Nem vagyok elég elszánt vegán, pedig tudom, hogy mi lenne az etikus döntés. Hogy legyek motiváltabb a témában?

"Inkább a kérdező személyes problémáira kéne koncentrálni, bár lehet, hogy ez is azt célozta s nem a puszta elméleti vitát idealizált állattenyésztésről "

Pedig pont hogy ezek az információk segíthetnek dönteni.

Én csak annyit próbálok hangsúlyozni, hogy az ökoszisztéma nagyon összetett, a talajban lakó baktériumoktól egészen az ózonrétegig minden mindennel összefügg, és rengeteg mindent nem is tudunk még róla. A tudósok most próbálják kideríteni az összefüggéseket, és a lehető legkörnyezetbarátabb életmódot megtalálni, amiben igenis lehet helye az állattenyésztésnek is. Természetesen nem a mostani brutális, nagyüzemi állattartásról beszélek, de ezt már mondtam.

utolsó vagyok. itt van pl. ez a videó, szerintem szkeptikusoknak is elgondolkodtató:

https://www.youtube.com/watch?v=vpTHi7O66pI

Aki szerint az állattartás fenntarthatóbb mint a növénytermesztés az gondolom megbukott bioszból, meg matekból is.

Ha nekem nem hiszel, higgy a tényeknek:

1 marhának kb. 8000m2 földre van szüksége a legeléshez, ha csak legeltetik, és nem etetik gabonával (amiből ugye kb. 10-12kg = 1 kg hús)

1 disznónak kb. 1500m2 földre van szüksége

1 marha kb. 250kg tiszta hús

1 disznó kb. 80-100kg tiszta húst ad.

2015-ben 1 fő összesen évente kb. 60kg húst evett meg, ez ugye a 10 milliós átlag.

Az összesen 600 millió kg.

600 millió kg hús előállításához - ha csak az egyszerűbb disznóhúst nézzük - szabadtartáson - 9000 000 000 m2 azaz 900 000km2 földre lenne szükség. Igen, jól olvasod. Marhánál ennek több, mint a duplájára.

Magyarország területe: 93 030km2

öhm.

na, számold ki az hogy működne! 10x annyi földre lenne szükség az egész lakosság csupán hússal való ellátásához, mint amekkora az egész ország területe.

Remélem most sikerül felfogni, miért nem fenntartható a dolog, és megérted, hogy régen miért 1db disznó volt egy 10 fős család évi adagja + 2-3 csirke, nem pedig évi 1 disznó/fő.

Nem tudom, honnan jön ez a 8000m2 (forrás?), meg az egész érvelés, de szerintem nem igazán érted, miről beszélek.

Te a jelenlegi, nagyüzemi rendszeren alapuló rendszert jellemzed (innen van az átlag évi húsfogyasztás is), én pedig egy fenntartható, modern állattartást. ami még nincs, de meg lehetne valósítani, mert a mindent elnyomó, hatalmas földterületeken történő gabonatermesztés emberre is és állatra is káros, és egy idő után össze fog omlani.

Nem, tényleg nem értem amire gondolsz, mert az nem létezik.

Egy nem gabonával etetett tehén helyigénye a 8000m2, ahhoz, hogy megfelelően legelhessen. De ha ennek csak az 1/10-e is igaz, akkor sem jön ki a számítás, az értsd meg.

Ha meg gabonával eteted akkor az eleve energiapazarlás, hiszen 10kg gabona =1kg hús. 100g húsban van 19g fehérje, 100g gabonában meg 15... így a veszteség ha 1kg húst eszel 10kg gabona helyett kb. 80%.

33-as

9000 000 000 m2, csak 9000 km2 és nem 900 000 km2,de lényegtelen.

" Te a jelenlegi, nagyüzemi rendszeren alapuló rendszert jellemzed (innen van az átlag évi húsfogyasztás is), én pedig egy fenntartható, modern állattartást. "

Olyan nem létezik, és soha nem is létezett. A szabad tartásos legeltetős tenyésztésről már többen kifejtettük, hogy semmivel sem okoz kevesebb környezeti kárt, mint az ipari tartás.

Ez hót egyszerű: Attól, hogy az állatot nem gabonával etetik, még ugyanannyi marad a kcal és víz igénye. He nem termesztenek gabonát, akkor legelő kell, amihez ugyanúgy az erdők kiirtásával lehet hozzájutni.

De mivel fűevésről van szó, így még rosszabb is a helyzet. A legtöbb állatot sokszor teljesen vagy részben szójával etetik, mert abban sokkal több kcal van mint a fűben, ettől hamarabb hízik az állat és éri el a vágósúlyt. Fűből ugyanehhez sokkal többre lenne szükség.

A konklúzió tehát mint eddig is: etikus, fenntartható állattenyésztés nem látszik és soha nem is létezett.

Teljesen logikus, hogy ha a növényt átnyomjuk az állaton, aki ebből él, lélegzik, emészt, ésatöbbi (ez nekünk veszteség), húst termel (ez nem), akkor az sokkal-sokkal erőforrásigényesebb, mintha eleve a növényt fogyasztanánk el, ami az adott területen terem. Az erőforrások zömével az állatokat etetjük, nem magunkat... Sokkal több embert eltart egy terület, ha növényt eszünk s nem húst. Ez teljesen logikus a fentiek miatt, az állati élete erőforrásigényes s csak a kis hús marad belőle, nem rengeteg, sokkal több tápanyagot jelentő növény, de utána is lehet nézni, mennyi energia, víz, étel kell egy állatnak s mennyi húst ad.

A tojás- és tejipar már másabb, bizonyára, arról nem tudok adatokat, de akkor is pazarlóbb, mint a közvetlen növényevés (persze egészen mást kapunk és bizonyos területekkel, növényekkel az ember nem tud mit kezdeni, a kecske pedig igen, de ez nem hazánkra jellemző, itt egész jó a föld). S ott vannak a káros hatások, metán meg ilyenek. Valóban összetett kérdés, de egyrészt ebből itt nem lesz megegyezés, másrészt a kérdező bűntudatán nem sokat javítana még egy valóban igaz utópisztikus állattartás sem, ami nincs.