Vegán akarok lenni, de félek anyukám véleményétől?
Nem panaszkodni szeretnék, csak ki szeretném írni magamból a problémámat, mert egyre jobban frusztrál.
(Kérlek, kíméljetek meg az ítélkező kommentektől!)
Tizenhat éves vagyok, másfél éve vega. Emlékszem anno is nagyon nehezen mondtam el anyukámnak, hogy nem szeretnék húst enni, féltem a véleményétől. Aztán végül nem volt olyan vészes, bár természetesen ha a kislábujjamat beütöm, a szüleim szerint az is azért van, mert rosszul táplálkozom. De ezeket még elviselem.
Mostanában azonban egyre inkább foglalkoztat a veganizmus gondolata; ugyanaz játszódik le bennem, mint a hússal kapcsolatban: amióta megtudtam, hogyan készül, nem tudom kiverni a fejemből. Egyre inkább undorodom tőle. Ha nem otthon eszem, akkor csak vegán kajákat eszem, de édesanyám állandóan "töm" mindenféle mással. Ha szerinte nem eszem elég tejterméket, akkor a nap végén kezembe ad egy adag sajtot; ha kinézek egy vegán receptet, akkor azt "megturbózza" valamilyen állati eredetű fehérjével. Lehet kinevetni de nekem egyre komolyabb lelkiismeret-furdalásom van akárhányszor asztalhoz ülök. Én már nem élvezem ezeket az ételeket igazán. De nagyon félek mindezt elmondani, mert anyám teljesen meg van őrülve, hogy mindig egyek állati fehérjéket, nehogy beteg legyek stb. Ő nagyon konzervatív és nem hiszem hogy megbarátkozna a veganizmus gondolatával. Ezt az is szemlélteti hogy amikor elmondtam, mit is jelent a vegán szó, konkrétan rám ordított, hogy ugye, én nem akarok ilyen lenni? És után egy hosszú monológot mondott hogy miért fontos a tej stb.
Én nem tudom, mit tegyek.
Nem kell 30 g mák sem, mert egyszerűen nem létezik, hogy az lenne a napi étkezés egyetlen kalciumforrása.
Eleve a füge, datolya, spenót, medvehagyma is kiemelkedően sok kalciumot tartalmaz, de kisebb mennyiség minden élelmiszerben megtalálható.
Szezámmagra rátérve, paszta formájában sok vegan étel tartalmazza. A falafel, a humusz is szezámmag pasztával készül, de jól ízesíti bármelyik másik "szendvicskrémet" is.
Amúgy te milyen táblázatról beszélsz?
Én néztem cronometerben, 10 g mák 144 mg kalciumot tartalmaz és 52 kcal.
10 g szezámmag 97 mg-t, ez 57 kcal.
10 g füge 16 mg-t, 10 g tej csak 11-et.
A nagy kalciummítosz még rég megdőlt.
Utolsó, a 76%-ost hagyd, nem normális szegény. Lassan már hárman vagy négyen magyarázunk neki a kálciumról, de még mindig nem érti.
Gondolom van otthon valami táblázata, amit valami 30 éves, hibás könyvből másolt ki, másképp nem hiszem, hogy ennyire helytelen adatokat írna.
Teljesen igaz az, hogy mindenben van kálcium, a legtöbb zöldség is 50-100mg-ot tartalmaz 100g-onként, így egy normális étrendben szinte lehetetlen elérni a kálciumhiányt. A magvak, gabonák meg kifejezetten gazdagok benne.
A magnézium sokkal fontosabb, mint a kálcium. Egyébként meg D-vitamin és K-vitamin nélkül a kálcium csak az érfalra rakódik le, és több kárt okoz, mint hasznot.
A koleszteripara már rég megdőlt, és a gabonafélék istenítése is. Eszméletlen, hogy a magyar dietetikusok, pláne a magyar átlagemberek menynire le vannak maradva az aktuális tudományos eredményekhez képest.
A koleszterinpara megdőlt? Végülis a WHO szerint nem, meg számos kutatás, orvos és dietetikus szerint sem - csak egy-két őskommunista magyar orvos van még azon az állásponton, hogy a bevitt koleszterinnek semmi köze a vér koleszterinszintjéhez.
De tudod mit, ha akarod, te higyjél csak a mucsaröcsögei orvosodnak, én meg hiszek a világ legnagyobb egészségügyi szervezetének, OK?
A magnéziumról...a legjobb forrásai a sötétzöld leveles növények, a magvak és a teljesértékű gabonák.
100g tartalmazza az egész napra szükséges mennyiséget, a chia mag a kétszeresét, a tökmag is nagyon jó, a kesu, szezámmag és fenyőmag is kiteszi a napi maximumot, de a dió, pisztácia és mogyoró se rosszak.
A tönkölybúza, hajdina, köles, rozs, árpa, de még a kukorica is gazdagok benne.
Vö. a marhahús, disznóhús és a csirkehús 100g-ja 21mg magnéziumot tartalmaz, a legtöbb sötétzöld levelű zöldség 80-100mg-ot (spenót, sóska, kel, mángold, stb.), a hüvelyesek, magvak és gabonák pedig 120-350mg-ot.
Nem tudom, de nekem úgy tűnik, a húsevőknek kellene inkább félniük.A tejben 100g-onként 11mg magnézium van a sajtban 30, a tojásban 20, így húsból napi 1,5 kilóra, tejből 3,5 literre lenne szükség az igény fedezésére. Növényekből 100-200g-ra :)
U.i.: a D-vitamint lehetetlen élelmiszerekből fedezni, még a vadon fogott tengeri halakból is napi fél kiló kellene hozzá, húsból pedig egyenesen 4-5 kiló. A napfényből jutunk hozzá, a szervezet hónapokig képes tárolni.
A K1 vitamin szinte csak a növényekben van meg, a K2-t pedig termeli a testünk (egészséges bélflóra esetén, sérült bélflóránál pedig fermentált növényi forrásból vihető be, de az más kérdés, hiszen betegséggel kapcsolatos - egészséges embernek nincs szüksége külső K2 bevitelre).
Így nem igazán értem, mire utalsz.
Utolsónak: nem épp mucsaröcsögei háziorvostól, hanem angol és franca nyelvű szakirodalomból.
Persze, hogy van összefüggés bevitt koleszterin és a koleszterinszint között, nem is ezt tagadtam. A parát arra értettem, hogy az egész dolog mellékes, mert a magas koleszterinszint nem káros.
A D vitamint nem a nap állítja elő, az csak aktiválja, de erről a folyamatról elég keveset lehet csak tudni. Az mindenesetre biztos, hogy majdnem a teljes lakosság d-vitamin hiányos, tehát pótolni kell. Rengeteg allergiás, hormonális és egyéb betegséget helyre tud rakni a megfelelő d-vit. szint.
A K vitamint azzal egészíteném ki, hogy a K2-t valószínűleg a K1-ből is elő tudja állítani a szervezet, de ezt még kutatják. Viszont ha egy kicsit is megemeljük a kálcium bevitelt, a K2-t igenis pótolni kell, mert ha nem, akkor az több kárt okoz, mint hasznot. Csontritkulásra kálciumot szedni D és K vitamin nélkül például lassú öngyilkosság.
A kalcium-polémiához annyit tennék hozzá, hogy a cronometer szerint a natúr hántolt-szárított szezámmag 100 g-jában 60 mg Ca van, a pirított szezámmagban (100 g) viszont 990 mg. Nem tudom, mivel magyarázható a különbség, a cronometer szerintem nem egy 30 éves könyv...
A keménysajtok 100 g-jában kb. 700 mg kalciumot ír a cronometer (nem 200-250 mg). Az kb. 2-3 szelet sajt, sokan ennél sokkal többet is megesznek egy nap. Arról persze lehet vitatkozni, mennyi az ajánlott napi Ca mennyiség, valahol 200 és 1000 mg között.
Amúgy én is úgy vélem, a legjobb, ha sokféle ételből visszük be a szükséges kalciummennyiséget, ez vegyes étrenden se nehéz, még sajt és úgy általában tejtermékek nélkül sem. Nekem simán összejön tejmentesen, ahogy a magnézium és egyebek is. A magnézium leginkább növényekből, ahogy a kalcium fele is. Ezek miatt nem aggódnék egy vegán étrend esetén, inkább a vas, a B12, esetleg a cink szorulhat kiegészítésre.
76%-os: se a D se a K2 vitamint nem kell pótolnia egyetlen egészséges embernek sem, mert magától termelődik.
A kálciumot sem “pótolni” hanem normális forrásból bevinni kell.
Nem tudom, milyen forrásokat használsz, de hogy nem a tudomány aktuális álláspontjának megfelelőek, az ordít róluk.
Ha az akarsz lenni, okés, de 16 vagy, főzz magadra.
Tudom, nem divat, de én mióta nem eszek húst (egészségi okokból) magamra főzök.
Alap.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!