Kezdőoldal » Ezotéria » Egyéb kérdések » Mi a véleményetek arról az...

Mi a véleményetek arról az elképzelésről, miszerint az emberi természet alapjában véve nem rosszindulatú?

Figyelt kérdés
Az emberek nagyon sok gonosz dolgot tesznek, ez mindig így volt, a középkorban is. Úgy tűnik, hogy ennek oka az, hogy a szaporodással a nárcisztikus személyiségzavar génjeit adják tovább és tovább az emberek. Az emberek által tett gonoszságok az empátia hiányára utalnak. Az agynak van egy empátia része. A nárcisztikus személyiségzavarban szenvedő emberek agyának ezen része kis méretű, vagy elhalt. Mindezt szakértők mutatták ki. A nárcisztikus személyiségzavaros embereknek nincs lelkiismeretük, nem képesek bűntudatra. Az emberi természet alapvetően önző, de nem olyan mértékben, mint egy nárcisztikus személyiségzavaros természete. Tehát ebből az következik, hogy ha az agy empátia része teljesen egészségesen működik, akkor az emberi természet önző, de nem gonosz. Egy ilyen ember lelkiismeretes, képes a megbánásra, erkölcsös. Az emberi természet alapvetően nem rosszindulatú. Viszont én nem látok senkit, aki ilyen empatikus és erkölcsös lenne. Én azt látom, hogy mindenki gonoszkodik másokkal. Még ha jobb ember is és utólag meg is bánja a tettét, akkor később újabb gonoszságot tesz. Az emberek kibeszélik, kinevetik egymást, hazudnak egymásnak, bántják egymást, egyesek lopnak, csalnak. Még a keresztények is követnek el időnként hibákat. Én magam olyan vagyok, hogy ártottam másoknak, de megbántam. Viszont amikor ártottam másoknak, akkor abban a pillanatban egész egyszerűen nem érdekelt az, hogy ezzel a cselekedettel másoknak fájdalmat okozok. Megtettem, mint ahogy a többi ember. Persze közvetlenül a tett után megbántam és a lelkiismeretem azt mondta, hogy többet ne tegyem. De amikor megtettem a gonoszságot, abban a pillanatban belőlem is hiányzott az empátia. Néha elgondolkozok azon, hogy lehet, hogy bennem is van egy enyhébb nárcisztikus személyiségzavarra utaló tulajdonság, mert kissé önimádó vagyok. Szeretek magamról beszélni, szeretem, ha figyelnek rám, ha kötődnek hozzám, ha kedvesek velem. Ha valami megtetszik, akkor bármi is az, nagyon szeretném birtokolni. Általában arra törekszem, hogy senkit ne bántsak, ne tegyek rosszat senkivel, de néha mégis ártok másoknak. Bocsánatot szoktam kérni, ha a helyzet adott. Létezik olyan, hogy egy ember annyira erkölcsös és annyira empatikus, hogy szándékosan senkit nem képes bántani semmivel? Az emberi természet alapvetően jóságos? Vagy ez így nem kijelenthető? Néha mindenki átmegy gonoszba?

2021. ápr. 16. 16:59
1 2
 1/12 anonim ***** válasza:
100%
A nárcisztikus személyiségzavar nem tesz önmagában gonosszá senkit. Igazáből a nárcisztikusok maguk is áldozatok, bántalmazottakból kerülnek neki és igenis van bűntudatuk, lelkiismeretfurdalásuk, az más kérdés, hogy ezt szeretik elrejteni, mert gyengeségnek tartják. Emiatt számodra tényleg úgy tűnhet egy ilyen ember, mint rideg, sátáni szülött. Amire te gondolsz az az antiszociális személyisegzavar, illetve azon belül is a pszichopaták csoportja. Sokan nem is gondolják, hogy a kedves, megnyerő beszédű, jól öltözött ismerősük valójában egy, önző, manipulatív, bűntudatot, illetve szégyenérzetet nem ismerő pokoli teremtmény. Nem, nem a sorozatgyilkosok alkotják a pszichopaták nagyobbik felét. Ők csak egy kis szelet. Legtöbbjük teljesen normális, szimpatikus, megnyerő személyiségű, jó embert eljátszó figura.
2021. ápr. 16. 17:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/12 Grimfox ***** válasza:
63%
Alapvetően az ember nem gonosz, és nem is jó, csak egy intelligens ösztönlény. Amikor az erős ösztönös kitöréseket még az értelem is támogatja, az tud olyasmi lenni, amit gonoszságnak hívhatunk. Ez is csak azért történik így, mert az ember többnek hiszi magát, mint ami jelenleg. Előjogként követeli a felsőbbrendűséget. Amikor ezt más emberekkel szemben teszi, az is gonoszsághoz vezet. Aki szándékosan kerekedik felül ezen a természetén, anélkül, hogy elnyomná mindezt, akkor válik az illető olyanná, amit jónak nevezhetünk. Ha valaki az ösztönei elnyomása által próbál rajtuk felülkerekedni, az csak annyit ér el, hogy az indulatai egy későbbi időpontban, sokkal erősebben fognak előtörni.
2021. ápr. 16. 17:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/12 anonim ***** válasza:
74%

Ember megkapta a jóság és szeretet képességét.

Ennek tiszta használatához csak testi és lelki megtisztulással lehet elérni. Testi megtisztulás a böjtel és olyan nyers táplálkozással lehetséges amely étel nyersen is gusztusos. Lelki megtisztulásnak több útja is van. Vallások sokat tudnak segíteni.

Életkor is segít.

2021. ápr. 16. 18:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/12 Grimfox ***** válasza:
100%
Vannak helyek, főképp Délkelet-Ázsiában, ahol a gyerekeknek kötelező belépniük egy buddhista kolostorba ha jól emlékszem, 5 éves korukban.(arra nem emlékszem, hogy csak a fiúknak, vagy a lányoknak is) Van egy fix időtartam, amit kötelezően el kell tölteniük a kolostorban, ez alatt az alap oktatást megkezdik a szerzetesek. Aki kicsit tovább marad a köteleztőnél, az megtanul írni-olvasni, megtapasztalja a szerzetesek életét, például az egyszerű étkezést, és életmódot, és megkapja az alapvető vallási oktatást, és nevelést is. A többség persze idővel visszamegy a családjához, és világi oktatást kap, és világi ember lesz, de vannak akik szerzetesek maradnak. Ez példa arra, amit a 3. hozzászóló leírt.
2021. ápr. 16. 18:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/12 anonim ***** válasza:
75%
Elnézve az állatvilágot az ember általánosságban véve egy ritka békés faj.
2021. ápr. 16. 19:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/12 Grimfox ***** válasza:
73%
Az állatvilágban kevés élőlény van, ami ok nélkül, puszta agresszióból pusztítja el a fajtársait, vagy más faj egyedeit. A saját fajtársakat versengésből, vagy a szaporodással kapcsolatban pusztítja el, más állatokat önvédelemből, vagy élelemszerzés céljából. A fajon belüli agresszió is időszakos, például szaporodási időhöz kötött, vagy territoriális. Nagyon kevés élőlény keresi szándékosan a konfliktust, és még kevesebb keres szándékosan olyan konfliktust, ahol a fajtársa, vagy ő maga elpusztulhat. Az ember ezzel szemben gyakran keres céltalan konfliktust, és ok nélkül pusztít el más élőlényeket is. Nem a szükség vezérli erre, hanem egy eltorzult ösztön. Az ember egy meglehetősen agresszív, és harcias élőlény. Persze elég nagy az egyedszám, hogy bőven legyen módja a békésebb csoportoknak is jelen lenni a populációban. De ha arra kerülne a sor, ahogy az már legalább kétszer megtörtént, ezek a békés csoportok lennének a legnagyobb számú áldozatai a faj alaptermészetének.
2021. ápr. 16. 19:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/12 anonim ***** válasza:

"Az állatvilágban kevés élőlény van, ami ok nélkül, puszta agresszióból pusztítja el a fajtársait, vagy más faj egyedeit. "

Igazából rengeteg. Majomfélék sokan szabályos háborúkat vívnak más törzsekkel vagy más majmokat mészárolnak le hogy levezessék az aggressziójukat.

Koloniális rovarok szinte nap mint nap háborúznak.

Szinte minden ragadozó faj szimpla élvezetből is vadászik és öl. Nem volt még macskád?

Delfineknél pl csoportos erőszakot is figyeltek már meg.


"Nagyon kevés élőlény keresi szándékosan a konfliktust, és még kevesebb keres szándékosan olyan konfliktust, ahol a fajtársa, vagy ő maga elpusztulhat"

Jellemzően az ember sem. Vannak aggresszív emberek, igen, ahogy az állatok közòtt is vannak aggresszív és kevésbé az egyedek. De az embernél bőven kisebbségben vannak.

Nézd meg pl hány gyilkosság történik egy évben, aztán gondold végig, hány ember is él a bolygón. Elenyésző kisebbség az, aki nem tud békésen élni közülünk.

2021. ápr. 16. 19:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/12 Grimfox ***** válasza:
44%

A majmok közül a csimpánz az, amelyik konkrétan háborúzik, és csoportosan brutális gyilkosságot követnek el egy másik horda hímjei ellen. Ugyanakkor a bonobo, azaz törpecsimpánz ennek ellentéte. A koloniális rovarok versengésből, és táplálékszerzés céljából háborúznak. Vagy ugyanazt az erőforrást használja a két kolónia, vagy pedig az egyik kolónia táplálékként tekint a másikra. Ténylegesen céltalan agressziót csak emberszabásúaknál, néhány delfinnél, és háziállatoknál figyeltek meg. Ez utóbbiak valószínűsíthetően emberi hatásra kialakult viselkedésformák. Nagyon kevés ragadozó vadászik szimpla élvezetből, mivel maga a vadászat veszélyes a ragadozóra nézve is. A préda visszatámad, vagy a vadászat során a ragadozó más módon sérül meg. A legtöbb ragadozó ezt elkerüli. A vadászattal járó energiaveszteséget is figyelembe kell venni, mert a ragadozók sikereségi rátája alacsony. Már az 50%-os sikerráta is magasnak számít.


Az ember az agresszióját a legtöbb esetben sikeresen át tudja vezetni majdnem ártalmatlan, de mégis agressziót kifejező tevékenységekbe. (ez valószínűleg a megfelelő mód arra, hogy egy eredendően harcias élőlény képes legyen fejlett szociális közegben létezni) Kompetitív, és küzdősportok jobbára. Más esetekben nem fizikai, vagy nem halált okozó agresszióban fejezik ki ezt az ösztönt. Az egyéni agresszió is viszonylag ritka, a csoportos agresszió jóval gyakoribb, és súlyosabb. Ha megnézed, egy ember csak ritkán támad meg egy másik embert egyedül, akár fizikai agresszióról van szó, akár nem fizikairól. Általában csoportosan keresnek célpontot a feszültség levezetésére. Ha a célpont egy személy, akkor az agresszió kifejezetten a "gonoszság" irányába tud eltolódni. És ez a viselkedés mindennapos, az emberek többsége vett már részt hasonlóban. Legyen az egy kiközösített diák/munkatárs pszichés bántalmazása(gyakori), vagy tényleges fizikai támadás, az ember csoportosan sokkal gyakrabban válik agresszívvá, mint önállóan. Az önálló agresszió, például gyilkosság mondhatni kivételes eset. Az ilyen csoportos agressziót két tényező korlátozza, hogy ne legyen belőle lincselés. Egyik a törvény. A másik a szociális normák. Senki nem akar büntetést kapni egy kis "szórakozásért", és nem is akarják, hogy ők váljanak kiközösítetté, célponttá a szociális közegben, amibe tartoznak.

2021. ápr. 16. 20:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/12 A kérdező kommentje:
Grimfox nagyon jó hozzászólásokat írt. Igaz, hogy az ember agresszív és harcias. A békésebb csoportok kevesebben vannak. Szerintem a gonosz emberek genetikailag mások. A lelkiismeretes emberek nem agresszívek és nem áll szándékukban másoknak ártani, mert van erkölcsük. Ez nem neveltetés kérdése, hanem inkább az öröklött géneken múlik minden. Némely állatok céltalanul is agresszivvé válnak, de nem mindegyik ilyen. Grimfoxnak ebben is igaza van. Szerintem más génekkel születnek a céltalanul is agresszív állatok. Úgy néz ki hogy az öröklött gének működése befolyásolja azt, hogy ki mit tesz a világban.
2021. ápr. 17. 17:32
 10/12 Grimfox ***** válasza:
Igazából a géneknek ebben csak akkor van szerepe, ha különösen agresszív, vagy különösen békés az egyed. Az átlaghoz viszonyítva. Ezek eltérések, és egyedekre vonatkoznak, nem csoportokra. Állatoknál jobban látszik ez, mert náluk nincs szocializáció. Az embernél a szociális környezet határozza meg az agresszió mértékét, ami alól a fent említett kirívó esetek képeznek kivételt. A többség nagyjából azonos agressziószinttel rendelkezik. A környezet szabályozó hatása az, ami csökkenti/elnyomja ezt, vagy pedig teret enged neki, erősíti.
2021. ápr. 17. 17:48
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

További kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!

Adataid védelme fontos számunkra!

Mint a weboldalak többsége az interneten, honlapunk működéséhez és célzott hirdetések megjelenítéséhez mi és hirdetési partnereink is cookie-kat tárolunk az általad használt eszközön. Ahhoz, hogy ezt megtehessük, a hozzájárulásod szükséges. Erről az adatvédelmi tájékoztatónkban részletes információkhoz juthatsz, illetve bizonyos cookie-k használatával kapcsolatban további lehetőségeid vannak.