Szerintetek meg fog történni ez a jóslat, 2030-ig?

Egyébként ha simán rákerestek a cikk címre akkor kidobja az egészet, de egyébként bemásolom ide.

2018-ra az emberek 90 százalékának lesz korlátlan és ingyenes adattárolási lehetősége a felhőben (legalábbis akkor, ha cserébe elviseljük a reklámokat). A Google Fotók szolgáltatás már most korlátlan tárhelyet ad a felhasználóknak, és az Amazonnál is elő lehet rá fizetni évente 60 dollárért. A háttértárolók árának csökkenésével az egy gigybyte-ra jutó költség egyre csökken, miközben brutális adatmennyiség keletkezik a világban: az elmúlt két évben termelődött a világ valaha keletkezett teljes adatmennyiségének 90 százaléka.

2021-ben Amerikában elkezd dolgozni az első robot-gyógyszerész. A futószalagok mellett már régóta jelen vannak a robotok, de előbb-utóbb a szolgáltatásorientált iparágakban is megjelennnek.

2022-re összesen ezer milliárd érzékelő lesz a világban, ami csatlakozik az internethez, ruhákban elhelyezett szenzoroktól kezdve a járdába épített érzékelőkig.

2022-ben már a világ 10 százaléka olyan ruhát vagy kiegészítőt hord, ami beépített chipekkel rendelkezik és így csatlakozni tud az internethez. Ez nem annyira meglepő, ha belegondolunk, hogy okosórákat és gyűrűket már most is lehet venni.

2022-ben legyártják az első, 3D-nyomtatóval készült autót. Alkatrészeket és prototípusokat már most is készítenek 3D-nyomtatókkal, de az első teljes autóra még várni kell egy kicsit.

Az első, bőr alá beültethető mobiltelefonra már csak hét évet kell várni és a 2025-től kereskedelmi forgalomba is kerülhet. Szó szerint lehet majd érteni, hogy "hozzá vagy nőve az okostelefonodhoz".

A digitális adatok gyűjtése, kezelése és elemzése egyre könnyebb lesz, így a klasszikus állami adatgyűjtést is megreformálhatja a big data, olyannyira, hogy 2023-ban elkészülhet az első olyan népszámlálás, amit már big data-alapú.

2023-ra az olvasószemüvegek tíz százaléka "connected" lesz, így a szemüveget viselők közvetlenül csatlakozhatnak az internethez és a szemüvegekre fejlesztett alkalmazásokkal a kiterjesztett valóság is elérető lesz.

Az emberek 80 százalékának lesz digitális identitása 2023-ra, köszönhetően a Facebooknak, a Google-nek és versenytársaiknak.

Már csak pár évet kell várni arra, hogy a kormányzatok blockchain-tranzakciókkal szedjenek be adót, ami például a leghíresebb kriptopénz, a Bitcoin alapja. Ezt 2023-ra várják a World Economic Forum által megkérdezettek.

2023-ra a világ népességének 90 százaléka egy "szuperszámítógépet" fog hordani a zsebében, inkább használják az emberek majd az okostelefonjukat, mint személyi számítógépjüket. Jövőre 50 százalék lesz az okostelefon-penetráció globálisan, ami 2023-ra elérheti a 90 százalékot.

2024-re alapvető emberi jog lesz az internethez való hozzáférés. A nagy technológiai óriások már most is azon fáradoznak, hogy ellássák internettel azt a 4 milliárd embert a világon, akik még nem férnek hozzá a világhálóhoz, például drónokon, műholdakon keresztül biztosítanának adatforgalmat.

Nyolc év múlva megtörténhet az első olyan májátültetés, amelynél 3D-nyomtatóval készített szerv veheti át az eredeti helyét. Az orvostudományban már most is használnak 3D-nyomtatókat például csontok pótlására, vagy implantátumokhoz.

2024-ben az internetforgalom felét az otthoni eszközök és felszerelések adják majd.

A fogyasztói termékek 5 százaléka 3D-nyomtatóval készül majd.

2025-re a vállalati könyvvizsgálatok 30 százalékát mesterséges intelligencia végzi majd.

Uber-betiltás ide vagy oda, többet fogunk utazni 2025-ben közösségi autómegosztással, mint amennyit saját autóval teszünk meg.

Tíz év múlva az Egyesült Államokban közlekedő autók 10 százaléka önvezető autó lesz, amitől azt reméli mindenki, hogy biztonságosabban közlekedünk majd és csökken a károsanyag-kibocsátás. A Google, az Uber is dolgozik az önvezető autóján a hagyományos autógyártók mellett, mint a Toyota, a General Motors, vagy a Volkswagen.

A mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap majd a vállalati döntéshozatalban, olyannyira, hogy 2026-ban az első, mesterséges intelligenciával vezérelt tagok kerülhetnek be a vállalatok igazgatóságába.

Az okos otthonok után jöhetnek az okos városok. Minden, az utaktól kezdve a járdákig, az épületektől a lámpákig, az internethez kapcsolt lesz. Így a városok saját maguk menedzselhetik majd az energiaellátásukat, és a forgalmat akár. Ennek eredményeként 2026-ban már lesz olyan, legalább 50 ezer fős lakosú város, ahol nem lesz szükség forgalomirányító lámpákra.

2027-re a globális GDP 10 százalékának megfelelő összeget fognak tárolni blockchain-technológiákkal. Jelenleg a Bitcoin összértéke 20 milliárd dollár körül lehet, ami a globális GDP mindössze 0,025 százalékát teszi ki.