A képzelet (gondolat és érzések) akkor is ugyanúgy működik, mint amikor valaki valóban látja "lelki szemei előtt" élesen a KÉPet vizualizálás során?

Lehet, hogy sokak számára hihetetlen, de képtelen vagyok valóban LÁTNI KÉPet lelki szemeimmel.

De a gondolataim és érzéseim nagyon erősek, amint a vizualizálandó tárgyra, személyre, körülményre gondolok.

Ellazulva, nyugalomban, behunyt szemmel képes vagyok nagyon részletesen végigGONDOLNI azt, amit szeretnék elérni. Közben nagyon erős pozitív érzések is kialakulnak bennem a vágyott témával kapcsolatban. Képes volnék részletesen is beszélni róla, milyennek gondolom, milyen érzéseket vált ki bennem, de KÉPet NEM LÁTOK.

Pl. "Képzelj el egy piros almát!"

Emlékszem, hogy milyen lehet egy alma, méretre, tapintásra, színre, ízre, stb. Pl. képes vagyok még megéhezni is egy jóízű almára, de magát a KÉPet, a "Piros almát" egyszerűen nem látom.

Ez olyan képek nélküli "vizualizáció", de az érzések nagyon erősek és részletesen végig tudom vezetni a helyzetet gondolatban.

A "meditáció" így is működhet, kihathat a saját személyes dolgaim alakítására? Vagy így teljesen felesleges végezni az egészet?

Nagyon szépen köszönöm a segítő válaszokat!