Ki, miért lett vegetáriánus? Mióta vagy vegetáriánus?

Arra azért kíváncsi lennék egyesek mit nem értenek azon, hogy "kérem ide csak vegák írjanak".

13 éves korom óta vagyok vegetáriánus (lakto-ovo), azaz idén májusban lesz 10 éve:)

Több oka is van: az elsődleges az undor, majd az ebből következő rádöbbenés az egész kegyetlenségére, ebből pedig az következik, hogy morálisan elfogadhatatlannak tartom a húsevést, a gondolkodó emberi léttel összeegyeztethetetlennek. Azóta persze hozzáadódott ehhez a vegetáriánus életmód pozitív tapasztalata is: egészségesebb vagyok, jobb a közérzetem, és természetesen tiszta a lelkiismeretem.

Nálam a vegasággal összefügg az állatokon tesztelt kozmetikumok, bőr cuccok, stb. elutasítása is. A tejet-tojást vidékről szerzem be, vagy piacról, olyan termelőktől, akiket ismerek, nem nagyipari állattartásból, hanem olyan helyről, ahol tudom, hogy jól bánnak az állatokkal.

De nem érted, hogy senki nem kérdezte?

Minek írod le, ha senki sem kíváncsi rá?

Sosem fogom megérteni miért jó egyeseknek idejönni és veszekedést szítani.

"a sok hús segít a fejlődésben és hús nélkül sehol sem lennék most...ez az igazság méghogyha tényleg minden tápanyagot megis lehetne szerezni növényekből(amit nem hiszek el) akkoris egyszerűbb megvennem a húst minthogy azon szarakodjak h. na még mien aminomsavat kell ennem h. minden tápanyagot megszerezzek..."

1. meg lehet szerezni

2. szarakodni sem kell vele, mert pl. a szója/tofu és a hüvelyesek mind teljes értékű fehérjeforrások, arról nem is beszélve, hogy a legtöbb vega fogyaszt tojást és tejtermékeket, amik szintén teljes értékűek.

3. nem szükséges, és nem igaz, hogy nem lennénk sehol - pl. ott van india, ahonnét rengeteg kiváló orvos, matematikus származik, és ott a lakosság 80%-a vega...de az összes távolkeleti országban elég elterjedt. ezenkívül léteznek pl. vegán! nem csak vegetáriánus testépítők is, ami tökéletes bizonyítéka annak, hogy a vegetáriánus étrend tökéletesen egészséges, és minden elérhető vele, ami egy mindenevő étrenddel - ha nem több.

"az állatok meg azért vannak h. megegyük őket azért születnek h. megegyük őket ha kifekóüdnél valahol a mezőn egy vaddisznó is szépen megzabálna téged és ezzel nincs is semmi baj ez a természet rendje...az állatok is megeszik egymást...mi talán nem vagyunk állatok??? "

Hát én mondjuk nem tartom magamnak állatnak, de azt hiszem ebből látszik is a gondolkodásmódunk és az önértékelésünk közötti különbség. Az ember azért ember, gondolkodó lény, hogy dönteni, választani tudjon - akár ilyen témában, morális, erkölcsi alapon is.

Az állatok pedig nem azért vannak, hogy megegyük őket, a mai haszonállatok vadon élő fajtáji azelőtt is léteztek, hogy megettük volna őket - és akkor is létezni fognak, ha vége szakad egyszer ennek a véres cirkusznak, amit minden evésnek nevezünk. EZ a természet rendje, nem a szándékos fájdalomokozás és pusztítás - ha szerinted mégis, akkor nyugodtan bezárhatod magad egy 2x2méteres ketrecbe, és megkérheted egy barátodat, hogy vágja el a torkod, és egyen meg - úgyis csak állatnak tartod magad, és ez az állatok sorsa, nemde?!

Kicsit gondolkodj el azon, milyen önellentmondásba keveredsz az ömlengéseddel.

"ez is egy munkalehetőség aki a vágóhídon dolgozik mert ehhez ért...erre van képzettsége jobblenne neked ha inkább az utcán lenne mert mindenki virágokat zabálna?"

Igen, jobb lenne. Az ő lelkiismerete is tiszta lehetne például. Ráadásul új munka után nézni mindig lehet - persze kifogások azok vannak dögivel. Igaz, hogy a vágóhídon azért igencsak a társadalom alja dolgozik, betanított munkások (ehhez nem kell érteni), tehát gyakorlatilag bármilyen másmilyen betanított munkára képesek lennének.

De ha már az ilyen nagyvilági vonatkozásoknál tartunk: remélem azt is tudod, hogy az üvegházhatású gázkibocsátás körülbelül felére csökkenne a nagyipari állattartás megszűnésével, és gyakorlatilag leállna az erdőirtás is (ami azért ölt manapság egyre nagyobb méreteket, mert egy vágóállat felhizlalásához iszonyatos mennyiségű takarmányra van szükség, körülbelül a százszorosára, mint ami egy ember jóllakatásához szükséges hónapokon át). Érdemes jobban utánanézni, mert ebbe a témában szerintem nem az egyszerű betanított munkás minimálbére a legsúlyosabb tényező, globálisan legalábbis semmiképp sem.

"Most kicsit te is megcáfoltad magadat ezzel a szója tofu stb baromsággal....gondolj csak bele ha nemlenne a BÓT és egész évben fedezned kéne a tápanyagszükségleteidet és önfertartásra kényszerülnél akkor állatok nélkül nemtudom hogy oldanád meg h. minden meglegyen mert ezek erősen évszakfüggőek.."

1. sehol nem állítottam, hogy ne legyenek boltok. azt állítottam, hogy ne legyenek vágóhidak.

2. egyébként remélem tudod, hogy pl. egy röpke 50 éve még bőven megoldották, hogy legyen megfelelő táplálék minden nap, amiből max. heti 1-2x volt az hús... (ha nem hiszed, kérdezd meg a nagyszüleidet, ha esetleg vannak falusiak, általában a szerda és a vasárnap volt a húsnap, de van, ahol még ennyire sem tellett - mégsem haltak éhen, az étkezésük 90%-át zöldségek, tejtermékek, tojás tették ki télen-nyáron. Szóval ha régen megoldották, most se hiszem, hogy probléma lenne.

De mint mondtam, itt senki nem beszélt önellátásról, meg a boltok megszűnéséről, úgyhogy tárgytalan.

"ismerd be h. erre csak a mai modern életkörülmények között van lehetőseég ahol képes vagy bemenni a teszkóba és megvenni"

Nem ismerem be, ugyanis mint ahogy fentebb kifejtettem, ez nem igaz. Japánban pl. évszázadokon át tilos volt a húsevés a vallás miatt, mégsem haltak ki, fenntartható volt a mezőgazdaság-alapú étkezés. Ráadásul ott tejtermékeket sem fogyasztottak régen! Indiát is említettem már, stb.

Az meg, hogy telefingod-e a lakást engem nem érdekel. A borsó is hüvelyes zöldség, és kétlem, hogy fingadoznod kellene tőle.

Azt meg már elmagyaráztam, hogy ha nem akar az ember, nem kötelező semmire külön odafigyelni. Jó lenne, ha elolvasnád egyáltalán azt, amit meg akarsz cáfolni.

Fogd már fel, hogy vegetáriánusnak lenni az nem = életben maradni, hanem teljes, egészséges, sőt, egészségesebb! életet folytatni, mint mindenevőként.

A vitát részemről lezártam. Elmondhatnám még 26x, hogy miért van így, de nem látom értelmét, ugyanis gondolkodás nélkül sorolod a sablonhülyeségeket, amik ráadásul tudományosan alaptalanok.

Ez mind nagyon szép és jó de most valahogy nem sikerült megcáfolnod amit írtam...az emberek egyre nagyobbra nőnek a változó életkörülmények között ebben pedig igencsak nagy szerepe van h. mindenki könnyedén hozzájuthat a húshoz nemúgy mint mondjuk 40 évvel ezelőtt amikor leginkább az evett akinek voltak állatai...Az indiaiak többsége nem nő nagyra 170cm a többség nemkell ehhez orvosnak lenni hogy lássam...voltam Indiában szüleimmel nyaraltam hát elég nagy nyomor uralkodik ott nemlehetett elmenni az utcán anélkül h. kéregetőbe ne fussak bele...nyilván ennének ők többet is szegények ha lenne mit(most nemcsak a húsra gondolok hanem bármi másra) de jobb híján azt esznek ami van amit megtudnak termeszteni maguknak ill megtudnak venni...szal ebből a kosárból te ne merjél mert inkább segélyt és adományokat kéne küldeni szegényeknek...

abba megasztán végképp mivel kötsz bele h. leírtam h. bár kellő hozzáértéssel és meglévő lehetőséggel tényleg kilehet váltani a húst de aki ezeknek nincs birtokában annak nem ajánlatos mert nemtudja mire van szüksége ezért inkább károsítja a szervezetét minthogy mégegészségesebb legyen...ha megmár a tudományos bizonygatással és sablonszövegekkel jössz akkor elmondanám h. a vega életmód sem bizonyítottan egészségesebb életmód mint a normál mindenevés egyszerűen nem bizonyított alapjába véve az orvostudomány szerint az ember MINDENEVŐ.

Egyébként ha már a húsevés annyira jót tesz az agyműködésnek, használhatnád arra, hogy pl. megtanulsz helyesen írni, mert kezd nagyon irritálni az a szintű írástudatlanság, amit produkálsz.

Az ember biológiailag nem mindenevő, és ez tény. Sehol nem írnak ilyet a biológiakönyvekben sem. Az egyetlen jel, ami a mindenevőség felé mutat, az a fogazat. Minden más tisztán növényevő berendezkedésre utal, (ne haragudj, de ezt másolni fogom, mert nincs kedvem kútfőből leírni az egészet!) pl.:

Külső jegyek

A húsevőknek karmai vannak, mely a zsákmány megragadására és szétmarcangolására szolgál. Egy almát vagy egy reteklevelet nem kell ízekre szedni fogyasztás előtt, ezért a növényevőknek és természetesen az embernek sincsenek karmai (Darwin).

A húsevők lefetyelik a vizet, a növényevők többsége és az ember is issza.

A húsevők hőleadása részben a nyelven keresztül történik. A nagytestű növényevők nem tudják így leadni a hőt - bőrpórusaik vannak, és nagyrészt izzadás segítségével szabadulnak meg a felesleges hőtől. Az ember is bőrpórusokon át, izzadás útján adja le a felesleges hő nagy részét. A húsevő állatoknak nincsenek bőrpórusaik (Dr. W. Ganong).

Állkapocs, fogak és nyelv

A húsevők állkapcsa csupán fel-le képes mozogni mivel a táplálékot csak megragadják, de nem rágják meg igazán, hanem darabokban vagy egészben lenyelik. A növényevők és az ember állkapcsa oldalirányú mozgásra is képes, így tudják a növényi rostokat is megrágni (Dr. Szentágothai).

A húsevők éles, hegyes elülső fogakkal rendelkeznek, melyek a táplálék (hús) megragadására alkalmasak. A növényevőknek és az embereknek nincsenek éles, hegyes frontfogai, mivel táplálékukat nem megragadni, hanem szétrágni kell (lásd csipkebogyó).

A rágáshoz a növényevők és az ember hátsó, lapos őrlőfogakat használnak, a húsevőknek erre nincsen szüksége, mert nem őrlik meg táplálékukat, így nincs is ilyen típusú foguk.

A szemfogak keresztmetszete is az ember növényevő mivoltára utal. A húsevők szemfoga kör keresztmetszetű (ez könnyebb behatolást tesz lehetővé a húsba), míg a növényevők és az ember szemfogának keresztmetszete háromszög alakú, nem húsevésre specializálódott (Dr. Szentágothai).

A húsevők érdes nyelve nagyon praktikus segítség húsdarabok kiszakítására, csontok megtisztítására. A növényevők és az ember nyelvének felülete sima, mely ezeket nem teszi lehetővé (Darwin).

Emésztés

A húsevők nyála erősen savas kémhatású, mivel a hús - vagyis a magas fehérjetartalmú táplálék - lebontására specializálódott. A növényevők és az ember nyála lúgos kémhatású. Ez a szénhidrátban gazdag táplálék előemésztéséhez megfelelő közeg (Dr. Fonyó Attila).

A növényevők nyálában található ptyalin enzim is ezt segíti elő, mely a húsevők nyálából hiányzik. A lúgos nyál egyáltalán nem alkalmas fehérjék lebontására (Dr. Fonyó Attila).

A növényevők, és normális körülmények között az ember is sokáig rágják az ételt, például egy kisgyermek fél órán keresztül is csócsál egy almát. Nagyok a nyálmirigyeik, hogy elegendő nyál termelődjön, ugyanis a növények előemésztéséhez sok nyál kell. A húsevőknek csupán kis nyálmirigyei vannak, hiszen alig rágnak, és emiatt kevesebb nyálra van szükségük.

A táplálék további útját tekintve vizsgáljuk meg a gyomor működését. A húsevők gyomrában erősen savas, vagyis magas sósavtartalmú gyomornedv termelődik. A hús, vagyis a magas fehérjetartalmú táplálékok emésztéséhez - a nyálról leírtaknak megfelelően - erősen savas környezet szükséges. A növényevők és az ember gyomorsava ötször kevesebb, mint a húsevőké, tehát egyértelműen nem fehérjedús táplálkozásra lett kitalálva (Dr. W. Ganong).

A bélrendszer hosszúsága a húsevő állatoknál a testhosszhoz képest rövid, mert a hús hasznosítható tápanyagai hamarabb lebonthatóak, kivonhatóak a táplálékból. Az ember és a növényevők bélcsatornája relatíve hosszabb, ami a növényi rostok jobb megemésztését teszi lehetővé. Ha viszont hús kerül bele, az emésztetlen húsfehérjék megrothadnak, és lassúbb távozás miatt több káros bomlástermék keletkezik és szívódik fel (Dr. Kelogg).

A húsevők bélfala simább, míg a növényevőké lényegesen bolyhosabb, nagyobb felszívódási felületet képezve. Az ember ebben is a növényevőkhöz hasonlít, mert bélfala lényegesen bolyhosabb, mint a húsevőké (Dr. W. Ganong).

A különböző megfigyelések szerint sem a húsevők, sem a növényevők vizelete nem tartalmaz nagy mennyiségű húgysavat. A vegetáriánus emberek vizelete is mentes a húgysavtól, míg a húst fogyasztók vizeletében sok húgysav mérhető. Valószínű, hogy az ember húgysavbontó képessége gyengébb, mint a húsevőké, mert a húsfogyasztás révén keletkező nagy mennyiségű húgysavtól a vesén keresztül próbál megszabadulni, míg a húsevő állatok könnyedén megbirkóznak a táplálékukból keletkező húgysavval. Az ember veséje a húgysavat csak részben képes kiválasztani, mivel nem húsevésre rendezkedett be - a maradék lerakódik a szervezetben (vesekő), vagy az ízületek között apró kristályok formájában (köszvény). Növényevő állatokon végzett kísérletek is ezt támasztják alá, melyek során húst kevertek az ételükbe. Mindegyik állat vizeletének húgysavszintje nagyságrendekkel megnőtt. A folyamatos húsadagolás hatására pedig különféle húgysavkristály lerakódások indultak be.

A növényevők epéje lúgos kémhatású, a húsevőké savas. Ez a savasság a különböző savas anyagcseretermékekkel függ össze, melyek a hús lebontásakor keletkeznek, és a máj kiválasztó munkája folytán jutnak az epébe. A savas kémhatás előnyös a húsevő bélrendszerében a sok fehérje lebontása miatt. A tisztán növényevő ember epéje lúgos kémhatású, míg a húsevőé savas. Ez a savasság viszont kárt tesz az ember bélfalában, fekélyeket okozhat, mivel a mi bélrendszerünk nem ehhez a kémhatáshoz alkalmazkodott (Dr. Bárdos György).

Anyatej

A húsevők teje magas, míg a növényevőké alacsony fehérjetartalmú. Az emberi anyatej is alacsony fehérjetartalmú.