Miért hisznek ennyien a horoszkópokban leírtakban?
Ja, persze, ha elmondják, mi lesz (természetesen totálisan általános dolgokat, amik átlagos esetben valószínűleg bejönnek), és még hiszek is benne, akkor tulajdonképpen önkéntelenül is úgy is alakíthatom, hogy bejöjjön. Ennyit erről.
Különben sors sincs, a sors a múlt, és a jelennel alakítjuk. Utólag lehet visszatekinteni rá, előre nem látható. Legfeljebb egyfajta manipulációként lehet szolgálni, de az nem tényleges jövendölés. Úgy lehet elképzelni, mint egy fát, amin ágak vannak. Mi dönthetünk, merre kanyarodunk, de úgyis újabb kanyarok lesznek. Persze ettől összetettebb, az élet számos területére vonatkozóan lehetne fákat vizionálni (lévén nem feltétlenül függ össze két döntés következménye).
Az újságokban, interneten leírt, születési hónapon alapuló horoszkópokban szerintem nagyon kevesen hisznek. Mindenki tudja, aki egy kicsit gondolkozik, hogy hülyeség lenne azt hinni, hogy minden nap, vagy minden héten ugyanazok az események történnek az azonos csillagjegyűekkel.
Akit komolyan érdekel az asztrológia, az inkább hozzáértőkkel készítteti el a saját, személyes horoszkópját.
Akik pedig az újságokban olvassák ezeket a sablonos jóslatokat, a legnagyobb százalékban inkább szórakozásnak tekintik.
A „hozzáértő” a saját, személyes horoszkópommal miért tud többet nyújtani? Szimplán spekuláció marad továbbra is a jelentős része ezeknek. Nem lehet a jövőt meghatározni.
Ha konkrét tényekkel meg lehet cáfolni, szívesen olvasom. A rávezetés, körvonalazás nem ér.
Mit lehet egyáltalán egy horoszkópból megtudni? Ha két ember ugyanakkor születik, ugyanaz vár rá függetlenül a környezetétől? Az élet komplex dolog, nem lehet csillagállással stb. előre látni semmit sem.
Cáfolni-bizonyítani? Minek? Nekem ugyan nem érdekem, egyik sem. Szedjek össze cikkeket, sztorikat, magyarázzam az asztrológia működésének az alapjait, vagy a szimbolikáját, vagy az analógiákat? Na, tudod mikor! Több nap nem lenne rá elég. Vagy elkezdjek vitatkozni azon, hogy köze van-e a tudományhoz, vagy nincs? Minek? Még a tudomány is folyamatosan megcáfolja önmagát időről időre, még a tudósok sem értenek egyet sokszor alapvető dolgokban sem.
De ha már asztrológia, sok asztrológus sem tudja már megragadni az asztrológia lényegét, ilyen téren a legfontosabb dolgok az évszázadok során feledésbe merültek.
A vitákat meg ráhagyom én ezt az okosokra, meg akiknek megéri időt szánni a fölösleges szócséplésre. :)
Én csak azt tudom, hogy az én életemben működött a dolog, nem spekuláció, nem általánosságok, hanem konkrétumok szintjén. Mármint az eredeti formája az asztrológiának.
Hogy erről ki mit gondol, ki hogy görcsöl azon, hogy bebizonyítsa a saját igazát, abszolút hidegen hagy, nem az én ügyem.
Előttem szólónak hiszek. Bonyolult dolog az asztrológia, tudomány és művészet, és még magasabb szint. Akit valóban érdekel, annak fokról fokra kell megkeresni, megismerkedni vele, kitartó tanulással és őszinte érdeklődéssel. Rá kell szánnia időt és fáradságot.
Viszont aki nem hisz benne, nem is akar, nem is érdekli, az éljen békességben anélkül.
A nem szakirodalomban talált napi horoszkópok inkább a szórakoztatás kategóriába tartoznak.
Nekem az az egésszel a problémán, hogy mikor jött rá valaki, hogy bármilyen algoritmus, vagy bármi alapján megmondható lesz a születéskori csillagállásokból az ember sorsa, személyisége, bármije. Ugyanis ezt valaki régen kitalálta, de manapság ezt senki sem fejleszti, tehát ez akkor egy tökéletes eljárás lenne? Meglenne az első tökéletes dolog, amit ember alkotott. Mellesleg voltak longitudinális vizsgálatok, hogy megnézzék tényleg bejön-e? Vagy bármilyen vizsgálat, hogy akkor a szaturnusz ezt csinálja ha ilyen állásban van,stb. Nem hiszem. Emiatt az egész inkább kitaláció, mintsem valami komoly dolog (annak ellenére, hogy nagy hagyománya van)
Miért hisznek benne? Mert nem így gondolkodnak róla. Hallanak sztorikat, hogy kinek hogy jött be és ez bőven elég ahhoz, hogy meglegyen: "csak van benne valami". És innentől kezdve akár csak kicsit is, de hisz benne.
Több hozzászóláshoz...Önmaguknak ellentmondó dolgokba is belemegy itt az ember fia-lánya:) A kérdező szerint a sors egyszer határozottan múlt, máskor jövő. Tehát nem tiszta benne, mit is takar ez a fogalom számára, de mindenképp a jósláshoz kapcsolja. A fa szimbólum szép kép, de elgondolkodtam, mi lenne a fából pl. gyökér nélkül és ha nem nő rajta levél, csak az a sok elágazás:)))
Aztán az eredet. Ez kultúrtörténet, elég hosszú lenne leírni ide:)És nem "valaki" kitalálta, hanem többen és megfigyeléseken alapul, ehhez kötöttek analógiát.
Két ember, ugyanabban a percben született? Egy-két perces-általában több-eltérés mindig van, ikrek esetében például, így bár a napjegyük ugyanaz, több minden más a horoszkópban. energia folyamatok viszont nagyon hasonlóak lesznek, eltérő személyiség esetén is. És olyan jó érzés különcnek lenni, miszerint: "Én (egó-félelem) MÁS vagyok!"
Az ember nem alakíthatja a sorsát? Ez vicces! Melyik asztrológus állított ilyet? A horoszkóp főként az ember pszichéjét, adottságait láttatja, de a dolgok a konkrét emberben jönnek létre, vagyis nem kell megvalósulnia, ha valaki felismeri, mit kell változtatnia önmagán. Van, amin nem kell, vagy az ember nem akar változtatni.
Valaki itt akar szemmel látható és kézzel fogható bizonyítékot...Hol él, kérem szépen? Egy másik Hit nevű bolygón, ahol materiálisan akar megközelíteni, mert naggggyon fogni akarja azt a valamit:))) A szem a legtöbbször vak, nem lát semmit, de hiszi, hogy látja. Mert valóságnak akarja gondolni. Ki kéri vissza a számláját egy pszichológustól, hogy ugyan már, nem bizonyította be, hogy a lelkének melyik részére világított rá. Egyáltalán: van lélek? Attól még a jó pszichológus tud gyógyítani, a kókler manipulál, vagy rossz irányba terel. Hát ez van a mi jó, öreg asztrológusainkkal is. Vannak kiváló szakemberek és dilettánsok is.
A személyre szabott horoszkópnak nem szabad jósolgatnia, nem erről szól, hanem a konkrét egyénről és nem arról, hogy általában milyen egy Oroszlán vagy egy Bika vagy egy jegyben tartózkodó bolygó, hanem észreveszi az embert a horoszkóp mögött és segíti az önvizsgálatot. Sokadik dimenziós dolog ez...De hát a sokadik dimenzió a többség számára nem látható, tehát nincs is-mondja a matéria és leköpött az aszfaltra, amiről azért tudja, hogy aszfalt, mert jól megtanulta az oskolában az elnevezését:)))Tehát ez tuti!:)))
Ott hibázik az érvelésed, hogy a materiális megközelítés nem működik, mert látni akarja a dolgot. Viszont valakiknek látnia kellett ezt a dolgot, különben nem írták volna le. Tehát igen is lehet materiálisan megközelíteni a dolgot. Mert annak is két lépcsője van:
1. Létezik-e a jelenség? Ehhez elég a "szem", kell csinálni születéskor egy-két horoszkópot csinálni újszülöttekről és nem mutatni meg senkinek (ne befolyásolja az anyát). Aztán amikor a gyerek betölti a 30-at megnézni, mennyire jött be az, amit írtak róla. Érdekes, hogy ezt még senki se csinálta meg.
2. Ha kiderül, hogy létezik a jelenség, meg lehet nézni, hogy mi áll mögötte. Ez az, amiről szerintem Te beszélsz, amit "szemmel" nehéz látni. De nem lehetetlen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!