Van olyan zöldség/gyümölcs ami rendelkezik annyi tápanyaggal mint egy szelet hús?

"Nincsen. Azért kell húst is enni annak, aki teljes értéket akar visszaadni a világnak. Pl dolgozik és nem csak nézi. Értéket állít elő, és nem csak szónoklatokból, mellébeszélésből él. Mondjuk, én próbáltam csak növényi táplálkozást, de a felfújódás, örökös szélbántalmak, és a rendszertelen nagyvécézés, szorulás plusz hasmenés ugyanazon napon váltakozva, na az nem összeegyeztethető a hétköznapi ritmusommal. Úgyhogy áj láv hús."

Ez így marhaság, ahogy írtad.

A húsban NINCS semmi olyan tápanyag, ami nincs meg másban - növényekben -is.

Nem egyértelmü, mit értesz a "dolgozik", "értéket állít elö" kitételekkel, de rengeteg fizikai munkás él vegán étrenden, meg legalább annyi mérnök is - és ezekre áll a kitételed, dogloznak, értéket állítanak elö - és megy hús nélkül is.

Nekem meg az összes emésztési problémám - felfújódás, hasmenések, hasgörcsök - megszüntek, amióta elhagytam az állati eredetü élelmiszerek fogyasztását, emellett egy csaomó egyéb egészségügyi gondom is elmúlt. (Az orvosi vizsgálatok is igazolját, hogy azóta minden értékem sokkal jobb, az ideálisnak megfelelö.)

És ellentétben az egyik korábbi válaszolóval, nem eszem vödörnyi mennyiségü kajákat, inkább kevesebb mennyiséget, mint korábban, vegyes táplálkozáskor.

Ugyanis az említett "szemléltetésben" elég sok csúsztatás van, és ezért nem helytálló!

Persze, az eszkimók nagyon jól elvannak. 30 év az átlagéletkor.

Az ún. kék zónákban meg ahol 95% növényi étrenden élnek,90 év...

Na mindegy.

A kérdésre válaszolva vannak ilyen összehasonlítások, pl. 100g bab több tápanyagot tartalmaz, mint 100g hús.

[link]

A B12- höz pedig annyit, hogy a B12-t egy talajbaktérium termeli, az ember eredetileg földről felszedett gyümölcsök, zöldség és forrásvíz formájában jutott hozzá, de sajnos a növényvédőszerek már rég kiirtották a talajból. Az állatok is injekciózva kapják, mert hiába legelnek (mondjuk az is az állattartás kb. 1%-a csak), nincs elég b12-t termelő baktérium már a földben, kb. 70 éve drasztikusan csökken a mennyisége.

Úgyhogy szerintem teljesen mindegy, hogy beoltom az állatot és megeszem azt, vagy beszedem én magam a vitamint.

Érdekes, hogy amikor a mindenevők tömik magukba a multivitamint, mert annyira vitaminszegény az étrendjük az rendben van. Ha a vegán szed B12-t mert az ipari állattartás és növénytermesztés kiirtotta a természetes környezetéből, az nincs rendben sokak szerint... elég nyakatekert gondolkodás.

ma 11:03-as: a linkeddel csak az a baj, hogy az összehasonlítás nem reális.

Ugyanis egy átlag ember símán megeszik 200-300 g húst egy étkezésre, viszont ennyi babot senki nem tudna megenni egyszerre - és ezért félrevezetö a dolog.

Eltéröen a kalóriaszámolástól, a fehérje mennyiségek összehasonlításánál nem a nyers éllemiszereket értelmes egymáshoz viszonyítani, hanem az egy-egy adagnyit - ugyanis ennyi az, amit egy-egy étkezéssel el lehet fogyasztani.

Utolsó: aki 300g húst megeszik, az majdnem ugyanennyi babot is. Mert az nem normális.

Húsból 70-150g az egy étkezésre ajánlott adag, ennyit pedig bátran meg lehet enni babból is.

De az összehasonlítást írhattam volna mogyoróval, mandulával is, abból szerintem mindenki tudja milyen könnyen lecsúszik 100g :).

Más, hogy a húst nem feltétlen 1-1 növényhez kell hasonlítani, hanem ezek kombinációjához. Egy teljes értékű vegán ételben nyilvánvalóan sokkal több a vitamin és ásványi anyag, rost, antioxidáns, mint egy sima húsos ételben (hús+ köret ami általában krumpli vagy rizs vagy tészta).

A húsos étrendnek nagy hátulütője, hogy sokkal több fehérjét visz be az ember, mint amire szükség lenne, ami a májat, vesét súlyosan károsítja hosszútávon. Egy nem sportoló, átlagosan aktív embernek nincs szükséges 0,8-1,0g/ttkg fehérjére. Ezt egy átlagos húsevő 2-3x-osan túllépi naponta. Ez rengeteg betegség kiváltóoka, ahogy a sok telített zsír és koleszterin is, amit a szervezetébe bevisz ezzel az ember.

Tehát az a lényeg hogy egyáltalán NEM SZABADNA annyi fehérjét enni, mint amit a húsos étrenden eszik az ember, de LEHETSÉGES növényi étrenden is, ha valaki bolond.

0,8g egy magamfajta 60kgs nőnek 48g fehérje naponta.

Ha kiszámolom, 2dl szója vagy mandulatej 7-8g, + magvas tk. zab vagy granola 4-5g. Tehát reggeli = 13-14g fehérje.

Tízóraira lemegy egy vegán joghurt, kb. 10g fehérje, vagy eszek gyümölcsöt egy marék olajos maggal, az is megvan ennyi.

Ebédre eszek mondjuk egy csicseriborsós wrap-et, vagy mondjuk salátát tk. zsemlével mellé, a hideg ebédeket szeretem, kb. 15g fehérje (1db tk. magvas zsemle 8-9g).

Vacsorára eszek meleg ételt. Itt már le sem kell írnom mit ennék, mert már most 38-40g fehérjénél tartok, tehát bőven beviszem azt amire szükségem van.

És ezt egy sima 2000kcal-os étrenden. Sokszor túl is lépem, ha mondjuk vacsorára is fehérjedús zöldségeket eszek (a kalóriaértékükhöz képest pl. fodros kel, brokkoli, gomba), vagy babféléket, tk. tésztát, gabonaféléket (vö. 100g tönköly 15g fehérje, 100g rizs 2,7g - tönkölyből is kiváló kása vagy épp rizottó vagy levesbetét készül). Azt se felejtsük el, hogy a növényi 'tej' termékek házilag sokkal fehérjedúsabbak, mint a normál tejtermékek, nem beszélve a joghurtokról és sajtokról.

Egyszerűen máshogy áll össze az étrendünk, nem egyszerre eszünk nagy mennyiségeket, hanem több kisebb étkezés, változatos alapanyagokból. Sokan ezt nem értik, mert annyira "be vannak szűkülve" a mindenevő étrendnek köszönhetően, hogy el sem tudják képzelni, hogy 100g gabona/hüvelyes/mag gyakorlatilag ugyanannyi fehérjét tartalmaz mint a hús, és egyáltalán nincs rá szükség hogy egy étkezés alkalmából beverje az ember az egészet (bár lehetséges). Illetve hogy mi nem "helyettesítünk" hanem egyszerűen teljesen máshogy, más alapanyagokból dolgozunk, így máshogy jutunk hozzá a fehérjéhez, stb., nem egy forrásból feltétlen. Nem is kell egy forrásból.

Wikipédia: “The only organisms to produce vitamin B12 are certain bacteria, and archaea. Some of these bacteria are found in the soil”

Bővebben:

[link]