Jo vagy rossz vegetáriusnak lenni? Mert szeretem az állatokat, de amikor a hús az asztalra kerül valahogy fel tőr bennem az érzés hogy meg őlték és igy sajnálom az állatot. Most mitt tegyek?

Nem sikerült kifogni a kérdező kérdéséből a lényeget, Andizsuzsi. Ezért írod ezeket. A kérdező részvétet érez az állatok iránt. Ez akadályozza, a húsevésben. Nem érdekes ebből a szempontból a cipő, a méhek, a papír, stb, semmi. Ez más síkon van. Az indiánok, ha egy bölényt leöltek, akkor minden részét felhasználták. A bölény szellemét megkövették. Az egészet feláldozták és hálát adtak érte. Ez egész más, az ÁLDOZATTAL függ össze, más, mint ami most itt állatfeldologzás címén zajlik.

A kérdező lelkében valami ősi magas szellemiség él. Persze itt és ma ez nem divat, sok baja is lesz belőle.

A kérdés nem új. Már Buddha idejében is felmerült: a tanítványok nehezményezték, nem tudták betartani Buddha tanácsát, hogy húst ne egyenek. Ezért Buddha engedett: akkor ne egyen, ha hallotta a leöléskor az állat kétségbeesett hangját. Ennek mély szellemi háttere van, a szellemmel a tudattal és a hangok világával kapcsolatban, nem megyek bele, de könyörgöm, ne álszentezzen senki.

még annyit a 14-hez, Andizsuzsinak, hogy az asztali áldás ennek a tradícionális szemléletnek a változata. Persze azóta világhírű szovjet tudósok feltalálták, hogy mindez elmaradottság, mese, butaság, jéghideg pepsicola az igazi, jön a másik oldalról, nem kell semmi,csak betömni az ételt.

Igen, megköszönni, a növénynek, az állatnak, hogy feláldozta magát, hogy ne éhezzek, hogy tanulni, dolgozni tudjak, és hogy szellemi tevékenységet végezzek. Ez emeli fel a növényt, állatot, ez az áldozat. Mindez a világ jóságával, a szeretettel függ össze, kétezer éve ezt is tanította az Ács Fia.. Uram ez étel jóságod ajándéka.

Kedves 67%-os!

Te nem fogtad ki a válaszomból a lényeget. Értem én, hogy a kérdező sajnálja az állatot, de csak hús formájában, az összes többi "származékát" boldogan használja. Én csak arra próbáltam rávilágítani, hogy ha valakinek erkölcsi aggálya van az állatok elpusztításával kapcsolatosan, akkor az általam felsoroltakat is vegye figyelembe. Egyébként eszem ágában sincs elítélni/megítélni senkit sem amiatt, amit gondol vagy érez, pláne ahogy étkezik, ez mindenkinek saját szíve joga. Én személy szerint azt az álláspontot képviselem, hogy az élelmiszert (húst is) azért termeljük, hogy megegyük, a húsfogyasztás az élet természetes része. De azt gondolni, hogy azért, hogy tojást egyek, nem kell elpusztítani a csirkét, csak féligazság. Van neki másik oldala is. Lehet, hogy kicsit sarkalatos voltam, csak időnként megdöbbenek, amikor valaki úgy gondolja (és sajnos sokan), hogy pl. a tehén olyan, mint a csap, kinyitjuk és jön belőle a tej. Bármikor, bármeddig. Vagy a birkák addig szaladgálnak a legelőn, amíg végelgyengülésben ki nem múlnak. Nem így van, és ez az igazság másik fele. Csak ezt akartam elmondani, nem erkölcsi prédikációt vagy ilyesmit tartani.

"Te nem fogtad ki a válaszomból a lényeget"

Lehet. Megpróbáltam a szellemi hátterét a kérdező érzésének feltárni, mert hasonló volt nálam is, nagyon jól ismerem. Nem tudtam, hogy kötelező azon a szinten maradni, hogy a cipő bőrből van.

Ez olyan - és most megint fellépek egy más szintre a konkrét témától egy hasonlat erejéig-, mint amikor a világ szellemi hanyatlásáról és az sötétkor egyre intenzívebb elsötétedéséről, a durva és otromba materializmusról beszélünk, akkor valaki diadalittasan felkiált: nem tudnál internetezni! de jó itt minden.

Mindazonáltal köszönöm a beszélgetést.

Pax et bonum!