Mihez kezdjek az életben, ha úgy érzem szinte semmit nem kell tennem, mert összhangban vagyok a belső lényemmel?
Eléggé ellentmondásosan tettem fel a kérdést, mivel ha valaki összhangba kerül a belső lényével, akkor egyben útmutatást is kap, de én elértem egy olyan állapotot, hogy 18 évesen úgy érzem szinte semmit nem kell tennem, mert a vágyaim gondolati szinten átéltem és legalább annyira élveztem őket, mintha valósak lettek volna.
Szóval ha arra gondolok, hogy mire van szükségem vagy, hogy mik a céljaim, ugyan előbukkannak dolgok, de abban a pillanatban érzem, hogy ezeknek nem feltétlenül kell manifesztálódniuk a valóságomban. Szóval olyan, mintha felesleges volna élnem, akár csatlakozhatnék a kollektív örvénybe...
én is pontosan ilyen vagyok.ennek semmi köze a lelki békéhez,meg hogy majd jönnek emberkék,akik majd kizökkentenek.szerintem ezt a kérdést csak olyan tudja értően befogadni és értelmezni,aki elég "emelkedett" szinten van ehhez.és ezt a szót nem pejoratív értelemben írom,hanem egész egyszerűen ez az emberek 95 százalékának "magas". a kapott válaszok szinte mindegyike sajnos kuka.
én annyit gondoltam ehhez hozzátenni,amennyit írtam is,én is ilyen vagyok,és még nagyon sokan.hiszen mindenre van több millió példa és ellenpélda egyaránt. én igenis TUDOM,mert megtapasztaltam, hogy sokszor tökéletesen kielégítő tud lenni, ha egy bizonyos dolgot gondolati síkon élsz meg,és nem a valóságban.legyen ez férfi-nő vonzalom,utazás,hatalom,bármi.van,aki úgy érzi,ezeket meg kell élnie,van aki pedig a belső világában teljesedik ki,ami nem zárja ki azt,hogy a külvilágban is átéljen élményeket.durván hangzik,ezt biztonsággal állítom,de a "legjobb" párkapcsolatomat gondolatban, "álmodozva" éltem át.Most erre mondhatnánk,hogy ja, jó sz@r kapcsolataim lehettek,de ez szerencsére nem igaz.egyszerűen M.Á.S. a kettő. És ha rajtam múlt volna,nem éreztem volna szükségét,hogy a párkapcsolati igényeimet a valóságba is átültessem.de nem rajtam múlt :)
azt,hogy mihez kezdj az életben,azt sajnos nem tudom,de nem is megmondani akartam a frankót,pusztán leírni,hogy márpedig " a te fajtádból" is rengeteg rohangál a világon.
amennyire " őszinték" a mai világban a barátságok,el is tudom képzelni,sőt,állítom,hogy sok emberke - lehet épp azok közül is,akik ide írtak- meglepődnének,ha egy-egy barátjukról ilyen szinteken tudnának..pontosabban a barátjuk lelki világáról..megdöbbentően felszínes világban élünk,az emberek nem ismerik embertársaikat,csak a nagy,habos felszínt.ezért feltételezhetően csak boci szemekkel tudnak pislogni eme kérdésed természetén.
úgyhogy ráadásul még normális is vagy.akinek meg ez nem tűnik normálisnak,azzal sincs gikszer. akkor az meg amolyan. ennyi.
28/ L
"olyan,mintha felesleges volna élnem"
nos kérdező,ezzel a mondatoddal mindent,de tényleg mindent elárultál.a színtiszta emberi butaságodról,hogy egy ilyen helyzetben ilyesmit le mersz írni,ahelyett,hogy borzasztóan hálás lennél az Életnek,a Sorsnak,Az Univerzumnak (nevezd ahogy akarod),és örülnél az életednek. hiába magyarázkodsz,neked annyi a "bajod",hogy halvány lila segédfogalmad nincs az életről. de 18 évesen mi is lehetne? annyi a dolgod,hogy tanulj, anyudék nyilván eltartanak, nincs párkapcsolati problémád...szerencsésnek tartalak,egy részről. másrészről meg azt gondolom,minden múló állapot,jó is,rossz is. nyilván nagyon ügyesen használod a vonzást,ha az állapotod tartós,ha egy azonos rezgésen tudsz élni,ez irigylésre méltó.
a dolog másik oldala viszont az,hogy egy idő után az ember ösztönösen ráun arra,hogy nincs kihívás az életében. de mit kell ezen magyarázni? 18 éves vagy... majd kinövöd,és megtanulod,mi az Élet. ;)
18:22
Azt hiszem ehhez nem kell hozzáfűznöm semmit, pacsi, teljesen megértettük egymást. :)
20:37
"olyan mintha" neked mit mondd ez a két szó? Mert én azt értem alatta, hogy tudom nagyon jól, hogy nem felesleges élnem(hiszen, de úgy TŰNIK.
Te pedig nem érted, hogy minden emberélet más.. de nem is szeretnék vitába szállni, mert ez olyan, mintha arról kezdenénk el vitatkozni, hogy a bolygó forog e vagy az univerzum körülötte :). Nézd csak meg a kommentedet, meglepődve olvastam amiket írtál, csak azért, mert önmagadnak kitaláltál egy képet rólam, aminek semmi köze a valósághoz. Valójában sokszor nagyon nehéz ebbe az állapotba lépnem és a 14-16 éves koromról inkább szót sem ejtek, a földi poklot éltem át akkor, de ez is csak annak volt köszönhető, hogy vevő voltam rá a szó szoros értelmében.. mert az áldozat csak akkor áldozat, ha áldozatnak érzi magát :)) De több szót nem szeretnék erre pazarolni tényleg, mert az életkorra való tekintettel próbálsz velem kommunikálni, ami nagyon nem működik. Én nem érzem magam bölcsnek, de lehet egy 20 éves bölcsebb egy 80 évesnél is, egyáltalán nem életkor kérdése a dolog, mert akár lehetnék egy 33 éves nő is akit a férje tart el, ez nagyon nem lényeges még ha annak is látod.
11:45
Egyszer majd odaadom pár fórum jelszavamat vagy akár a gyakorikérdéses jelszavam és olvasgathatod, hogy milyen oldalas érveléseket vezettem le az évek alatt, de akár ellátogathatsz a sulimba is, ahol megkérdezheted akármelyik tanárom vagy osztálytársam, hogy érdemes e érvelési vitába szállni velem :DD A válasz "nem" lesz, én voltam az aki egy éve akár km-eket utazott, hogy bizonyítékokat hordjon valamire.. ne magyarázz nekem ismeretlenül. :)
Ugyan már...akkor meg mit küzdesz? :) Akkor miért akarod az igazadat bebizonyítani? Ha véleményekre vagy kíváncsi,nem harcolni kell,ha valaki megmondja,mit gondol... arra vártál,hogy majd körbe fogunk ugrálni? Itt ütközik ki a 18 éved... meg az éretlenséged.Az,hogy szépen bánsz a szavakkal, és esetleg tudsz érvelni,még nem jelenti azt,hogy innentől kezdve mindenki egyet fog érteni veled,vagy hogy olyan hű,de nagyon értelmes,okos emberke vagy.Sőt. Olvasd végig a kérdésedet...olvasd el,nincs kb semmi értelme sem! "Mintha felesleges volna élnem"... ez a rész,hiába magyarázod,elmond mindent a szellemi fejlettségedről. 18 év,ennyi. Tény,hogy vannak nálad butábbak,de vannak okosabbak is. Ők pl. nem tesznek fel ilyen kérdéseket... ;) Harcolhatunk tovább egyébként,én élvezem,csak nem kihívás.
Gondolkodj el egy kicsit,és mondjuk kezdj el dolgozni. Jah,hogy tömve van a pénztárcád...így érthető. :) Sebaj,az Élet gyorsan változik. A legjobbakat neked!
Az a vicces, hogy egobol beszélsz és az egod éhezik arra, hogy kötekedjen, én viszont amikor válaszolok tudatában vagyok, hogy az egom igényeit elégítem ki ezzel és ezzel kordában tudom tartani. Semmit nem akarok bizonygatni azon kívül, hogy hülyeségeket beszélsz.
Nem véleményt mondtál érted?? NEM VÉLEMÉNYT MONDTÁL! Leírtál engem, mintha ismernél, pedig nem ismersz!
Ezeket írtad: "annyi a dolgod,hogy tanulj, anyudék nyilván eltartanak, nincs párkapcsolati problémád.."
Ez egy vélemény? Egyrészt mindig is voltak és vannak párkapcsolati problémáim, másrészt csak részben tartanak el a szüleim, mivel :És íme az újabb baklövésed: Dolgozom! :)
No comment.. és ezt szó szerint értem, ne kommentelj többet, mert vérszemet kapok és a jelenleginél jobban nem szeretném beleélni magam az általad kreált korlátolt gondolkodásmódba, legyél akárhány éves. :)
Szia!
18:22-es vagyok.
Úgy néz ki,senki sem értette a kérdésedet :D
Mondjuk a helyedben nem is itt vetettem volna fel ezt a kérdéskört :)Több a buta ember,mint hittem :)pacsi
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!