Mióta vegetáriánus vagyok, rohamszerűen, hirtelen leszek éhes. és ez rendszeres. Mitől van ez? Mi a megoldás?
Néhány évvel ezelőtt (akkor voltam kb. 18 éves) én is kitatláltam, hogy vega leszek, mert az milyen "trendi"
Aztán mikor másfél év húsmentes élet után egyszercsak dobtam egy hátast -minden különösebb előzmény nélkül- és ezt követően a gyönyörű göndör hajamnak kb. a fele kihullott, mélyen elgondolkoztam, hogy megérte e...a hús elengedhetetlen és PÓTOLHATATLAN része a táplálkozásnak. És nem hiszem el, hogy valaki nem képes a húst megenni, az már csak hiszti.
Kis plusz infó: több mint egy éve vagyok vegetáriáus (kb. 1,5 éve) úgyhogy nem az a baj, hogy nem elég régóta. Kb.1 évig semmi bajom nem volt. Lehet, hogy egyszerűen a sietős, semmire időt nem hagyó életmód az oka (vizsgaidőszak), mert tény, hogy a vegaságtól függetlenül sokszor nincs időm enni, amikor éhes vagyok.
Kedves Természetgyógyász! Már hogyne lenne a szénhidráton kívül más a zöldségben (növényi zsír, fehérje). Úgy tudom, a hüvelyesek ha nem is teljesértékű, de nagyon jó fehérjeforrások. És nagyon sok kultúrában régi hagyomány a vegetarianizmus. Másrészt én nem tudom elképzelni pl. azt, hogy nyers húst egyek. Márpedig az ember nem tudott mindig sütni-főzni. Elhiszem, hogy annak idején nyersen is evett húst az ember, de mindebből arra következtetek, hogy a húshoz való viszonyunkat elég erőteljesen meghatározza a "delikát dresszúra".
kedves kérdező, nem tisztem a természetgyógyász nevében beszélni, én csak egyetértek vele.
lapozz fel egy tápanyagtáblázatot, és nézd meg, légy szíves, hogy mennyi zsiradék és fehérje van a zöldségekben, gyümölcsökben. és majd el fogsz képedni.
"A fehérjéket lebontva aminosavakra, ezekből az aminosavakból szintetizálja (állítja elő) a szervezet a saját fehérjéit. Ezért állnak értetlenül a kutató orvosok, tudósok, hogy miért ijesztgetik a vegetáriánusokat, a növényi étrenden élőket azzal, hogy a növényi fehérje nem teljes értékű.
A természettudomány az a fehérjét hívja teljesértékűnek, mely mind a nyolc esszenciális aminosavat tartalmazza. Növények közül ilyen: a kelbimbó, sárgarépa, kukorica, karfiol, uborka, tök, krumpli, zöldborsó, az összes dióféle, szezám-, napraforgómag, valamint a paradicsom fehérjéi.
Hangsúlyozni kell, hogy nem kell minden étkezésnél bevinni a teljesértékű fehérjéket, de még naponta sem!
Fehérje szükségletről:
Ez egy rendkívül fontos „állomás”, hiszen számos bonyodalom, betegség alapja az a hipotézis, miszerint az emberi szervezet számára napi 100-120 gramm fehérje szükséges az egészséges élet fenntartásához. Ez a hibás elmélet alapozta meg számos civilizációs betegség létrejöttét és gyorsuló ütemben való terjedését, mint például: rák, asztma, köszvény, reuma, allergia… és további – iszonyatosan sok – betegséget.
Kutatók, orvosok igyekeznek felhívni az emberek figyelmét a tévesen elterjed fehérjebevitel nagyságrendjéről, annak káros következményéről, de kevés sikerrel. Olyan elismert tudósok, a világ különböző pontjain, kik közül, van aki 50 éve kutatja e témát, publikálták a nagy tévedést, mely a napi fehérjefogyasztást 120 grammban határozta meg, és annak következményeit."
A vegetarianizmus egy nyugati divat?
"A vegetarianizmus – mint fogalom és jelentékeny mértékben elterjedt táplálkozási gyakorlat – első feljegyzései a Bibliából valók amint megemlíti, hogy Isten az embernek, megteremtése után növényi táplálékot rendel[1]. Dániel és társai csak zöldségféléket fogadtak el eledelül [2]. További említések az ókori Indiából, Egyiptomból és az ókori görög civilizációkból származnak. Az ó-egyiptomi papok, a perzsa Zarathustra hívei, a buddhizmus, később a zen-buddhizmus követői mind vegetáriánusok voltak. A híres ókori görög filozófusok, orvosok: Platón, Szókratész, Püthagorasz, Epikurosz, Hippokratész szintén vegetáriánusok voltak és tanítványaikat is szigorú és egészséges étrendre szoktatták, mivel felismerték annak az az emberi szervezetre tett hatását. Platón az ideális államról írt könyvében kitér a polgárok táplálkozására is, amelyben csak növényi eredetű étel kerül az asztalukra. A táplálkozási gyakorlat mindkét előfordulása szorosan kötődött az állatok irányában felvállalt erőszakmentességhez (melyet Indiában ahimsza néven ismernek), fő pártfogói pedig a vallási csoportok, illetve filozófusok voltak".
Ezt egy természetgyógyásznak illene tudni!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!