Ha a pénz nem számítana inkább otthon főznél vagy éttermekbe járnál, házhoz rendelnél?

#6

Én is lepontoztalak, pedig majdnem minden nap főzök.

Lustának titulálni aki nem főz, viszont elég surmó dolog. A lustaság egyetlen lehetőség a miértekre, emellett erősen benne van az hogy az ember lehúz 8-12 órát melóban, aztán még utazik, boltba megy, házimunkát csinál, urambocsá időt töltene a családjával, hobbijával, meg mondjuk kialudná magát.

Én inkább az otthoni kosztot részesítem előnyben, mert tudom, hogy mit raktam bele. Nekem fontos a házi ízvilág, igaz én nem pöttyözöm körbe a tányért céklazselével és nem pakolok a húsra szines virágocskákat, mint egyes éttermekben. Volt tapasztalat, hogy a látvány szép volt, de az íz felejtős, pedig jó nevű étterem volt H..í.en.

Az ételnél az íz a legfontosabb és elég ha gusztusosan van tálalva.

Egyedül élek, sokat dolgozom, ritkán vagyok otthon. Étteremben vagyok megmondóember, nem ritka, hogy naponta kétszer ott eszem. Ráadásul annyira megmondóember vagyok, hogy én dönthetem el, mit kérek enni. (Nyilván a szakácsok már ismerik az ízlésemet, és tudják például, hogy az én kajámat ne nagyon sózzák.) Ritkábban, mint heti egyszer főzök otthon, valahogy nincs rá se szükségem, se energiám.

Ha valaki nagyjából az én helyzetemben van, tehát egyfős háztartásban él, tud enni a munkahelyén legalább napi egyszer normális áron, nem hobbija a főzés, és nincs semmi étkezési nehezítése (érzékenység vagy allergia), az mégis miért főzne otthon mindennap és vinné magával a kaját dolgozni?

Elég gyökérség lustának nevezni valakit ebben a helyezetben, csak mert ritkán főz.