Igaz hogy minden belőlünk indul ki?
Amit környezetünkben tapasztalunk az a belsőnk kivetülése, ha negatívan gondolkodunk, nem oldjuk meg a problémáinkat, akkor ugyanazok fognak történni egyre durvábban.
És nem jó a környezetet, másokat hibáztatni, és magunkat sem hanem kizárólag arra koncentrálni hogyan lehetne jobb és mit tehetünk ennek az érdekben?
Röviden úgy működik a dolog, hogy:
Ha törtènik veled valami amit már vártál ès akartál de nem úgy ahogy elkèpzelted, csalódottságot èrzel. Nem örömmel reagálsz.
Ez az öndtudatlan negatív èrtelmezès, csak ez az egy, elèg egy lavina elindításához. Egyre inkább erősödik az èrtelmezès, egyre erősödik a rossz èrzès. A lèlek ezen rezonál, erre hangolódik.
A lèlek szellemi energia, de ebbe most ne menjünk bele.
Igen minden elme kapcsolatban van. Mi egymásèval ès azzal amiben vagyunk, aminek elkülönült anyagi illúzióját testesítjük, ès tapasztaljuk meg.
Soha nem tapasztaljuk közvetlenül az anyagot. Mivel bármit figyeljünk megy, arról gondolatot alkotunk amit viszonyítunk ès èrtèkelünk. Ennek az èrtèkelèsnek az eredmènye a lèlek rezonanciája. Az èrtèkelès változtatja. Anyagi szinten rezegve nem tud hatással lenni az anyagra, vagy csak nagyon gyengèn. Aki tudatosan emelni kezdi a lelkènek "frekvenciáját", az lassan az anyagi világ rezonanciája fölè emelkedik. Szó szerint. Megtart egy gondolatot, durrant bele egy adag energiát ès lazít. A teljes ellazulással engedi ki a gondolat/èrzèst
Ami ha nem is pontosan nyilvánul meg, (persze ez az èrzès (energia) mennyisègètől függ) erősen befolyásolja az anyagot. Gyakorlással ez tökèletes uralomig fejleszthető. Kb ennyi. Röviden.
Minden amit gondolsz, teszel vagy érzel csak és kizárólag belőled ered. Tök mindegy, mire fogod, vagy kire. Mindenki, így te is egy hatalmas egész, egy közeg része vagy, amelyben folynak az események, a dolgok. Tettet követ a következmény, te pedig minden egyes ingerre reagálsz valahogy. Ez a reakció az, ami 100%-osan belőled ered! Az, amiért CSAK és kizárólag te felelsz! Erre nincs kifogás! Módodban áll teljes kontroll alatt tartani a gondolataid, tetteid és mint mondtam, még az érzelmeid is! Ennek legegyszerűbb módja a megfelelő felfogás, gondolkodásmód. Miért? Mert a gondolkodásmód egy adott nézőpontot ad, amelyben te látod a Világot. S midőn mindenki másképp gondolkodik, így különböző nézőpontjaink vannak, másképp éljük meg a külvilág ingereit.
Bizonyos szempontból igaz az, hogy olyan a Világ, amilyennek látod. Láthatod mindennek a rossz oldalát (és akkor minden porcikád és az elméd is kevesebb lelkesedéssel és így rosszabb teljesítménnyel ugrik neki egy-egy dolognak, az emberek pedig ezeket az energiákat, a kisugárzásod azonnal megérzik és visszakapod), de próbálhatsz pozitívabb is lenni. Én személy szerint minden döntésem igyekszem úgy hozni, hogy nem érzek. Nyilván szép és jó dolog az érzelem, de ha tudod, hogyan "működik", akkor képes vagy gondolkodással is megérteni még az ilyen helyzeteket is.
A problémákkal kapcsolatban meg: Ha elfogadod azt és megérted, hogy minden ami belőled ered, a TIÉD és nem másra fogod, miért tetted, gondoltad, érezted azt amit és hogy ezért más a felelős, akkor rengeteg általad generált, csak a te fejedben, gondolkodás módod végett létező/érzékelt problémát helyből megoldasz. Szokták mondani, hogy néha be kell csuknod a szemed, hogy láss. Igen. Mert gyakran nem a külvilágban keresendő minden nemű problémánk, hanem önmagunkban. Nyilván ott is vannak gondok, de ez egy örvény, és mivel "civilizált" társadalom vagyunk, hát... mit mondhatnék? Hogy akarunk a környezetünkben élő társainkra, lényekre, a környezetre magára ügyelni, felelősséget vállalni, ha magunkra se tudunk normálisan?
20/L
"nem oldjuk meg a problémáinkat":
Ez egy nagyon érdekes kérdés, mert nálam is nehézséget okoz. Egy történetet mondanék:
Az én stílusom egy életidőszakomban pörgős volt: cselekedtem, de dirigáltam is sokszor. Ez nem tetszett sokaknak, így szívtam. Mondom magamban, akkor máshogyan kellene csinálni. Ekkor megpróbáltam alkalmazkodó lenni: ez sem jött be, mert ekkor átb×tak, kihasználtak, tehát szívtam.
Valami még most sincs megoldva, mert egy-egy nagy szerencse mellett sokat szívok emberek közt dolgozva, cselekedve.
Tehát igen:
belőlünk indul ki, hogyan viszonyulunk pl.: egy társasághoz, barátsághoz, stb.-hez. Valóban: fel kell fedezni, hogy az addigi megközelítés rossz, kielemezni, hogy miért rossz, majd egy másik "út" mentén megkeresni a problémára a megoldást.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!