Mikor jutunk el az Uránuszra úgy Istenigazán?

Mivel a jövőbe látni nem lehet, ezért csak óvatos tippeket lehet tenni.

Ha megnézzük, hogy hogyan fejlődik az űrkutatás, ez nem a közeljövőben fog bekövetkezni. Az első működőképes repülőgépet 1903-ban alkották meg. A hihdegháború alatt Gagarin volt az első, aki eljutott az űrbe 1961-ben. A holdraszállás 1969-ben volt. Most pedig ott tartunk, hogy tervezgetik, hogy 1-2 évtizeden belül TALÁN embert köldhetnek a Marsra.

Nézzük az időintervallumokat! A repülőgép megalkotásától az első űrrepülésig 58 év telt el. Az űrrepüléstől a holdraszállásig csak 9, de azért azt is vegyük számításba, hogy akkor nagyon nagy nyomás (és hatalmas nagy támogatás) volt az űrkutatáson, és teljesen más úgy elérni valamit, amikor a két legnagyobb hatalom szent ügynek tekinti az űrkutatást, mint akkor, amikor épp, hogy csak csurran-cseppen a működés és a kutatások finanszírozásához egy kis pénz. (Persze, a "kicsi" itt hozzávetőlegesen értendő.) Meg azt is finoman megjegyezném, hogy az űrrepülés és a holdraszállás azért nagyon hasonló technikát kíván meg. Semmiképp nem akarom az elért eredményt kisebbíteni, de amikor már kint voltak az űrben, onnan nem volt technikailag nagy távolság a Holdat elérni. A Mars már jóval másabb felkészülést és technikát igényel, tekintve, hogy nem egy pár óra alatt elérhető égitestről van szó, hanem olyanról, amihez hónapokig kell utazni.

És igen, a holdraszállástól a "Marsraszállásig", ha utóbbit mondjuk feltételezzük, hogy két évtizeden belül bekövetkezik, olyan 30-40 év fog eltelni. (De lehet, hogy több.) Itt ugyanis már jóval több problémát kell megoldani, mint a Hold esetében. Ott még tartható volt, hogy egy szűk helyre bepaszíroznak pár asztronautát, és ott valahogy csak kibírják, ameddig oda nem érnek. De a Marsra eljutni optimista becslések szerint is legalább fél év, de inkább reálisabb az 1 év körüli idő. (Földközelben a távolsága kb. 100-szorosa a Föld-Hold távolságnak.) Emellett meg kell oldani onnan a visszatérést, a sugárveszély elhárítását, gyakorlatilag egy teljes lakókomplexumot kell eljuttatni a Marsig (meg vissza), és nem csak egy kis kabint. Magukkal kell vinni alsó hangon is 2 évre elgendő ételt, italt, gondoskodni kell a vizelet és széklet tárolásáról/újrahasznosításáról, és ez csak a felmerülő problémák egy része.

De jó hír, hogy ha ez már működik, akkor onnantól "csak" idő kérdése távolabbi égitestek felkeresése, hiszen a technika már adott.

Csakhogy az Uránusz aránytalanul távol van. Ahogy távolodunk a Naptól, az egyes bolygók közötti távolság úgy nő. (Ez persze nem általános törvény, inkább csak statisztika, de rendszerint minden csilalgrendszerben teljesülni szokott.) Pontos adatot az Uránusz-Föld távolságról nem találtam, de a Nap-Föld, és a Naő-Uránusz távolságokat kivonva egymásból azt kapjuk, hogy nagyon ideális esetben 2588 millió km. A Nap-Föld távolság 147 millió km. Ez ennek a több, mint 17-szerese. A Föld-Mars távolság nagyon ideális esetben 55 millió km. Azaz: a Földtől az Uránusz 47-szer távolabb van, mint a Mars. (Ideális esetben. Nem tudom, hogy a pályája melyik részén jár most az Uránusz, de naptávolban ez a távolság még nagyobb.) Ha a jelenlegi technológiával a Marsra el lehet jutni fél év alatt, akkor az Uránuszra alsó hangon is 25 év lenne csak az odaút. Hangsúlyozom: optimális esetben. És vissza ugyanennyi. Ha mondjuk 30 éves korában valaki elindulna oda, 80 lenne, mire hazaérne, és akkor csak egy laza hétvégét töltött ott. :D

Viszont ha "valamikor" feltalálnak egy hatékonyabb hajtóművet, vagy felfedeznek egy hatékonyabb utazási módszert, ez az idő akár a töredékére is csökkenhet. Mint ahogy a belső égésű motorok is hatalmas sebességnövekedést jelntettek az állatvontatta járművek után, vagy ahogy a sugárhajtóművek is jókora sebességnövekedést jelentettek a belső égésű motorokhoz képest. Hogy mikor fog az emberiség valami új hajtási elvet felfedezni/feltalálni, ha egyáltalán sikerül, arra nincs értelme tippelni. Lehet, hogy holnap, de lehet, hogy 300 év múlva.

És a végtére hagytam: "úgy istenigazán" SOHA. Ugyanis az Uránusz gázbolygó, nincs klasszikus értelemben vett felszíne, ahová le lehetne szállni.