Tükörbe nézés során nem mozdul a tükörkép miért?

Nemtudom..

Tényleg kellene szakember..

Ha tényleg lenne valami és te nem tapasztaltál volna ilyet csak a gyerekek akkor kellene.

Viszont ha beképzelnék akkor nem.

Én olyanra godoltam,aki vagy szentvízzel körülmegy a házon vagy ilyesmi.

Nem árt megpróbálni,ha egy időre is eltünik az után,akkor tényleg van valami.

"Lányom szorongósabb főleg mostanában..."

Na igen, ezért is kérdeztem.

A jelenségek egy részére van reális magyarázat. Az például nem ritka, hogy amikor engeded a kádba a vizet, hallod a gyerek hangját. Én is sokszor fürdetem a fiamat, és ez többször is előfordult már.

Az, hogy a szemed sarkából árnyakat látsz, valószínűleg a perifériás látásnak köszönhető, ugyanis a perifériás látótér képes olyan finom fény-árnyék különbségeket érzékelni, amikre a centrális látótér vak.

Ami fontos, hogy ne mondd azt a gyereknek, hogy csak képzelődik, vagy hogy rosszul látta, mert ebben az esetben bizalmatlanná teszed őt a saját tapasztalaival szemben. Mi, felnőttek éppen ezért nem érzékelünk ilyen jelenségeket, mivel megtanították nekünk, hogy ilyen jelenségek nem léteznek, pont. Ha tapasztalunk is ilyesmiket, azok jellemzően el sem jutnak a tudatunkig, mivel már tudat alatt letagadjuk őket. Az viszont sosem old meg semmilyen problémát, ha letagadjuk.

Másrészt, az ilyen jelenségeket jellemzően a tudatos elméhez közeli szinteken megbúvó, elzárt belső konfliktus okozza. Egy olyan szorongás vagy erős feszültség, amit az alany elfojt és letagad, nem akarja kezelni, mert attól fél, hogy ha tudomásul venné, akkor komoly kárt okozna benne vagy a családjában. A problémát alapvetően nem maga a feszültség, hanem a tagadás, az elfojtás okozza. Ha ez a belső konfliktus szabadjára lenne engedve, akkor a maga természetes és spontán módján fejeződhetne ki, valószínűleg semmilyen, vagy csak minimális problémát nem okozva. Így viszont, mivel tagadásban van, kénytelen alternatív útvonalakat keresni a kifejezdősére. Mert az érzelmi energia utat tör magának, függetlenül attól, hogy letagadják-e vagy sem.

Az ilyen energiák nyilvánulnak meg a felsorolt jelenségekben. Szó sincs tehát szellemekről, arról van szó, hogy valamelyikőtök komoly belső drámát él át, akár úgy is, hogy nincs tudatában. A tükörképes jelenség pontosan arra szeretné felhívni a figyelmet, amiről a tudatos elme nem hajlandó tudomást venni: hogy a külső és a belső egyensúly megbomlott, a felszín alatt gond van a belső kontrollal. A család és a rokonság többi tagja is veszi a jeleket, tudat alatt így probálnak segítséget nyújtani. A kopogások szintén azt üzenik a tudatos elmének, hogy valami gond a belső, lezárt ajtók mögött.

Lehet, hogy mondjuk 20 év múlva, egy pszichoanalízis során derülne ki, hogy milyen konfliktus okozta a jelenségeket, de akkor már senki nem vonna párhuzamot a két dolog közt.

A gyereknek bizalomteljes, szerető légkört kell nyújtani, és sokat kell vele beszélgetni. A 7 évesek élete nem könnyű, mert sokszor tele vannak teljesen irracionális félelmekkel (anyut elviszi a mumus ha nem eszem meg a reggelimet, stb.), amiket egyedül nem tudnak feldolgozni. Az ilyen mély beszélgetések megnyitják a gyermeket, bátorságot öntenek belé és segítenek felszínre hozni az elfojtott konfliktusokat. Lehet, hogy történt a múltban valami apróság, ami tüskeként megmaradt a gyerekben (mondjuk egyszer a kelleténél hangosabban szóltál rá és ezt ő igazságtalannak érezte), és ez növekszik benne folyamatosan, de ő elfojtja (mert ugye anyunak mindig igaza van...). Lehet, hogy valami banális apróságról van szó, amit ha korábban tisztázva lett volna, akkor most semmilyen probléma sem lenne.

Egyébként amikor ilyen jelenségeket tapasztaltok, mint hogy dolgok mozognak maguktól, meg árnyak mászkálnak, elektromos eszközök kapcsolnak ki-be stb., akkor nyugodtan oda lehet menni és meg lehet fogni a mozgó dolgokat. Tudom, hogy ilyenkor a hideg borzadás futkos az embereben, de tudatosítsátok magatokban, hogy ezek a jelenségek NEM képesek ártani nektek. Ezek valójában jelek, amik valamilyen problémára akarják felhívni a figyelmeteket.

Sok esetben fizikailag nem is történnek meg, csupán csak arról van szó, hogy az alany tapasztaltaiban osztoznak a többiek.

Nagyon érdekes az utolsó válaszoló viszont rengetegen küzdenek problémákkal. Mégsem történnek ilyenek, ez szerintem nem normális, nem átlagos dolgok.

Szóval a belső problémákra alapozva mindenkivel kéne ilyennek történnie.

Kérdező nem tudom, hogy bírtad ott az albiba, én a dörömbölés után már iszkoltam volna. Nekem az szokott segíteni, hogy arra gondolok, hogy vannak nekem is elhunyt szeretteim, és ha van is nálunk valami, akkor ők biztos nem hagynák és megvédenének. Velem az volt a legdurvább amikor felmostam mert valami kiborult. Már majdnem végeztem csak a felmosó vizet akartam kiönteni, csak hallottam ahogy a kisfiam a szobába elégedetlenledik, bementem, megvigasztaltam.

Majd vissza, hogy na akkor kiöntöm a vizet, erre azt látom, hogy a fal telibe van fröccskölve, és a padló egészen a konyháig, végig csepegtetve, nagyobb tócsák, mintha pohárból lett volna kilöttyingetve. Egyszerűen nem tudtam hova rakni, akárhogy gondolkozok azóta is. És persze nálunk is megy a szokásos bekapcsol a páraelszívó, hangfal, recsenések,kopogások de nem olyan durván mint nálatok. Próbáld meg a jót bevonzani, azt, hogy van valaki, aki megvéd titeket.

Ez olyan, mint ha azt mondanád, hogy mivel jóformán minden családban, a közeli vagy távoli rokonságban volt már haláleset, ezért minden családban kell, hogy legyen legalább egy szellem. Vagy mint ha azt mondanád, hogy minden egyes emberből, aki zenésznek tanul, világhírű tehetség lesz. De ez nem így van.

Mint ahogy minden személyiség más, úgy mindenki a saját világlátása, képességei és lehetőségei szerint oldja meg a problémákat. A legtöbb embert azért megtalálja a módját annak, hogy a belső és a külső "én" közötti kommunikáció viszonylag akadálymentesen folyjon. De előfordul, hogy a külső "én" megtagadja a belső "én"-től származó érzéseket vagy intuíciókat. Ennek a tünetei nagyon változatos formában jelentkezhetnek. Egyik szélsőséges példa a hasadt személyiség, amikor is a külső "én" bizonyos érzéseket, gondolatokat nem hajlandó a sajátjaként elfogadni, és ezeket addig tagadja, míg végül kialakul belőlük egy második, harmadik, negyedik... személyiség. Sok esetben egyébként ezek a személyiség tudnak egymásról, és nem ritkán vonzódást is éreznek a másik személyiség irán, ami nem meglepő, hiszen egy tőről fakadnak. A kérdező által leírt eset is elég extrém, és hogy pontosan mi okozza a konfliktust, azt nehéz lenne megmondani. De igazából nem is feltétlenük kell tudni, az eddig elmondottak elég lesznek ahhoz, hogy idővel javuljon a helyzet.