Egynemű Ikerláng, 12 év korkülönbség,vajon ő is érzi az én fájdalmam? Többi lent

Lassan másfél éve nem beszélünk.

Férjnèl vagyunk mindketten,és gyerekeink is vannak.

Új munkahelyre kerültem 2018, mellé osztottak be.

Akkor láttam őt először,és ő is engem. Már akkor éreztem,hogy olyan ismerős számomra,idegen érzések kavarogtak bennem ,és utólag kiderült hogy benne is

Nagyon hamar megnyíltunk egymásnak,pedig ez ránk nem jellemző,olyan dolgokat osztottunk meg,amit másokkal soha,illetve nem láttunk egymás nélkül,ha itthon voltunk szabadsagon,akkor minden nap kerestük a másikat.

Először csak egy különleges barátságnak tettük be a dolgot,és örültünk a másiknak minden alkalommal.

Majd elmentünk egy közös barátunk születésnapjára (megismerkedésük után 1 évvel)

Nagyon jól éreztük magunkat, beszélgettünk, amikor egymás szemébe néztünk,és mindkettőnkbe,abban a pillanatban átfutott valami. (Soha nem vonzódtam lányokhoz,és ő sem)

Ezután a születésnapon már nem beszéltünk egymással,csak kerestük a másik tekintetét.

Másnap a munka helyen sem igen beszéltünk.

Aztán felhoztam neki a dolgot,és beigazolódott, hogy ő is látott valamit bennem.

Ezután már nem igen beszéltünk róla,de én nagyon vágytam rá,és sokszor láttam, hogy ő is néz titokban amíg dolgozom.

Sokszor megleptük egymást aprósággal,vagy utaztunk együtt egy közös baráttal. Turkáltunk egymás gondolataiban,pl mondtam egy számot 0-100 és ő kitalálta,de úgy,hogy előtte felírtam a kezemre,és ő nem látta, sokszor befejeztük egymás mondatát, teljesen kiegészítettük egymást.

Aztán beszéltem az érzéseimről,egyre erősebbek lettek.

Férjem is ott dolgozik,így sokszor oda jött hozzám,és adott puszit,vagy megölelt,és ő ezt látta,én pedig azt, hogy neki ez rosszul esett.

Itt kezdődtek a problémák.

Mondta hogy látott egy szép fiatal fiút az egyik részlegen,akinek nagyon szép szeme van.

Aztán jöttem én,és átvezettem egy részlegre,ahol én is láttam egy szép fiút... (Pedig nem,csak fájdalmat akartam okozni neki,ahogy ő nekem.

Aztán sokszor bántottuk egymást,sőt, nagyon sokszor..

Aztán már nem szóltam hozzá 1,5 hónapig,gyötrelmes volt,és neki is. Aztán jól ő,hol én bántottam,azt akartam hogy vége legyen,nem akartam ezt tovább, szenvedtünk.

Elmentem onnan.

Aztán nem kerestem egy darabig,szenvedtem,és ő is,ezt a közös barátunk mondta. (Ő nem tudott a mi kapcsolatunkról)

Aztán rá írtam, hogy beszéljük meg,ne így váljunk el,de ő nem akart találkozni.

Aztán ismét írtam neki,de akkor sem. Március elején írtam neki utoljára,de nem válaszolt.

Majd írtam a születésnapjára, megköszönte,rá pár napra,ő írt az enyémre, megköszöntem,és ennyi.

Az elmúlt napokban szenvedek,és valahol úgy érzem ,ő is.

Szeretnék vele beszélni,de nem irhatok rá, legalább annyit, hogy beszéljük meg.

Nagyon rossz,30 km -re lakik tőlem.

Úgy érzem,addig nem tudom elengedni,amíg nem beszéljük át a dolgokat.

Nem tudom mit tegyek,de sírva ébredek,mert most újra az álmaimba van,és mindenhol.

Egyszer azt mondta, hogy "amíg feljön benned egy bizonyos dolog,addig dolgod van vele"