Akkor most végül is mi az álom? ( Légyszi ne a wikiből másoljatok, hanem valahogy "mai" nyelven íjátok le, thanks!

Az álom képek, gondolatok, hangok és érzések összessége, mely az agyon fut át alvás közben.[1] Az álmok létrejöttének oka, módja és az álmok jelentése még nem tisztázott, bár mindig is érdekelte az embereket. Többen is foglalkoznak álomfejtéssel, számos álmoskönyv létezik; az álomkutatással foglalkozó tudomány az onirológia.

Sigmund Freud szerint az álmok szoros kapcsolatban állnak az álmodó személy aznapi tevékenységével és szimbólumokat rejtenek, amik miatt néha abszurdnak vagy hihetetlennek tűnik az, amit álmodunk.[2]

Álom és álomtudat az antropozófia szerint [szerkesztés]

Rudolf Steiner szerint az álmokban jellemzően nem az álomképek a lényegesek, hanem az érzések és a hangulatok. Ő is úgy látta, hogy a képek és érzések az elmúlt napok reminiszcenciái, pontosabban a néhány napos emlékek régebbi emlékképzeteket is előhoznak. Az álmok többnyire szimbolikusan formában és kaotikusan jelennek meg. Szerinte az álmokban az érzések váltják ki a képeket, ezért annak az álomfejtésnek nincs sok megismerési értéke, amely pusztán a képek alapján próbál magyarázatot keresni. (De az álmok érzések alapján történő megismerése sem bír nagy jelentőséggel, ha az ember nem képes érzéseire magasabb szempontból rátekinteni, lásd: tudatállapotok.) Ráadásul az álmok jelképrendszerében a kollektív hasonlóságok ellenére egyéni különbségek is vannak. Ugyanaz az érzés – például egy holnapi vizsgától való szorongás – egyénenként különböző szimbolikába öltözhet. Még egyazon személy esetén is napról napra változhat a szorongást kifejező álomtörténés.

Steiner megfigyelései szerint nappali éber tudatállapotunkban magukat az érzéseket is álmodjuk. Csak azért nem élünk át tudatosan képeket is az érzésekkel együtt, mert ekkor az érzékszervi érzékelés, gondolkodás és emlékezet is működik, melynek folytán képzeteket alkotunk az érzékelés folyamán és képzetek keletkeznek és merülnek fel az emlékeinkből is, amelyek intenzitása elnyomja az érzésekkel járó homályos, gondolatilag át nem látott képeket. Másrészt álomállapotban az egész testen eluralkodik az álomtudat, míg nappali éber állapotunkban ez az álomtudat csak az érzésekre terjed ki.

Steiner szerint az álmok úgy jönnek létre, hogy vagy a testbe merülő, felébredésben lévő lélek, vagy a testből kiemelkedő (elalvó) lélek érzései a test áramló életfolyamataival való gyenge kapcsolatakor az áramló életben tárolt emlékképzetekkel kapcsolatba lépnek és e képekbe öltöznek. Lásd: emlékezet. Az érzéseket képek, képzetek jelenítik meg és ezáltal legalább félig vagyis homályosan tudatossá válhatnak. Mivel azonban a gondolkodás rendező ereje nem jut érvényre az érzések által koreografált álomtörténetben, ezért az álom többnyire kaotikus marad. Megfigyelhető, hogy az álmok kaotikussága csökkenthető, ha a gondolkodás erejét képesek vagyunk az álmokba is bevinni. Ennek további következménye lehet a tudatos álmodás, majd a tudatfolytonosság elérése és olyan magasabb tudatállapotok elérése, amelyekből az antropozófia is született.

Az álom az emberi elmének az egyik állapota a 3 ból. Van egy ébrenléti, ahol koncentrált, szabályokra épülő tapasztalat jelenik meg mentálisan, eztán következik egy "foltos", nem olyan szinten koncentrált, amit álomnak nevezünk, ami szintén mentálisan van jelen, és a harmadik, ami az alvó állapot, ahol nem jelentkezik semmiféle tapasztalat, és az ember öntudatlan.

Az emberi elme az ébrenléti tapasztalat megélésénél a legtávolabb van a központi forrástól, a "tudat legmélyebb szintjétől", és ez a napközbeni folyamatos hatások miatt gyengül, mármint az érzékelés, az emberi elme visszahúzódik. Aztán elér egy "közelebbi" szintet, ahol önmaga teremt világot, amiben tevékenykedik, ez az álom. Végül pedig teljesen visszahúzódva, a forrásba kerül, amit mély alvásnak hívunk, de mivel az emberi elme hozzászokott a folytonos változáshoz, az időhöz, ezért pihennie kell, ha nem kerülne bele a mély alvásba, pontosabban ha nem aludna sok ideig, az emberi elme annyira leterhelődne, hogy a fizikai testre is kihatna ez keményen, az egyén elhalálozna.

Az emberi elmének van egy negyedik állapota is, amikor felülkerekedik a fizikai megjelenésen, amikor belátja, hogy önmaga(elme) "magasabb rendű", mint az "anyag" és a téridő, ekkor felölve éli meg minden egyes pillanatát, kinyílik az úgynevezett harmadik szeme, pontosabban látni lesz képes azzal.

Az álom tehát egy hallucinációnak minősülő effekt, ami végül is egy ajándék is lehet, bár büntetésként is cselekedhet. Az álom javarészt vágyaink és félelmünket tükrözik, vagy éppen napi történések feldolgozását szolgálja, de nagyon sok esetben útmutató, jósló jelleget is felvehet.

üdv

27/F

LastOne.Left