A Göbekli Tepe hogy lehet 12000 éves építmény, amikor az emberi civilizáció Kr. e. 4000 körül, vagyis 6000 éve kezdődött?

Az nem olyan fejlett civilizáció, hogy 50-100 ezer éve kezdett kialakulni az emberi beszédképesség, noha kezdetben még csak egyszerűbb szavakat használtak.

Kb. 40 ezer éve jelentek meg a barlangrajzok, ami már a szimbolikus gondolkodás, absztrakció kifejlődését mutatja.

Ezeket a képességeket a relatív nagy agykapacitás tette lehetővé.

A korai Homo Sapiens egyébként már 250-300 éve is megjelent, de kb. 50 ezer éve lett kicsit "kulturáltabb", amikor a kezdetleges beszéd, zenei "tam tam" világ és hasonlók elindultak.

De még mindig csak a gyűjtögető-vadászó szakaszban tartunk, az nem egy olyan társadalmi civilizáció, mint ami kb. 10-12 ezer éve elindult, a nagyobb települések és közösségek kialakulásával, amikor elkezdtek földet művelni és helyekhez jobban kötődni.

A koponyatérfogattal hozzák kapcsolatba azt, hogy az ember okosabb lett. Ez azt jelentené, hogy akinek nagyobb a feje, az okosabb is. Az még emberi viszonylatban sem működik, de ha figyelembe vesszük, hogy azért sok állatnak sokkal nagyobb agya van, mégsem okosabb, ezen érdemes elgondolkozni.

Az emberi civilizáció a birodalmak kialakulása. Amikor már volt törvény, voltak adók és hasonlók. Egyiptom talán a legrégebbi ismert civilizáció, de ez nem jelenti azt, hogy ez volt az első. Az ember elvileg Dél Afrikában jelent meg, onnan vándorolt északra, közben valószínűleg hozott létre olyan civilizációkat, aminek már nyoma sem maradt. Egyiptomból se sok maradt ránk, egy sokkal régebbi civilizáció akár nyomtalanul eltűnhetett.

Göbekli Tepe lehetett olyan határeset szerintem, ami előtt nem voltak még értékelhető civilizációk. Egyszerűen túl buta, alkalmatlan volt erre az akkori Homo Sapiens.

Utána viszont kezdtek kialakulni. Wikipédia idézet:

-------------------------------

Minden jel arra vall, hogy Göbekli Tepe kizárólag kultuszhelyként, szertartási központként működött. Aki idejött, csak a munkáját végezte, lakni nem itt lakott. A helyszínen talált több ezer csont (gazellák, vadtulkok maradványa) arról árulkodik, hogy messze innen ejtették, és szállítmányokban küldhették az építőknek. Nagyszabású vállalkozás volt maga az élelem szállítása is, amit meg kellett szervezni, le kellett bonyolítani. Azonban mindeddig nincs bizonyíték arra, hogy valamiféle közösségi hierarchiában éltek Göbekli Tepe építői.

Nyoma sincs annak, hogy az itteniek közt vagyoni – tehát társadalmi, tekintélyi, hatalmi – különbségek voltak. Még arra sem utal lelet, hogy az itteniek közül egyesek jobb ételhez jutottak, mint a többiek.

Schmidt úgy véli, hogy környékbeli vadászó-gyűjtögetők zarándokoltak Göbekli Tepébe. Másfél száz kilométeres körzetből gyűltek össze időről időre a templomnál. Lehetséges, hogy ajándékkal érkeztek – fizetséget hoztak a papoknak és a kőfaragóknak. Nemcsak a templom építéséhez, hanem a zarándokok irányításához is szervezettség kellett. „Valószínűleg énekkel-dobszóval érkezett a nép, a fáklyák fényében sejtelmes táncot jártak a kőoszlopok, a faragott állatalakok.”

Kérdező, az egyiptomi az egyik legrégebbi ismert civilizáció, és a sumér talán a másik, de lehet, hogy több is volt. Ez itt nem számít. Mi van például a hunokkal? Róluk szinte semmit nem tudunk, de azért léteztek.

12 ezer éve nem tudom, hogy volt-e jégkorszak, de az utolsó 1850-ben ért véget. Persze definiálni kellene, mit is nevezünk jégkorszaknak.

A barlangrajzok nem tudom, hogy jönnek ide, de gondolom arra gondolsz, hogy akkor még nagyon kezdetleges civilizációk voltak. Azért nézz már körül, még napjainkban is élnek emberek kőkorszaki körülmények közt. Ez mindig így volt, egymás mellett éltek a fejlett civilizációk és a fejletlen nomád népek. Gondolj a berberekre, akik a sivatagban élnek nagyon egyszerű körülmények közt, miközben pár kilométerre tőlük modern nagyvárosok vannak.

Visszatérve a 12 ezer éves Göbekli Tepe-hez, amit 26 kikeresett, az nem rossz, de kiegészíteném. A vallás és a tudomány a mi időnkben szétválik ugyan, de ez régen elválaszthatatlan volt. Vagyis biztosan voltak vallási szertartások, de a fő cél a tudományos fejlődés. Itt jöttek össze az okos emberek, távol nyüzsgéstől, hogy csendben és nyugalomban elmélkedjenek. Enni és inni vittek nekik, a tudósok meg megmondták, mikor kell vetni, vagy hol érdemes vadászni. Voltak gyógyító mesterek is, meg mindenféle akkori tudomány.