Mihez kezdjek az életben, ha úgy érzem szinte semmit nem kell tennem, mert összhangban vagyok a belső lényemmel?

jó, csak eszembe jutott:)

amúgy nekem az a véleményem, hogy ez még nem jelenti a lelki béke teljességét. Ha valaki teljes összhangban van önmagával, akkor mély boldogság tölti el. De az is lehet, hogy már megvilágosodtál,de nem tudod kezelni a helyzetet... Igazából nem tudnám megállapítani, hogy hol tartasz...

De van egy olyan érzésem, hogy olvastad már Eckharttól a Most hatalma c. könyvet. :D

Olyan vagy, mint a feleségem, ő volt ilyen, mint amilyen kb. most te vagy,

de - jó ha tudod -

ebbe a létörvénybe, amiben vagyunk és amit mi élünk

neked is alá kell szállnod.

-Miért?

-Mert ez a törvény és ez az akarat?

-Kié?

-Hát a Természeté.

Jo kerdes, okos feltevo,erdekes gondolatok.

A vilag mentalis, ezert lehet gondolatban atelni es nem kell fizikailag kielni. Hatalmas kepzeloerore utal. Imagine !

Valahogy tudom, erzem, mirol van szo,ismerem a hasonlo lelkiallapotot.

Equanimity = egykedvu kozombos belso nyugalom amikor a merleg nyelve nem mozdul ki se jobbra, se balra.

Nincs ertelme a harcnak se a jo, se a rossz oldalan, mert a Valosag valahol tul van ezeken.

Megirhatnad hol tartasz most, mi van veled ?

Szia!

Eltelt néhány év, nem tudom, most hogy érzed magad, de most találtam meg a kérdésed,véleményt akarok kinyílvánítani.

Elég kezdetleges a világ és önképem, de arra gondolok: előző életeidben annyit fejlődtél, küzdöttél,valósítottál meg bármit, hogy eldönthetted mit választasz: tökéletesíted magad tovább, vagy ki élvezed azt a szintet amit már elértél és amiben most is élsz (hülyeségnek tűnik, de talán a halál utáni állapotban,az újrakezdés előtt [tudom elképzelni] a döntésmeghozatalt)

Szinte biztos vagyok benne,a barátommal is ilyesmi történhetett, szerintem ő azt választotta hogy megmarad a szintjén és segít másoknak a fejlődésben erre én vagyok az élő példa..

Hopcsiricsácsá :D