Antropozófiai szempontból hogyan, mitől alakul ki az autizmus? Hogyan, mitől alakul ki a demencia/Alzheimer-kór?

Ezek nagyon fontos és összetett témák, amelyekre nem könnyű egyszerű választ adni. Az antropozófia egy olyan szellemi megismerési út, amely az ember lényében lévő szellemiséget a világmindenség szellemiségéhez kívánja vezetni. Az antropozófia szerint az ember nemcsak egy fizikai testből áll, hanem több rétegből, amelyek egymással összhangban vannak.

Ezek a rétegek a következők:

• A fizikai test, amely az anyagi világ törvényeinek alávetett.

• Az étertest, amely az életenergiát közvetíti a fizikai testnek.

• Az asztráltest, amely az érzelmeket és a vágyakat hordozza.

• Az én, amely az ember egyéni tudatát és szabadságát képviseli.

Az antropozófia szerint az autizmus és a demencia/Alzheimer-kór olyan betegségek, amelyek akkor alakulnak ki, amikor ezek a rétegek nincsenek megfelelő kapcsolatban egymással. Az autizmus esetében az én nem tudja megfelelően áthatni az asztráltestet és az étertestet, ezért az autista ember nem tudja kifejezni magát és nem tud kapcsolódni másokhoz. A demencia/Alzheimer-kór esetében pedig az én fokozatosan elveszíti a kapcsolatot a fizikai testtel, ezért a demens ember nem tudja felidézni az emlékeit és nem tudja felismerni a környezetét.

Az antropozófia szerint ezeknek a betegségeknek lelki okai is vannak, amelyek összefüggenek az ember sorsával és karmajával. A karma azt jelenti, hogy minden cselekedetünknek következménye van, amely befolyásolja jelenlegi és jövőbeli életünket. Az antropozófia szerint az ember többször is újjászületik, és minden életben más feladatokat kell teljesítenie. Ezek a feladatok segítik az ember lelki fejlődését és a világ fejlődését is. Ha az ember nem teljesíti ezeket a feladatokat, akkor ezeket karmikus terhekként viszi magával a következő életbe. Ezek a terhek megnyilvánulhatnak betegségek formájában is.

Az antropozófia szerint tehát az autizmus és a demencia/Alzheimer-kór olyan betegségek, amelyek nemcsak orvosi kezelést igényelnek, hanem lelki segítséget is. Az antropozófia alkalmazásai között megtalálhatók olyan területek, mint az antropozófiai gyógyászat, gyógypedagógia és nevelés, amelyek célja az ember egész lényének gyógyítása és fejlesztése [link] Ha többet szeretnél tudni ezekről a területekről vagy az antropozófia alapelveiről, kattints az adott linkre vagy tedd fel nekem egy konkrét kérdést. Remélem, hogy ezekkel az információkkal segíteni tudtam neked. 😊

A megélések forma-együttesek. Ahogyan te is megélsz egy bizonyos rezgést, és azon belül néha nagyon vidám, néha nagyon gondolkodó, néha unott, néha fáradt, néha WCző, stb vagy, ugyan úgy az elme sok más formában is képes létezni. Ezen a bolygón nagyjából egy faj vagyunk( értsd ezt úgy, hogy egy nép genetikája inkább sorolható 1 kategóriába, mint minden népé egyszerre). Minden erre a bolygóra emberként születő testvérünknek van egy szükséglete a saját elméjének megélése felé. Szóval ahogy neked sem lenne ideálig egy zseni családba születni, vagy egy nagyon tisztelet központú családba, vagy a pista gyerekeként a paraszt élet közepébe, úgy nekik sem lenne való a tiéd, vagy egymás élete. Olyan agy kell számunkra, sőt olyan életterület, ami alkalmas arra, hogy minél teljesebben megtapasztalhassuk magunkat és dolgozhassunk magunkon. Én mint autisztikus is, azt mondom, azért alakult így az agyam, mert ezáltal el voltam zárva sok dologtól, amitől ha nem vagyok elzárva, pár problémámra sose döbbenek rá, sok értékemet sose veszem észre, sok képességemet sose kezdem fejleszteni tudatosan és sok gyengeségemen, amik egyéb területen léteznek bennem, sose kezdek el erősíteni, valamint sok dologhoz férhettem hozzá, amik új meglátást adtak, egyéb képességek kialakítását engedték, alternatívabb vagy magasabb látásmód megtalálását és befogadását tették lehetővé, stb. Szóval míg olyanokat olvasok, ami másnak kellemetlen, és taszigálja egy önfelismerés felé, addig én azt észre se venném, és fordítva, valamint, ami másnak nehéz, és bizonyos leckéket ad, nekem arra nincs szükségem, és nekem az könnyű is.

Pl nekem a szociálisan illendő viselkedéssel mindig is bajom volt, sőt rengeteg ideig nem is érdekelt, nem akartam megtanulni, viszont pszichológiai érzékem hatalmas. Mindkettőhöz nagyon erősen hozzájárul a bennem lévő autisztikuság. Míg más azzal szívott, hogy felfogja mit akar a másik, én azzal, hogy a reakcióm miatti következményekkel szembe nézzek. Míg ők jól lerendezték a helyzeteiket, de messze nem láttak rá annyira, mint én, addig én nem is figyeltem arra, hogy jól lerendezzem, szóval nem csak lassan, de sehogy se gyakoroltam kb, míg megérteni pszichológiai szempontjából, hogy mi történik, én értettem meg leginkább.

Vagy tanulás gyerekként. Míg másnak az a lecke, hogy valahogy rávigye az agyát a matekra, nekem az volt, hogy az általános emberi rendszerekre. Míg mások matek órán a matekot próbálták befogadni, én a tényt, hogy a képességeim ignorálva vannak, és ott kell legyek valahol, ahol semmit sem csinálok, és semmit sem tanulok.

Most a példáim tűnhetnek egyenlőtlennek, de összességében mindenki önmagához képest "ugyanannyit" tanul, ugyanannyit kap. Ami nekem tanulós lecke, másoknak nem, nekem máshol volt a tanulós, ami másoknak nem.

Ezek mondhatni csak kalibrálások. Van az általános settings, beállítás, és minden ettől valaki szemében lényegesebben érzékelhetően eltér, annak adnak egy nevet.

A másik kettő, amit írtál már más. Mindkettő egy betegség. Hasonló spirituális oka van ezek kialakulásának. Az egyén teremti magának az életét, az elméje ezt vibrálja, erre van szüksége, úgy él, úgy létezik, és létezett már születése előtt óta, hogy erre az életére kell neki egy ilyen betegség, akár csak idős korára, hogy olyan helyzetekkel nézzen szembe, olyan élményeket tapasztaljon, amik megfelelően, és eléggé elbolygatják a belső folyamatait, spirituális fejlődését. Sok filmben, amikor a teljesen demens embert mutatnak, és akárki beszél hozzá, mindig koncentrál. Való életben is hasonló, láttam már nagyon késői embert, ilyennel. Valóban látszik, hogy belül sokszor keményen dolgozik, hogy felfogja..., azt, amit 20 évvel az előtt, fél füllel is megértett volna. Ezek érzelmi és mentális dolgokkal járnak. Megélni magad, felfogni hogy ez van, ezt lekezelni, elfogadni, és még mentálisan gyakorolni, hogy tartsd magad, esetleg javulj. Kemény spirituális út, pedig lehet, csak életed utolsó 3 évéről van szó.