Van itt olyan, aki rendelkezik a tudatos álmodás képességével?

Szerintem nem jó példa a tudatos álmodásra az, amiket itt írtak. Nem az a lényege hogy valamire éber állapotban nagyon gondolunk, koncentrálunk és az álmunkban megjelenik.

Inkább az, hogy akármit is álmodik az ember, bele tud avatkozni a történésekbe, befolyásolni tudja azokat bármilyen irányba. És ezt nem sokan képesek megtenni.

Egyetlen ilyen embert ismerek, a volt férjemet. Ő rendszeresen befolyásolja az álmaiban történteket, ami miatt az agya nem tud pihenni és kikapcsolni (az álmodás célja pont ez lenne) és állandóan stresszes állapotban van és úgy érzi hogy sose tudja kipihenni magát. Szóval nem igaz az, hogy aki az agyát megerőltetve befolyásolja az álmait, az ugyanúgy kipihenve ébred, mint aki normál módon álmodik.

Az exem gyerekkora óta sűrűn vannak rémálmai, démonok is megjelennek bennük és valószínűleg ezért alakult ki ez a védekező mechanizmus nála. Agyilag és lelkileg nincs is teljesen rendben.

Meg lehet tanulni ezt a képességet, de nem tesz jót sem az agynak, sem a szervezetnek.

#12 pedig tapasztalt tudatos álmodóként mondom, hogy az a lényege.

A tudatos álmodás önmagában annyit jelent, hogy álmunnkban is van öntudatunk. Mint amikor bizonyos állatok belenéznek a tükörbe, ők nem képesek felismerni mit is látnak valójában.

Az hogy valaki beavatkozik a történésekbe, az már a következő szint, viszont olyankor sokszor instabillá válik nekem az álmom. Például ülök az ágyon és látom, hogy a paplanhuzat szövése egybefolyik, akkor megdörzsölöm, simogatom, szagolgatom, lényeg hogy legyen valami fizikai kontakt, ami odaköt. Ha jól csináltam, akkor megint látom minden egy fonált, még valóságosabb is mint a valóság, minden sokkal részletesebb, a színek sokkal szebbnek tűnnek mint a valóságban és az emberek is épp olyan kiszámíthatatlanok. Vannak akik segítenek, akár felhívják a figyelmem, hogy álmodom, vagy vannak akik megpróbálják elhitetni, hogy ez az ő álma, vagy hogy valóság. Vannak akik beszólnak, hogy "mi van hülyegyerek, mit nézel?" vagy idióta kérdéseket tesznek fel, pl egyszer odajött hozzám egy hajléktalan: (Második sikeres tudatos álmom)

"Elnézést a zavarásért, meg tudna engem szánni? Három napja éheznek a gyerekeim és nincsen pénzem sem. Meg tudna szánni egy maghőmérővel? Esküszöm visszaadom."

Miután itt rájöttem, hogy álom, a hajléktalan ember végig a szemembe nézett. Tudtam hogy ő felismerte, hogy tudatomhoz tértem azért néz, szóval próbáltam a maghőmérős kérdésre válaszolni, de ő mást kérdezett:

-"Talán valami gond van, Uram??"-mindezt pokerarccal.

-"Nem, minden tökéletes." - itt már hallatszott a hangomban a félelem.

-"Maga rájött valamire amire nem lett volna szabad. Tisztában van vele?"

Itt csak néztem és le voltam fagyva az ijedtségtől, de egyszerre fel is dobva, hogy ilyen beszélgetésben lehet részem. Folytatta:

-"Maga mostmár veszélyes ránk nézve, úgyhogy ki fogjuk iktatni."

Ekkor elkezdett forogni a világ és felébredtem. Nem bírtam felkelni, oda voltam ragadva az ágyhoz, hallottam tisztán, hogy valaki sikít mellettem, de nem volt ott senki, először azt hittem alvásparalízis, majd rájöttem, hogy egy álmom. Az egész átvátott egy nagyon absztrakt dimenzióba, amit nem is tudnék leírni, de valami elképesztő volt. Mindenféle 3dimenziós alakzattal találkoztam, melyek néha úgy fedték egymást, hogy kiadtak egy képet. Mintha valami kristályok lettek volna. De elég szabad volt a fizikájuk.

Ezzel a történettel csak azt akartam szemléltetni, hogy mennyire intenzív tud lenni egy tudatos álmodás, aki szereti az akciófilmeket, az unalmasnak fogja tartani őket, ha ezt kipróbálja, annyi szent. És ehhez még irányítani sem kell, bár én is jobban szeretem irányítani, mert akkor akármit kérhetek.

Én az elmúlt hónapban próbálkoztam vele.

Aztán 1 hét után sikerült is, vagyis ÉN AZT HITTEM!

Tök laza volt az álom, valóság teszt sikerült, aztán egy kis idő után átalakult az egész, észveszelytő rémálommá.

A lényeg hogy elaludtam, és ugyanúgy az ágyamban viszont egy rendelőben tűntem fel.

Ott valóság teszt letudva.

Kimentem a rendelőből a recepcióra, ott egy kedves hölgyet megkérdeztem hogy hol vagyok, azt felelte hogy én a tudatod vagyok, és almodsz.

Gondolj valamire és menj.

Namost,az ő jobb oldalán volt egy ajto ami nyitva volt, baloldalon is volt egy ajtó ami viszont zárva volt még.

Bementem jobbra, pár percel később viszont mintha kiszakítottak volna az álomból visszakerültem a recepcióra.

Bal ajtó nyitva, a csajt megkérdeztem hogy "mitörténik most? Mit keresek itt?"

Csaj: Mint mondtam, a tudatod vagyok.

Ha te nemtudod, én sem.

S hát behúzott valami a bal ajtóhoz 😏

Ott sok már elhunyt rokon volt, mind egy külön asztalon feküdtek - kb ennyire emlékszem ebből a részből.

Oh, és nemtudtam magamat felkelteni.

Pokoli volt.

#17 vagyok.

Ha álmodban megkérdőjeleződik benned, hogy ez valójában megtörténik-e, használd ki, mert ez egy remek lehetőség, hogy a tudatosság megkezdődjön. Kérdezd meg magadtól, hogy jutottál oda, ahol vagy, mit csináltál ezelőtt. Vagy amit én is használok, hogy keress egy órát és nézd meg az időt. Jegyezd meg, majd pillants el egy másodpercre, s ha ismét odanézel, egyáltalán nem ugyanazt fogja mutatni, mint az előbb.

Nekem most volt már nagyon sok idő óta újra tudatos álmom, semmi gyakorlás vagy valami nem volt előtte, csak spontán jött hogy meztelenül futkároztam és nagyon siettem hogy hozzak valamit, végig zavarban voltam az utcán lévő emberektől. És pár barátom mondta hogy megy a repülő, úgyhogy siessek, el is kezdtem felszaladni valami lépcsőn, aztán hirtelen megálltam és eszembe jutott hogy már rég le kellett volna tartóztatnia a rendőrségnek közszeméremsértésért.

Ekkor jutott eszembe hogy, talán álmodom? De csak így ilyen poénos gondolatként, nem is gondoltam komolyan. Aztán valóság teszt utána nagyon meg is döbbentem.

Szerintem leginkább a kialvatlansághoz van köze, mert előtte lévő nap kivételesen ki tudtam magam aludni több hónap után.