Hogyan kell meditálni?

Igen, a meditáció nem gondolkodás. De ezt nehéz megcsinálni.

Ezért a zen –meditáció – ami a meditáció tradicionális formája, Buddha ülőtartásában azt javasolja: a légzésre figyeljünk. Csak. Azután jönnek a gondolatok, persze, de azt el kell engedni, mint a felhők az égen, jönnek-mennek. Ha nagyon erőlködnénk, hogy ne „jöjjenek” ne gondolkodjunk, az egy olyan feszültéset teremtene, ami rosszabb. Jönnek- mennek. Légzés. Egyenes gerinccel, lótusz/félótusz/vagy ahogy sikerül ülni.

Nagyon érdekes és jó a hatása. Itt olvashatsz ezekről

[link]

ez haladó:

[link]

itt próbálhatod is:

[link]

Hát persze, lehet fekve, fetrengve, különféle illuzórikus zenékre ábrándozva.

Ma már az meditáció szót mindenre rámondják. Mint a filozófiát: az cégünk ’filozófiája’ hogy – és jön a sok mellébeszélés, minden, csak nem filozófia. (nagy, nagyobb, mégnagyobb profit, mondjuk)

A koncentráció, kontempláció, meditáció eredetileg a keleti tradíciók metafizikai aszkézisére kidolgozott technikával rendelkező, a tudat tisztulását, a szellemi emelkedést, célzó GYAKORLATOK voltak. Értelme a mai napig ennek van, ha meditációról beszélünk.

Ha ábrándozok zenére, fekve, sétálva, az jó lazításnak, relaxálásnak, pihentető, és ezáltal hasznos és jó!!!

A zen – a zazen szó „ülőmeditációt” jelent, Buddha tartásában, egy szellemi út része.

A csendben, a kozmosz csendjében, a testtartásra és a légzésre való figyelem lényege ennek. Ezek segítségek a nehéz úton! Lehetne, persze metrón nyomakodva, zajban is- de végtelenül nehezítő! A keletiek mindig is nagyobb figyelmet szenteltek a testtudatnak annak egységes mivoltára épülnek a gyakorlataik. (L. a jóga: az egyes ászanák tudatállapotoknak megfelelő és azokra ható testtartások)

Itt olvasható még:

[link]

Kodo Sawaki zen mester:

[link]