Van itt olyan, akinek megrögzött szkeptikusként olyan élményben volt része, ami racionálisan nem magyarázható és ennek hatására megrendült a szkepticizmusa? Elmesélnéd a történeted?
válasza:Bármit meg lehet magyarázni "racionálisan". Csak rá kell húzni az illetőre hogy: hazudik,bolond,hallucinált,álmodta stb. (és persze nem kizárt hogy igaz is)
Amúgy milyen a megrögzött szkeptikus? Ha valaki nem szereti elhinni mások állításait valamiféle bizonyíték nélkül az annak számít?
Amúgy én itteni tanács alapján képes vagyok valamit érezni amire azt mondják hogy az a chi.
Meg lehet magyarázni "racionálisan" is ezért vagyok rajta a dolgon hogy képes vagyok e elérni azt a szintet (külvilágra való hatás) amire már nincs úgy mondott "racionális" válasz.
válasza:Olyannak elmesélem akiről tudom hogy érdekli a téma. Olyannak nem aki teljesen elveti a létezésének még a lehetőségét is.
Hisz amíg nem tudok konkrét bizonyítékot felmutatni addig felesleges lenne arról beszélnem hogy én mit érzek.
Na ha ezt az érzést át tudnám az ilyen beszédpartneremre küldeni valamilyen formában vagy a külvilágra lennék képes 1értelműen hatni vele az már más tészta.
Olyasmire gondolok, ami velem történt.
Az életem több mint a felén túl vagyok, semmilyen mentális betegségem nincs, nem vagyok depressziós, nem fogyasztok alkoholt és semmilyen tudatmódosítót, határozott, a dolgait kézben tartó, önálló, de főleg realista ember vagyok.
Viszont láttam a lakásomban valamit, egy teljesen hétköznapi elfoglaltság közepette, amire nem találok magyarázatot.
Azért kérdezem itt, mert ezt nem mertem megosztani senkivel, mert félek, hogy a családom, barátaim azt hinnék megőrültem.
válasza: válasza:Inkább te írd ki magadból kedves kérdező, mert mások példái lehet annyira elütnek attól amit most te érzel, hogy nem segítene.
Ne félj megosztani, ha olyasmit tapasztaltál, ami felborítja a világképed.
válasza:Nem teljesen olyan vagyok, mint amit a kérdésben leírsz, de voltak tapasztalásaim. Egy jó ideig ezoterikus dolgokban hívő voltam, majd az itteni és más ezos emberek hatására lettem szkeptikus.
Kétszer volt személyesen részem olyan dologban, amire nem volt racionális magyarázatom. Az egyik egy jelenés (?) volt, amit nagyon fiatalon éltem át, kb. 5-6 éves lehettem és a hétvégi házunknál tartózkodtunk. A szüleim a kertben dolgoztak, én pedig a fűben heverésztem, napoztam, nézegettem a felhőket. Az egyik felhő, ami ellebegett felettem félig fánk alakú volt és észrevettem, hogy a felhő felett valami más is ellebeg, ami legalább akkora, mint maga a felhő. Majdnem olyan volt, mint egy felhő, de mégsem. Olyan volt, mintha viharfelhő puzzle darabocskákból lett volna összerakva nagyon precízen. Egy komplett felnőtt férfi volt, nagyon szigorú tekintettel és szemkontaktusom volt vele. Aztán ellebegett a fánkfelhő felett teljesen és többé nem láttam. Mindenesetre akkor nagyon megijesztett.
A másik már később történt, szerintem 16 voltam kb. és már idehaza történt. Az ebédlőben aludtam el aznap és álmodtam. Az álmodtam, hogy az emeleten (pont felettem), a szobámban nyitva van az ablak, odakint pedig iszonyú vihar tombol és ahogyan befúj a szél, a függönyök a plafont "nyaldossák". Fura álom volt, mert semmi más nem történt benne, csak azt láttam, hogy a viharos szél befúj a szobámba, de az ablakot soha nem szoktam nyitva hagyni, még nyáron sem. Amikor felébredtem az álomból, akkor az ebédlőben sötét volt még, nem igazán bírtam mozdulni, mert még mindig félálomban voltam vagy valamiféle látomásban. Az ajtóban egy emberi (?) alak sziluettjét véltem felfedezni. Sötétebb volt, mint maga az éjszakai , természetes sötétség, mégis olyan békességet árasztott magából. Ezután váltakoztak a pillanatok, valamikor éber voltam, valamikor aludtam. Nem telhetett el sok idő közöttük, mert az egyik pillanatban arra eszmélek, hogy ez az alak a karjában visz a folyosón, aztán megint képkiesés és a következő alkalommal az alak mellett állok a saját lábamon és ő mutat nekem valamit odakint. Sajna ezek után többre nem emlékszek már.
Ezek után persze sokszor olvastam a témában. A lebegő emberi alakra már itt is rákérdeztem egyszer, de akkor csak széttrollkodták, így nem szoktam általában beszélni róla. Ide is csak az anonimitás miatt merem leírni.
Nyilván az egyik esetben lehetett alvásparalízis is, erről már sokat hallottam és az álmaim általában nagyon intenzívek szoktak lenni, valószínűleg legtöbbször (szerencsére) ezért nem is emlékszek rájuk. Például egyszer volt egy olyan álmom, hogy valamiféle állatként szaladok, egy folyóhoz érek, amit át kell úsznom, menet közben megragad valami a vízben, én pedig a patás lábaimmal elkezdem rugdosni, amikor elmerülök a vízben felébredek, de a valódi ember lábaimmal még mindig intenzíven rugdosok.
Nagyimmal, anyummal is voltak hasonló tapasztalások, az egyiknek köze van a nagyim halálához is, de erről inkább nem szeretnék beszélni. De az anyum erősen hisz a szellemekben, így az ő tapasztalásaiba is bele lehet magyarázni bármit.
Kedves 7-es és Mindenki!
Nehéz lesz, mert ha nem én éltem volna át, akkor én sem hinném el.
Ha valami nagyon megbízható, szavahihető, hozzám közelálló valaki mesélné, igyekeznék rábeszélni orvosra. Bár lehet, hogy én is ezt fogom tenni.
Na szóval, jöttem be fürdésből és a szekrényhez mentem, hogy kivegyek egy tiszta pizsamát. Becsuktam a szekrényajtót és ott állt tőlem fél méterre egy fekete csuklyás alak. Arcát nem láttam, nagyjából 2 m magas lehetett és borzasztó sovány. Teljes részletességgel megmaradtak bennem dolgok, pl. olyasmi, hogy valami könnyű, enyhén fényes anyagból volt a köpenye, ami millió redőt vetett és ahol ráesett a fény, ott inkább barnásnak tűnt.
Érdekes, hogy egyáltalán nem féltem, viszont nagyon megdöbbentem és kezemben a pizsamával lehuppantam egy közeli fotelbe.
Valahogy akkor már ott állt előttem és lassan fölém hajolt. Ekkor becsuktam a szemem, elfordítottam a fejem és a bal kezemmel egy elhárító mozdulatot tettem. Talán mondtam is dolgokat, "Ki vagy te, menj innen, mit akarsz..." vagy hasonlókat. Aztán kinyitottam a szemem és nem volt ott senki. Akkor TUDTAM, hogy nem fent vagyok és ez megtörtént. Az íróasztalhoz mentem és ugyanígy leírtam. Ennek 2 hete azóta sem ismétlődött meg. (Nem tudok róla, hogy alvajáró lennék)
Azóta milliószor visszaidéztem magamban, egyre bizonytalanabb vagyok. Lehet, hogy az egészet mégiscsak álmodtam. Lehet, hogy hallucináltam, lehet, hogy kezdődik valami betegségem.
Elmennék orvoshoz is, de most nem olyan a helyzet, hogy az én vízióimat mesélgessem a háziorvosnak. Amellett egy faluban lakom, a körzeti nővértől az orvosírnokig mindenki hall mindent, másnap már tele lesz vele a falu, hogy becsavarodtam. Ezt meg sajnos nem engedhetem meg magamnak.
Bocsánat ezt a mondatot " Akkor TUDTAM, hogy nem fent vagyok és ez megtörtént." javítanám!
Helyesen:
" Akkor TUDTAM, hogy fent vagyok és ez megtörtént."
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!