Nagyon félek a haláltól! Ti hogyan kébzelitek el és milyen érzés lehet?

"kébzelitek"? kéPzelitek!

Egyszer jártam egy bányában, ahol szokás szerint a látogatókra néhány percre eloltják a villanyt (és eléneklik a Bányász Himnuszt, de ez nem lényeg).

Csönd volt, és koromsötét. Ehhez add hozzá azt, hogy nincsenek gondolataid, érzéseid, egész pontosan megszűnsz létezni. Én így képzelem el, szerintem ilyen lehet.

A halottnak levéstől félsz, vagy a meghalástól?

A meghalás maga az lehet fájdalmas, de végső soron nem rosszabb mint a szülés. Veszel egy nagy levegőt és túl vagy rajta. (Örökre. :p) Persze ezt olyan mondja aki még nem próbálta :p, de volt már halálközeli élményem (nem fehér fényre gondolok, hanem életveszélyes szituációkra) és rendszerint az ember sokkal jobban el van foglalva az életben maradással, mint hogy lenne ideje félni vagy fájdalmat érezni. Vannak hosszas, kínzásszerű halálnemek, de hacsak nem vagy nagyon-nagyon balszerencsés, valószínűleg nem így fogsz meghalni. A legnagyobb kockázatod, hogy öregség és hosszas betegség miatt fogsz fájdalmasan meghalni, de gondold el hány öreg végigcsinálja. Ahogy Bette Davis mondta, az öregség nem holmi nebáncsvirágoknak való. :)

A halottnak levés képzete valóban rémítő, de csak azért mert a tudat megszűnését nehezünkre esik elképzelni. Mikor kisebb voltam, én is valahogy úgy képzeltem, hogy az ember gondolkodik, de valami sötét semmibe van zárva, ami vlóban borzasztó. De a halálnak pont az a lényege hogy a tudatod is meghal. Nem érezhetsz semmit, mert nincs már semmi ami érezhetne. Egyszerűen csak megszűnsz létezni. (Nos, kivéve ha vallásos vagy, de a vallásokban rendszerint el van rendezve hogy mi történik a lélekkel, úgyhogy emiatt kár aggódni.)

Szerintem úgy tudod magad a legjobban túltenni magad a halálfélelmen, ha elvonatkoztatsz attól, hogy csak a te tudatod létezik. Persze, a te számodra csak az, de ha hiszel az objektív valóságban, akkor minden ember tudata és az egész világ tőled függetlenül is létezik, és nem fog eltűnni attól hogyha te meghalsz. (Persze poén lenne, ha kiderülne, hogy mégis, és te voltál isten :D - miért nem épült még erre az ötletre vallás?) Valójában a te tudatod megszűnése jelentéktelen dolog, és soha nem is volt más szerepe mint hogy téged támogasson amíg életben vagy. Van aki a gyerekei által próbál halhatatlanságot elérni; van aki nagy tettek által. (mert a világ ugyan megy tovább, de amit tettél az befolyásolja hogy merre is megy majd. Persze egy ember keveset számít, de különösen a mi emberi társadalmunkról elmondható, hogy csak egymást követő emberek tettei által jutott el oda, ahol van ma.)