Hiszel a sorsban?

Sajnos igen és ez félelmetes

*Hogy valahova tartozom, és előbb-utóbb ott kötök ki azon a munkahelyen. Ha egy nagyon nagy hurkot leírva, még akkor is. (nem lehet véglegesen elszúrni, mert kötött a pálya.)

*Najó,de. El lehet. Nem tudom, milyen arányú a szabadakaratunk, hány százalék az életünkben, életutunkban, sorsutunkban hány %

*pl ha valaki egy nagy kitérővel pl "rossz" képzésre iratkozik be, nem arra, amelyikre hivatott, évekig azt csinálja, ami nem az eredeti, végső terv, még vissza tudhat pl talán váltani arra, ahol azokat az embereket ismeri meg, akikkel tervben volt, meg még pl nem adja be esetleg időben az álompozíciójára a helyet, pedig érzi, hogy 'most oda bejutna', csak vagy későn veszi észre az adott hirdetést, mondjuk mert depis volt,és X napig nem nézte, vagy annyira fullos motivációs-levelet akar írni, hogy bele se mer kezdeni, és így lemarad arról az állásról, jelentkezésről.

Addig, amig a tudatalatti tudatossá nem valik, a tudatalatti fogja iranyitani az életed es te sorsnak fogod hivni

26-os, de a tudatosat is hívhatom a sorsnak. :) [Felpontoztalak amúgy. :) ]

90%-ban a tudatalatti irányítja az az életünket, vagyis az ami gyerekkorunk óta bele van programozva