Mi a legijesztőbb dolog, ami megtörtént veletek, és még a mai napig nem tudtok rá magyarázatot adni?

Igazából télen történt (tiszta latyak meg sár volt minden,szóval mondjuk a csúszásnyom tényleg akárki lehetett,mondjuk én is.

A kopogásról olvastam olyasmit,hogy vannak ilyen betörők,akik bekopognak a házakba,amik üresnek néznek ki,hogy megbizonyosodjanak róla,tényleg az-e, (bár itt megintcsak az,hogy akkor mi van a mozgásérzékelő lámpával,meg idegen lábnyomok se nagyon voltak,szóval akkor ezt is el lehet vetni :/).

10, hát a kapu (remélem) zárva volt,de a rácsok között (agy nem rács,de valahogy sehogy se ugrik be az a szó) át tud férni egy gyerek,vagy nagyon-nagyon vékony felnőtt. A kapu felett már rizikósabb átjutni,elég magas,+a tetején ilyen szúrós "minta" van,de azért az se lehetetlen.

Ugy van a ház,hogy igazából ikerház,tehát az egyik kerítés az kvázi az egész ház közepéből jön ki,a ház másik oldalán pedig még van egy kis udvar,ott szokott állni az autó,arrafele nyílik egy ilyen dupla ablak,ami alatt ültem. Szóval az affelőli szomszédból is be lehet jutni,lehetséges hogy valaki onnan jött ?

Velem a következő történt:

Egy nőismerősömmel ellátogattunk a Monostori erődbe. Mindent körbejártunk, megnéztünk, majd a látogatásunk végeztével az erőd udvarán keresztülvágva elindultunk a kapu felé. Olyan 30-40 méterre lehettünk a kaputól, amikor a kapu felé néztem a nagy beton golyó irányába, mely a kaputól nem mesze a fal mellett állt. Ugyanis a bicikliket (mert biciklivel jöttünk) a golyó melletti boltíves helyre tettük le (a képen egy fehér furgon áll ott):

[link] orszagjaro/image/Komárom/erődbejárat.jpg

A képen látható gyolyóról volt szó (az ágyú mögött):

[link]

Megdöbbenve vettem észre, hogy a golyó sehol. Nem értettem, hogy hová tűnhetett, hiszen máshol nem lehetett, jól emlékeztem, hogy a golyó hol állt. Olyan 3, 4 vagy 5 másodperc elteltével (nem tudom pontosan) az ismerősöm, aki egy lépéssel mögöttem jött és tőlem balra megjegyzi: "Már látom a golyót. Az előbb nem láttam."

Meglepődve fordulok feléje és kérdem tőle: "Te sem láttad az előbb?"

"Nem láttam, csak most látom" – jött a válasz.

Kiderült, hogy ő sem látta egy-két másodpercig, ahogy én sem és csak akkor látta újból, amikor már én is láttam.

Most akkor hogy lehet ez? Hogy lehet úgy hallucinálni, hogy egyszerre ketten ugyanazt hallucinálják (a golyó eltűnését), ugyanannyi ideig és pont ugyanakkor? Megpróbáltuk valahogy tisztázni, de nem jutottunk eredményre. Megjegyzem, mindez 2016. május 28-án kb. 13:40-kor történt.

Két nappal később kíváncsiságból ez egyik barátommal újból elmentünk az erődbe. Az erőd udvarán beálltunk arra a helyre, ahonnan előzőleg az ismerősömmel nem láttuk a golyót. Az időpont is ugyanaz volt és a fényviszonyok is megegyeztek, de akárhogy is helyezkedtünk, mentünk jobbra-balra, előre-hátra a golyó mindig látható volt.

15 éves lehettem, amikor elaludtam normálisan, aztán arra keltem éjszaka, hogy keresztbe fordulva lógok le az ágyról pár centire a talajtól fejjel lefele, és fájt a tarkóm brutálisan.

Soha nem történt ilyen velem azelőtt és szerencsére ezután sem.

14-es vagyok.

Másik eset meg, hogy anyukám telefonját láttam a szememelőtt levágódni az asztalról a töltőröl.

Mint ha valaki direkt leverte volna, pörgött a telefon, majd arcra esett.

15 percig minimum nem mertem inkább hozzányulni.

#14

A történetedről eszembe jutott egy saját eset.

Felébredtem az éjszaka közepén, már nem emlékszem mire, semmi emlékezetes, egyszerűen felébredtem álmomból, s egy darabig csak bámultam kótyagosan a plafont a félhomályos szobában. Párom javában aludt mellettem. A fura az, hogy hanyatt feküdtem, lábaim kinyújtva, szorosan egymás mellett és a két kezem is szép szabályosan kinyújtva a testem mellett. Nos, nem sok időm volt elgondoklodni a fura, merev testhelyzet okán, mert máris azt tapasztaltam, hogy testem, akár egy óramutató lassan elfordul ebben a helyzetben, míg egy szép félkörívet be nem zár. Így tehát most a lábam nézett a párna felé, és a párommal szembe kerültem, miközben mukkanni sem mertem, csak pislogtam, mint hal a szatyorban. Végre aztán csak felriadt valamire párom, s csodálkozva kérdezte, mit csinálok?? Hát, valahogy nem volt kedvem megmagyarázni. Annyit böktem ki, hogy "semmit".Aztán visszafordultam normál helyzetbe, hogy újra a párna felöl legyen a fejem. Máig nem tudom felfogni, mi volt ez és hogy történhetett.

14-es vagyok.

Ez kicsit azért megnyugtat, hogy nem csak velem volt ilyen, de lehet jobb is, hogy arra nem keltem fel, amikor megindultam ebbe a testhelyzetbe.

Hátborzongató, ahogy leírod, hogy át is élted. Nagyon durva!

Remélem veletek se fog több ilyen történni, nagyon rémisztő!