakított kapcsolatok által már elég sokat tudunk erről. Léteznek más, nem fizikai dimenziók, amelyekben a lelkek tovább léteznek. Létezik reinkarnáció is, amikor új testben megszületnek itt, a Földön. A fizikai test nem a teljes valóság, csak annak fizikai vetülete, amire máshol már nincs szükség.

Erre van egy bölcs mondás:

"Tudat vagyunk fizikai testtel, nem pedig fizikai test tudattal."

Gondolj arra, hogy a születésünk előtt is már 15 milliárd évvel létezett a világegyetemünk, akkor is amikor még nem létezett a Föld, Nap, Tejútrendszer galaxis. És mit éreztünk ebből az irdatlan méretű időből?

Csak a Tejútrendszerben 200-400 milliárd csillag van. A világegyetem megfigyelhető részében most 3×10^23 csillagot sejtenek, ehhez képest az ember sejtjeinek száma törpe szám, csak 10^13 körüli. Ebben az emberi aggyal szinte felmérhetetlenül hatalmas világegyetemben, ugyan mi szükség lenne egy emberi "lélek" megőrzésére, mikor tízmilliárdszor annyi csillag van mint nekünk sejtünk, galaxisok keletkeznek és pusztulnak.

Amikor a test fontosabb részei már annyira károsodnak (legyen ez egy mesterséges dolog mint egy áramütés vagy természetes mint az öregedés) hogy már nem képesek ellátni a testben a feladatukat, akkor fellép a rendszerhiba és meghalunk.

Mivel a rendszer minden alkatrésze szükséges az életjelek fent tartásához (ember esetében lélegzés,vérkeringés)ezért a rendszer egy alkatrész hiányában nem működik tovább.Ismét az ember esetében a rendszer része az agy is.Az agy egyfajta számítógépnek tekinthető, ami vezérli a túlélőgépet (testet).Az emberi agy már annyira összetett hogy már nem csak a körülötte lévő világról de már saját magáról is van egy egyszerűbb modellje.Ezt a modellt nevezzük tudatnak . A tudatot az agy tartja fenn, ha az agy leáll mert vagy ő vagy a rendszer egy másik része sérül , vele együtt a tudat is leáll.Ha a leállás örökreszóló az illető halott.

Ezek után már nem beszélhetünk személyről mert a személyt az agy adta , ami a halál után entrópiai növekedésbe kezd.Entrópia a rendezetlenség mértéke.Ami a tudatot adta azok a neuronok kapcsolatai voltak és a biokémiai lenyomatok.Ezek szépen elkezdenek lebomlani és egy idő után csak egy nagyhalom , rendezetlen anyag lesz belőle.

Tehát a halál az ember esetében a tudat végleges pusztulása.A halál egyenlő az entrópia növekedésével és az anyag illetve energiaáramlás végleges leállásával.

"A tudatot az agy tartja fenn, ha az agy leáll mert vagy ő vagy a rendszer egy másik része sérül , vele együtt a tudat is leáll."

Pontosan ezt az elméletet cáfolják meg a halálközeli élmények. Nincs agyműködés, leáll az agy, a tudat mégis működik, sőt, élesebben, mint azelőtt.

Remek példa az amerikai Pamela Reynolds esete, akinek mesterségesen lehűtötték az agyát egy agyműtét okán, mégis mindent átélt, látott és hallott, ami körülötte történt.

Szinte minden HKÉ során kiszélesedett tudatműködésről számolnak be. Az agyműködés valóban leáll, mert fizikai fájdalmat nem éreznek.

"abban sem vagyok bizonyos, hogy egyáltalán feléledt már valaki az agyhalálból"

Nem valószínű, hogy agyhalál után lehet folytatni a biológiai értelemben vett életet.

"A klinikai halált pedig igen csak aktív agytevékenység jellemzi."

Ezt így nem mondanám, szinte azonnal öntudatvesztés, agyhullámok nem mérhetőek a keringés helyreállításáig.

"Azt is fontos megjegyezni, hogy a vizsgálatok alapján igen kevés újraélesztett ember számol be élményekről."

Így igaz, az újjáélesztettek kb. 10-20%-a. Éppen ezért erősen kétlem, hogy biológiai folyamatról lenne szó. Ettől függetlenül gyanítom, hogy mindeki átél ilyet, csak egy részük nem emlékszik rá (kimutattak némi összefüggést az életkorral). Az onnan érkező üzenetek azonban vallástól, kultúrától, életkortól, végzettségtől és meggyőződéstől teljesen függetlenek.