Ha a tudomány elismeri, hogy vannak természettudományos jövendölések, miért tagadja a történelmi jövendöléseket?
Természettudományos jövendölésekkel lassan már Dunát lehetne rekeszteni. Einstein általános relativitáselmélete megjósolta a fekete lyukakat. Gamow megjósolta a Háttérsugárzást. Higgs a róla elnevezett részecskét stb.
Ezzel szemben a történelmi jövendöléseket, amelyeket szent könyvek tartalmaznak, nem akarják elfogadni.
A tudósok szerint:
"A megírás dátumát a többség 70 körülre teszi, a Templom lerombolásának idejére, amit Jézus megjósol (13:2) és a kutatók szerint Márk csak akkor merte volna ezt leírni, ha az esemény már megtörtént vagy nyilvánvalóan meg fog történni a közeljövőben."
És miért tartják elképzelhetetlennek a kutatók, hogy Márk leírta az esemény előtt a templom pusztulását???
A tudósok szkepticizmusa persze még ennél is tovább megy: Izajás próféta könyvében Círuszról (név szerint!) olvasunk kijelentéseket. Csakhogy Izajás az i.e. 8-7. században élt, amikor Círusz még meg sem született. Szóval ma úgy vélik, hogy azokat a részeket nem Izajás írta, hanem egy ismeretlen szerző. Amennyire látom, a fő érv az, hogy a 40. fejezettől más a stílus, szóval, úgy vélik, más a szerző is.
(Ezzel szemben az 1. századi antik történész, Josephus Flavius azt írja, hogy Círusznak megmutatták a róla szóló jövendölést).
Miért csinálják ezt a tudósok?
Egyébként meg, ha Márk úgy vélte, hogy amit ír, Isten fiától származik, miért is ne merte volna leírni akár 20 évvel korábban is a jóslatot?
Talán a kutatók úgy vélik, hogy Márk úgy írt szent könyvet, hogy ő maga nem hitt benne?
Komolyan mondom, az eszem megáll.
válasza:A tudomány sosem jósol.
Utólag visszatekintve lehet azt mondani, hogy X dolog felfedezése megjósolt valamit, de ez természetesen nem olyan jóslás, mint amiket pl. a Bibliában olvashatunk.
A tudományban az, hogy X dolog megjósolt valami mást, úgy értendő, hogy X dolog tudatában már erősen sejthető valami más létezése. De ez csak egy sejtés, és ha majd tudományosan igazolhatóvá, bizonyíthatóvá válik, akkor lesz elfogadva és elismerve.
A tudósok a jelenlegi állapotokból is sejtenek dolgokat, mert minden valószínűség abba az irányba mutat. De ezt először bizonyítani kell, addig csak sejtés marad.
válasza: válasza: válasza:A következtetés vagy a jóslás ugyanazt jelenti. Amúgy magát a "jóslás" szót pont a tudósokkal kapcsolatban olvastam, egy rakás helyen, hogy pl. "Higgs megjósolt a Higgs-bozont".
Én abban hiszek, hogy a világ teljesen determinált - e hitemet pedig pont a relativitáselmélet eredményére alapozom - ami már önmagában hordozza azt, hogy az események le vannak rögzítve, vagy léteznek. Ez a jóslás/következtetés alapja.
válasza:Jóslás az, ha (látszólag) nincs megfelelő alalom, hogy következtessek.
Ha csillagászati eszközökkel kimérem a bolygók pályáját, majd ebből kiszámítok egy jövőbeli együttállást, azt nem szoktuk jóslásnak nevezni.
Ha a csillagok állása alapján arra következtetek, hogy fiam vagy lányok fog születni, az jóslás, mert nincs sok köze a kettőnek egymáshoz. Ha ultrahang vizsgálat alapján mondom meg a várható nemét a magzatnak, az nem jóslás.
#7
Círuszról sehogy sem lehetett név szerint következtetni, hiszen ki láthatta volna azt előre, hogy egy Círusz nevű ember kezébe kerül a világ, aki majd hazaküldi Izraelt is a fogságból?
Szóval mivel a tudomány szerint erre nem lehetett következtetni, ezért úgy oldják fel az ellentmondást, hogy utólag írták meg a jóslatot?
"Én mondom Círust pásztoromnak, és ő minden kívánságomat teljesíti, amikor azt mondja: Építsék föl Jeruzsálemet, és rakják le a templom alapját!
Ezt mondja az ÚR fölkentjének, Círusnak, akinek erősen fogom a jobb kezét, népeket terítek le előtte, és királyok övét oldom meg, kitárulnak előtte az ajtók, nem maradnak zárva a kapuk: Én megyek előtted, a rögös utat elegyengetem, az ércajtókat betöröm, és a vaszárakat leverem. Neked adom a sötétség kincseit, az elrejtett drágaságokat, hogy megtudd: én vagyok az ÚR, aki téged néven szólított, Izráel Istene. Szolgámért, Jákóbért, választottamért, Izráelért szólítottalak neveden; nagy hírnevet szerzek neked, noha nem ismertél."
(Izajás könyve, 44-45. fejezetek)
válasza:És miért a latin névalakban jósolta meg ez a derék Izajás próféta? Miért nem az eredeti, perzsa nevén (Kurus)? A válasz egyszerű: utólagos betoldás.
Felteszem, ha a Septuaginta (ógörög), vagy eredeti arámi szöveget nézzük ott sem a perzsa névalak szerepel
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!