Konkrét kezdeményezés nélkül ellehet érni, hogy eszébe jussunk? Ejszakai üzenetküldésről írnátok? Vagy bármilyen tipp?

#13 vagyok.

Nekem vannak sikereim azzal kapcsolatban, hogy elértem szubjektív kommunikáció által hogy megkeressen az akire nagyon vágyakoztam.

Én azt csináltam hogy lementem alfába, aztán magam elé képzeltem őt, és ilyeneket mondtam neki hogy: Köszönöm hogy engem választottál. Kérlek hívj fel. Ígérem hogy minden a te tempódban fog zajlani. Minden rendben lesz, ne aggódj.

Máskor azt képzeltem alfában hogy a telefonom csörög, és az ő nevét írja ki. Konkrétan és tisztán kell látni ezeket magad előtt, szinte hallani a csengőhangot, stb.

Ezeket naponta, elalvás előtt és felkelés után is elképzeltem. Így ment ez kb 2-3 hónapig. Aztán egy idő után valahogy nem éreztem már szükségét hogy üzengessek neki, mert valahogy éreztem hogy mostmár sikerült. Valahogy úgy tudnám leírni, hogy mikor fixen tudod hogy van valamid, akkor már nem vágyakozol rá, meg nem vizualizálod, mert úgyis tudod hogy a tiéd.

Aztán képzeljétek, kb. 2-3 hónap után iylen hirtelen elmozdulás történt.

Rengetegszer hívott, kb. minden nap. Volt hogy naponta többször is. Még nem jöttünk össze hivatalosna, de gyönyörűen haladunk. :)

Lényeg hogy szeretettel és őszintén, a szíved legmélyéről kívánd hogy megtörténjen, és senkinek ne hidd el az ellenkezőjét. Jobb ha nem is beszélsz róla. Tartsd meg magadnak, amíg be nem teljesül.

Nekem egyszer nagyon meglepő módon sikerült elővarázsolni valakit, pedig nem tanultam semmiféle agykontrollt. Csak jött ez az ötlet..

Kezembe vettem az illető fényképét, hosszú percekig néztem és magamban beszéltem hozzá, hogy mennyire szeretném látni, vele lenni. Igyekeztem minél jobban kizárni minden mást és gondolatban, lelkileg teljesen átadni magam ennek a kommunikációnak, érzésből jött az egész, csak valahogy jött egy gondolat, hogy ezt tegyem. Aztán egyszer csak úgy éreztem, kész, most már eljutott hozzá az üzenet. Valamiféle megnyugvást, megkönnyebbülést éreztem akkor.Nos délelőtt 11- körül csináltam ezt és az illető mindenféle előzetes megbeszélés nélkül, váratlanul betoppant délután.

Nos, nem győztem csodálkozni.

Ő a szomszédos megyében tanult, azért nem volt annyira közel...

Megkérdeztem, hogy minek köszönhetem, hogy eljött?

Erre elmesélte, hogy olyan fura dolog történt vele...délelőtt 11 körül annyira nagyon úgy érezte, hogy el kell jönnie hozzám. Hogy legszívesebben azonnal indult is Volna.

Ezzel az illetővel amúgy voltak különös megtapasztalàsaim.

Egyik ezek közül, hogy két esetben is, mindenféle meditáció nélkül, csak úgy spontán, valamiért úgy éreztem, mintha az ő bőrében lennék, bàr leginkább lelkileg. Az ő érzései gondolatai voltak bennem, a sajátom helyett és volt valami nagyon jelentős dolog (baleset) is, ami vele történt az ország másik végében, de én is éreztem a saját testemen úgy, hogy az adott esemény még akkor valószînűleg meg sem történt..

Ez olyasmi lehet, mint a sisak módszer, csak ez spontán volt és több mindenre kiterjedt az érzékelés. Álmomban is történt ilyen, hogy az illető testét, lelkét öltöttem fel és az ő szemén at figyelhettem magam, illetve az ő irántam ( és mások iránti) érzéseit érezhettem.

Az biztos, hogy a dolog működhet, hogy mentàlisan üzenj valakinek, de biztosan nem mindegy az sem, mennyire vagytok egymásra hangolva.

Biztosan érdemes erre egy jó, bevált technikával is ràsegíteni. Ilyesmivel én nem nagyon próbálkoztam. De ezt a sisak módszert kipróbálom és a másikat is, hogy az illető szemszögéből irányítom a dolgokat. Az egyetlen gond, hogy a másik embernek is van saját akarata. Hiába is jut el hozzá az üzenet, ha ő nem tarja helyesnek a talàlkozàst, vagy szeretné ugyan, de vannak akadályok, ( család, távolság, stb). Akkor ez minden igyekezetet meghiusíthat.