Az átlagember számára mi bizonyítek arra vonatkozóan, hogy a Földünk gömb alakú és nem lapos?

A lapos fejűek (lapos Föld hívők) szerint az Antarktisz jege veszi körül a lapos Földet, ami végtelen síkon áll.

Ha ez így lenne, a végtelen sík fölött végtelen mennyiségű levegő lenne.

Tehát bármennyi szenet, olajat égetnénk, nem okozná a szén-dioxid szint növekedését, a globális felmelegedést.

Elég hozzá egy átlagos csillagászati távcső. A Naprendszer égitestei (ahogy egyik előző válaszoló is utalt rá), mind gömbölyűek, ezt távcsővel egyértelműen meg lehet figyelni. Akkor miért lenne a föld más? A gravitáció úgy jön ide, hogy a földnek azért van elegendő tömege, hogy a Hold körülötte keringjen, mert egy gömb testről van szó, ha lapos lenne, nem lenne ekkora tömege... Márpedig a Hold kering a Föld körül (illetve a kettő tömegközéppontja körül), ezt szabad szemmel meg lehet figyelni.

Ezenkívül ha a távcsőbe nézel, azt látod, hogy az égitestek a szemed láttára haladnak, állandóan kiúsznak a képből, ami abból következik, hogy elfordul a föld a szemed láttára! Csak az idióták, akik lapos földben hisznek, nem néztek még távcsőbe.

Szabad szemmel is meg lehet figyelni, hogy egy éjjel az égitestek körív pályát haladnak az égbolton, a Sarkcsillag közvetlen közelében kisebb körben, tőle távolodva pedig növekszik a kör sugara. Tehát van egy pont az égen, ami körül az éggömb elfordul. Szabad szemmel lehet látni, hogy az ég olyan, mint egy képzeletbeli gömb, mert az égitestek eszerint haladnak rajta. Ez csak úgy lehet, hogy a föld gömb alakú, ellenkező esetben, ha egy korongról néznéd az eget, teljesen máshogy mozdulnának a csillagok. Egy kicsit utána kell ennek gondolni, de igazából elég hülyének kell ahhoz lenni, hogy az ember ezt ne lássa be, csak annyi a feltétele, hogy hajlandó legyen egyszer megfigyelni az égitestek mozgását...

És végül, ha utaztál már, szabad szemmel meg lehet figyelni, hogy más és más szélességi fokon más és más helyzetben állnak a csillagok a horizonthoz képest. Ezt már akkor meg lehet figyelni, ha elmész Görögországba nyaralni... Ha az északi sarkon állsz, a Sarkcsillag a fejed felett van, de ha elmész az egyenlítőre, akkor a horizontra kerül. Ezt egy Stelláriumban vagy hasonló programban is kipróbálhatod. Lapos föld esetén ez nem így lenne. Igazából egy kis gondolkodással bármilyen hülyének világosnak kéne lennie, hogy a föld nem lehet lapos, kisebb távcső elég hozzá, illetve néhány egyszerűbb megfigyelés, csak az átlagember (mármint akik a lapos földben hisznek) túl hülyék ahhoz, hogy meglássák, ami az orruk előtt van.

"De miért is kell sokmillió ember?"

Mindenki tudna a laposföldről, aki műholdakat üzemeltet, űrkutatásban dolgozik, minden légiforgalmi vállalat, radarközpont, térképészet stb.

"Egyáltalán honnan tudod, hogy minden ember “ember”?"

Nos, nem tudom. De a laposföldet meg akarod toldani még egy konteóval, azzal, hogy a fent felsorolt állásokban mindenhol nem emberek, hanem isteni beépített személyek, reptiliánok stb. dolgoznak?

[link]

Tessék, erről beszéltem. Ezen a hosszú expozíciós felvételen látszik, hogy a csillagok látszólagos mozgása egy pont körül halad. Ez csak úgy lehetséges, hogy a föld gömb alakú, ellenkező esetben, korong alakú felületről nem lehetne ilyen képet csinálni.

Az az igazság, hogy ezt a marhaságot csak az eszi meg, aki nem tanult meg semmit a suliban, illetve az egész világot csak a szobája foteléből, tévéképernyőről vagy monitorról, youtube-ról ismeri.

Aki már kimozdult, az nem eszi meg.

Én spec már többször voltam olyan szerencsés, hogy kontinensközi repüléseket tehettem, az ember így saját szemével beláthatja, hogy a világ ilyen és kész.

Vagy egyike vagyok a titoktartó hazudozóknak.

:D

Az egyik legjobb kísérlet, ami gyakorlatilag otthon is elvégezhető (azért kell hozzá némi ez meg az), a következő.

Vegyünk egy függőlegesen lefele menő lukat, mint mondjuk egy kutat vagy ilyesmit. Vagy például egy függőlegesen felállított csövet. Azt fogjuk látni, hogy a napjárás függvényében a csőben/lukban a fény-árnyék vándorol.

Most vegyünk még egy ugyanolyan csövet az előbbitől jó messze. Ha a Föld lapos, és fölötte egy nálánál sokkal nagyobb, de nagyon nagyon messze levő lámpa (= Nap) van, akkor az árnyékok mindig ugyanúgy fognak állni. Nem ezt látjuk, amire az szokott lenni a válasz, hogy azért, mert a Nap sem olyan mint mondják, hanem közeli és kicsi. Ezért van az, hogy amikor az egyik csőnek lelátunk az aljára ("delel a nap"), akkor a másik csőnek a falára vetül az árnyék.

Rendben, akkor az árnyék beesési szögéből egy kis szöggfüggvénnyel meg Pitagorasz-tétellel ki lehet számolni, hogy milyen messze van a Nap.

Akkor most vegyünk egy harmadik csövet, egy vonalon az első kettővel. Az előbbi szögfüggvénnyel meg lehet mondani, hogy hogyan fog beesni az árnyék akkor, ha Föld lapos, és akkor, ha gömb. Minél messzebb megyünk, annál nagyobb eltérés lesz a két érték között, ezért érdemes olyan messzire menni, ahol a számolt különbség már nagyobb a mérési hibánál. És ott látni fogjuk, hogy melyik modell jelzi előre helyesen az árnyék beesési szögét.

Két kő egyszerű lehetőség van:

1.) Úgy csinálsz mint az ókori népek, vagyis megnézed, hogy a tengeren egy távolodó hajónak melyik része látszik a legtovább és elgondolkodsz. Gondolom egy átlagembernek elérhető árú egy pár ezer forintos utazás Horvátországig.

2.) Veszel egy fapados repülőjegyet (talán még olcsóbb is, mint kibuszozni Horvátországig) és repülés közben kinézel az ablakon. Látszik a görbület.