Az ezotérikusok akik elfogadják a halálközeli spirituális élményeket, és a tudományt is, hogy csinálják? Lehetetlen az evolúciót, a halálközeli élményekkel együtt élni! A túlvilágon találkozol majd az ősember ősöddel is? :D

Nem pont a Mennyország, hanem egy Jó Túlvilág ahová a jó emberek kerülnek.

Másoknak a hitét leszólni pedig gyökérség.

A múltkor még azt mondták, hogy nem hallucináció.

[link]

A halálközeli élmények (HKÉ) hallucinációs magyarázata egy népszerű tudományos álláspont, de vannak ellene szóló érvek és kritikák is. A vita lényege, hogy egyes kutatók szerint a halálközeli élmények pusztán az agy kémiai és fiziológiai folyamatai által generált hallucinációk, míg mások úgy vélik, hogy ezek mélyebb tudatosságra vagy akár a lélek létezésére utalhatnak. Íme néhány cáfolat és kritika a hallucinációs magyarázattal szemben:

1. Tudatos élmények az agyi működés hiányában

Sok halálközeli élményt átélő beszámol arról, hogy tapasztalatai akkor történtek, amikor az agyuk gyakorlatilag nem mutatott mérhető elektromos aktivitást (például szívmegállás után). Ezt sokan úgy értelmezik, hogy a tudat nem feltétlenül függ az agyi aktivitástól. Ha az agy már nem működik megfelelően, akkor hogy lehetne lehetséges, hogy az élmények olyan koherensek és részletesek, mint amiről a beszámolók szólnak?

2. Konzisztens élménybeszámolók különböző kultúrákból és egyénektől

A hallucinációk általában erősen egyéniek és szubjektívek, míg a halálközeli élmények gyakran meglepően hasonlóak különböző kultúrák, életkorok és hitek között. Az ilyen élmények tipikus elemei közé tartozik a fény alagútjának látványa, a test elhagyása, elhunyt szerettekkel való találkozás vagy egy magasabb rendű lény jelenlétének érzékelése.

3. Élmény utáni személyiségváltozás

Sokan, akik halálközeli élményben részesültek, arról számolnak be, hogy életük jelentősen megváltozott az élmény után. Ezek a változások gyakran mélyek, például megnövekedett spiritualitás, csökkentett halálfélelem, és új értékrendek. A hallucinációk viszont ritkán vezetnek ilyen mélyreható és hosszú távú változásokhoz.

4. Olyan információk ismerete, amelyekhez az alany nem férhetett volna hozzá

Vannak olyan beszámolók, ahol az alanyok olyan részletekről számoltak be, amelyeket nem tudhattak volna, hacsak nem voltak „jelen” egy másik perspektívából. Például, amikor valaki a műtőasztalon fekve "felülről" látja a saját testét, és pontosan leírja a műtét folyamatát vagy a műtőben lévő tárgyakat, amelyek az eszméletvesztés pillanata előtt nem voltak a látóterében.