Milyen az amikor valaki azért nem tud a jelenben lenni, mert folyamatosan azon kattog, hogy ki kell kapcsolnia az agyát, és a jelenben kell lennie? Emiatt, ami ott van a szeme előtt, nem veszi észre, és nem tud meghallani dolgokat.

Ezt figyeltem meg, miközben én tényleg a jelenben voltam. És látom magam előtt aki szentbeszédet intéz hozzám a jelenlétről, de nincs ott, mert azon igyekszik hogy a jelenben legyen, vagy előítéletekkel van elfoglalva. Nem veszi észre a körülöttünk lévő dolgokat, amiket a szeme lát, a füle hall, pl hogy szépek a növények, milyen illat van, miről beszélünk amúgy a jelenlét témán kívül és a múltjának a témáin kívül. Másnak meg automatikusan megy. És neki is néha, de amint elkezd a jelenlétről beszélni és ezzel foglalkozni, akkor már kattog.