Mennyire jellemző a Skorpiókra a magukba fordulás?
Persze ez egy olyan dolog ami időnként bárkivel előfordulhat.
De nem ismerek sok Skorpiót, főleg közelről, igaz nem idegen a "típus", a tágabb családban például van, Oroszlánként viszont a velem egy nemű Skorpiókkal (barátság, osztálytárs, munkatárs...) soha nem jöttem ki jól, az utálat túlzás, de valahogy sosem találtuk meg a közös hangot. Hasonlóak voltunk, de mégis tűz és víz. Ellenkező neműek esetén pedig volt aki felkeltette az érdeklődésemet, de mindig annak a kategóriának találtam, akit komolyan nem érdekelhetnék.
Nemrég viszont egy Skorpióval hozott össze a sors. Első benyomásra elég nyitottnak tűnt. Rengeteget sztorizott, nagydumás volt, több haverral, hobbival, társasági embernek tűnt, alapjában jóindulatúnak, de kissé bizalmatlannak. Kissé perverz, nyíltan beszél a szexről, zavarba ejtően, de az élet nagy dolgairól is el lehet vele jól társalogni, szinte mindenhez hozzá tud szólni. Az ágyban elég jó volt az összhang, jól teljesít, szeret kényeztetni, bár néhány perverziója és a dominanciája miatt akadtak kisebb fennakadások, de igyekeztem én is nyitottan hozzáállni ezekhez a dolgaihoz, és ez meghálálta magát.
Aztán felszínre bukkant pár negatívum is. Sértődékeny, féltékeny, bosszúálló, manipulatív, taktikázó, ellenőrző. Vele őszintének kell lenni, nehezen viseli a hazugságot, a titkokat, de idővel ráébredtem, hogy ő nehezen adja ki a titkait, sok mindenbe nem enged betekintést nyernem. Nem szereti a kritikát, könnyű megsérteni akár apróságokkal, de ezt legtöbbször akkor nem mutatja, sokáig tűr, nehéz kihúzni belőle, ha bármi baja van, de mikor kimondja, vagy ha besokall, akkor oda szúr, ahol fáj. Nehezen bocsát meg, ha elvesztetted a törékeny bizalmát, akkor jobb esetben csak elhidegül tőled, rosszabb esetben csúnya, kicsit sem fair módon revansot vesz.
Ami miatt feltettem a kérdést: a magánélete egy nagy részébe nem enged betekintést nyernem. Illetve az első 3 hónapban folyton rajtam lógott, de az utóbbi hónapban részbem reális indokokkal, de egyre többször mondva csinált kifogásokkal (hazugságokkal, féligazságokkal) egyre gyakrabban mondta le a találkozókat, de hívni is egyre kevesebbet hívott, és egy hete az üzenetekre sem válaszolt. Odáig jutottunk, hogy mikor szembesítettem a hazugságokkal, amiken rajta fogtam, már csak nem is próbált magyarázkodni, csak szimplán nem mondott semmit. A minap, több be nem tartott ígérete után csak ennyit mondott: gondolkodnia kell. De ne gondoljak rosszra. Majd keresni fog. Tudom, hogy valami zavarja, szóval igyekszem túllépni a sértett egómon, ami azt súgja: hazudott, játszik velem, hiteget, nem érdeklem már, hiteget, lepattintott stb., és megértőnek lenni. Tudom, hogy több dolog is aggasztja mostanában, de fáj, hogy én támogatnám, de nem enged közel. Felfogtam, hogy magányra van szüksége, de félek, hogy elvesztem őt. Valószínűleg velem kapcsolatban is vannak aggályai, de csak a saját megérzéseimre hagyatkozhatok, mert csak ködös utalásokat tett, úgy értem ok-okozati összefüggések nem lettek részéről kimondva.
Tudom, hogy frusztrálja, hogy a hideg időben a hobbiját sem tudja űzni, a munkahelyén is akadtak feszültségek, a családjában is vannak konfliktusok, egészségügyi problémák is aggasztják (lehet, hogy műteni kell), azon is felhúzta magát, hogy a barátaim írtak neki, miután látták az elkeseredésem, hogy mi a helyzet köztünk, őket le is állítottam, hogy ne bántsák, ne zaklassák, majd én megoldom ezt vele valahogyan, mert csak rosszabb lesz, ha bár jó szándékkal, de stresszelik ők is. Én próbáltam megnyugtatni, hogy én nem számonkérni akarom, de gondoljon bele én mit érzek, ha hirtelen elzárkózik, és nem keres engem, nem jön mikor ígérte, mégis mit gondoljak? Nem bántani szeretném, csak megérteni őt.
Szóval mit gondoltok? Aggódjak emiatt, vagy lehetséges, amit mondott, hogy ha sikerült elrendeznie magában a dolgokat, és valamelyest rendeződik az élete és az érzelmei, akkor jelentkezni fog? Lehetséges, hogy csak nem akar előttem gyengének mutatkozni? Hogy most csak egy újabb stresszforrás lenne számára, ha aggódok érte? Nem rosszak a szándékaim, de ezzel ő bánt engem, mert szeretem és fontos nekem, és bár próbálnám támogatni, de nem tudnám teljesen elnyomni a megbántottságomat? Tudom, vagyis rájöttem, hogy itt és most a fejemre állhatok, nem fog közel engedni, szóval talán jobb, ha adok neki pár hetet míg egyáltalán nem keresem én őt. Bele fogok pusztulni, csak arra tudok gondolni, hogy muszáj bíznom benne, és remélni, hogy ő is bízik. Szerintetek jól teszem?
válasza: válasza: válasza:
válasza:Szerettem volna a támasza lenni, de ha el is viselném, hogy ehhez ő túl büszke és bizalmatlan (stb.), a bizonytalanságot nem viselem jól! Ha szeret és tudom, hogy visszatér, mint vihar után a napsütés, mint tél után a tavasz, ha úgy érzem van értelme, én tudok várni. Gyűlölök várni, türelmetlen ember vagyok, de képes vagyok rá. Hallgatni és békénhagyni is tudom a másikat, de előbb legalább valamit mondjon! Hogy miért!?
Magyarázat nélkül mit hinnék? És még az sem kizárt, hogy igaz. Elvesztettem őt. Megszakad a szívem.
Hallhatott valamit. Én elmagyaráztam neki, hogy mikor azt mondtam találkozok valakivel, az hazugság volt, csak féltékennyé akartam őt tenni. Arra nem gondoltam ekkor, hogy Skorpiónál ez marha rossz ötlet. Akkor jött el a cuccaiért. Az illető írt neki, hogy homoszexuális és külföldön tartózkodik a párjával, csak telefonon beszéltünk arról haza tudnak-e jönni karácsonyra (régi barát). Erre beközölte, hogy ha ő van valakivel, akkor ő nem haverozik (ez azért 100%-ban nem igaz... tőlem viszont elvárta volna... khm...). Rólam annyit kell tudni, hogy van egy netes barátnőm (messze lakik ő is), illetve sokat szoktam esténként egyedül sétálgatni (közben chatelek a barátnőmmel). Vele is így találkoztam. Este az utcán szólított meg.
Nem arról van szó, hogy vele ne szeretnék sétálni, mert nekem az maga a tökély. Ő nem szeret sétálni. Nem igaz, hogy nem szeret. Más okból nem tesz jót neki a sok séta. Inkább bicajozni szokott. Hát én azt tudni tudok, de Isten óvjon mindenkit, ha én drótszamárra pattanok... Na szóval mikor nem találkoztunk, én továbbra is eljárogattam "friss levegőt" (meg jó adag nikotinos füstöt) szívni a városba. Én nem értem mi ebben a rossz. Azt sem értem miért feltételezik sokan, hogy én ilyenkor pasizok. Persze, hogy meg szoktak szólítani. De ő volt az egyetlen, akivel több is lett ebből. Néha, kb 50-ből 1x beszélgetni pár mondatot valakivel pedig nem tudom miért rossz. Ha pedig azt mondom beszélgetni, akkor úgy is értem. Pár nappal az említett féltékennyé tevés előtt is szóba elegyedtem valakivel. Még akár láthattak is az illetővel. Cigarettát kért tőlem, és mivel egy elég érdekes helyzetben volt (rövidnadrágban este a városban ragadt), hát ennek apropóján szóba is elegyedtünk, de kb. 5 mondaton belül közöltem, hogy kapcsolatban vagyok, úgyhogy innentől ilyen vizekre nem is eveztünk. Ő érdekes dolgokat mondott, én pedig addig is társaságot biztosítottam számára, míg ki nem találta hogyan is juthatna haza. De ha ő erről hallott, és zavarta, az nagy butaság!
De a másik eset... Hát nem tudom. Az azután volt, hogy visszakérte a cuccait. Nem volt mobilnetem, vacak kedvem volt, vettem egy sört és elmentem a városba wifin elsírni a barátnőmnek a bánatomat. Miután elköszöntünk, egy srác tüzet kért tőlem. Tulajdonképpen... szomorú és dühös voltam. És spicces. Nem érdekelt az illető, mint férfi, viszont bárki érdekelt, aki meghallgat. Ő pedig ezt tette. Közben meghívott egy italra is, és némi unszolásra táncoltam is vele, de semmi több. Na jó, hát latin zenékre, amolyan tüzes, szenvedélyes táncot lejtettünk, de attól az még csak tánc volt. Nem volt szex, de még csak csók sem csattant el. Pedig józan aztán nem voltam! Túl messzire mentem, az ő szempontjából mindenképp, de spiccesen is végig rá gondoltam, róla beszéltem, és képtelen voltam az illetőre úgy gondolni, mint akivel dumáláson kívül mást is lehet csinálni. Eszem ágában sem volt. És nem is tettem. Őszintén, mióta megismertem ezt a Skorpió férfit, aki a kérdést ihlette, nem tudok senki másra Úgy gondolni rajta kívül. Nem érdekel senki más. Csak ő létezik számomra. De olyan vak és ostoba... Csak azt látja, amit látni akar. Nem mintha szóba.hozta volna ezt. Nem mondott ő semmit. Semmit. Ez valami pusztító. Szerintem ti skorpiók el sem tudjátok ezt képzelni. Nem értitek. Hogy ez tönkretesz minket. Pont, ahogy én sem értem, hogy hogyan képzelitek, hogy nektek alapvető jogotok a szabadság, és mindenki tartsa ezt tiszteletben, de a párotok nélkületek a repedéseket számolgassa a falon, és a postásnak se merészeljen ajtót nyitni...
Legalább velem lenne, legalább ő, ha ezt várja el. Ez őrület. Így is a depi kerülget, nem leszek hetekig, hónapokig a 4 fal közt, mert őfelsége így óhajtja. Oroszlán vagyok. Rossz emberrel kezdett. Ahogy én is 😁. R0hadtul beleválasztottunk. De imádom. Szeretem, imádom, megőrülök érte. Kezdettől egók harca... És nem titok, hogy ő az idősebb, a férfi, a dominánsabb, az önfejűbb, az erőszakosabb, a makacsabb, pedig aztán én is alaposan kiteszek magamért. B@ssza is a csőrömet 😀 Neki pedig szintén nincs könnyű dolga. Egy fiatalka, naivabb bak vagy rák lányzó lenne való neki, bár az valószínűleg szenvedélyszegényebb is lenne.
Nekem pedig... Hát talán egy mérleg, de mindig is tudtam, hogy egy skori lesz a végzetem... És beigazolódott. 2 A/4-es oldalt tele tudnék írni a hibáival, de akármennyit szapulnám, végül mindig arra jutok, hogy nekem valóbb nem is lehetne. Imádom.
De már le is tiltott. Menjek szembe a józan ésszel? Békén hagyni, azt már mindenképpen fogom, de bízni, hogy visszajön? Várni rá? Nem tudok másra gondolni. Nem tudok mást szeretni. Ez nem gond. Remélni. Hinni. Bízni. Ezek igen. Nem hiszek többé. Akárhányszor azt mondta elmegy... vagy szakít... befejezi... vagy kérdezte mi lenne, ha megtenné... Tudtam, hogy nem akarja megtenni. Nem tudtam elképzelni sem, hogy vége legyen, nem volt, és kész. Azt is tudtam, ez mikor változott meg. Pedig nem mondta. Nem mondta, csak megtette. Egyetlen szó nélkül. Szeret. Tudom, hogy szeret. De attól tartok, hogy ez nem számít. Sem ez, sem bármi, amit teszek, vagy mondok.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!