Van-e nektek olyan almotok, amikor zuhantok egy sotetsegbe, majd felijedtek s a szivetek vadul ver?

#Minastiris

Ezt a logikát követve, a majom nem lejött a fáról, hanem leesett...

Húú, hát nekem egyszer volt egy álmom, amiben igaz nem zuhantam, de érdekes volt. Ma is kiráz tőle a hideg. Egy sötét erdőben voltam, ahol volt egy holló/varjú fejű valaki, a ruhája meg tollakból állt. Valamit makogott nekem, aztán meg olyan volt, mintha el akarna nyelni az álom. Alig tudtam felkelni. Hirtelen sötétebb és sötétebb lett, mintha az ágy húzott volna le, vagy nem tudom.

Az se volt kellemes. Úgy izzadtam utána, mint vemhes ló a nyári északába.

időszakonként nálam is előfordult, mostanában már nem. Ezek az időszakok a valós életben stresszes munkahelyi, vagy családi környezettel egyidőben voltak.

Ilyenkor olyasmiket él át az ember álmában, amit éber állapotban valszeg nem mond ki hangosan, nem fejezi ki, nem fogalmazza meg mások előtt, sőt maga számára sem vallja be. Az ilyesmi természetes módon előfordul olyan helyzetekben, mint pl. iskolai vizsgaidőszak, munkahelyi vezetővé válás,....tehát olyan helyzetek, amiben az ember úgy érzi ( akár teljes joggal, akár oktalanul), hogy nagy felelősség van a vállán, sok múlik azon, hogy hogyan fog teljesíteni, hogyan fog kikecmeregni valós problémákból.

Aztán ez magától elmúlik, ha ezek a valós gondok megszűnnek, vagy hozzászokik az ember.