Minden embernél működne a Vegán táplálkozás vagy nem vagyok egyformák és valakinek a szervezete nem bírná ezt a táplálkozás formát?

Elvileg - biologiailag - mindenki alkalmas rá, olyan nincs, hogy nem bírja a szervezete.

Viszont egyrészt nem mindegy, hogyan állítja össze az étrendjét, eléggé oda kell fogyelni a megfelelö összetételre.

Másrészt meg rengeteg emberben benne van az a tévhit, hogy hús/állati eredtü élelmiszerek nélkül baja lesz, ezért placebóhatásként fellépnek nála különbözö beképzelt problémák.

Harmadszor föleg Magyarországon az emberekben rengeteg téveszme rögzödött, és emiatt túlságosan tartanak ettöl az étrendtöl.

Meg még egy probléma, hogy a legtöbben a húst/állati termékeket akarnák növényi eredetüekkel utánozni, ami lehetetlen, azt az ízt/állagot nem lehet elérni, kivéve, ha egy csomó adalékot tesznek bele (növényi hús, tejtermékek, sajt, felvágott stb), és ezért csalódnak a vegán ételekben.

"Elvileg - biologiailag - mindenki alkalmas rá, olyan nincs, hogy nem bírja a szervezete."

elvileg a tejet is meg tudja emészteni az emberi szervezet, mégis a világ lakosságának majd 70%a laktózérzékeny valamilyen szinten. elvileg a természetben élünk, mégis milyen sokan szénanáthásak (és sokszor allergiásak bizonyos gyümölcsökre. tehát az hogy "elvileg - biológiailag mindenki alkalmas rá" nem igazán segít ebben a kérdésben.

"Viszont egyrészt nem mindegy, hogyan állítja össze az étrendjét, eléggé oda kell fogyelni a megfelelö összetételre." igen ez nagyon fontos, és sokan itt rontják el. és szerintem ezért a legnagyobb online vegán tartalomgyártókat lehet okolni. ők a leghangosabbak, mégis a legtöbb meg se említi, hogy mennyire fontos, hogy a mikro és makro tápanyagokat figyelni kell. nem csak a fehérje-ch arány a fontos, mégis szinte csak ezt hallod tőlük.

azt már csak zárójelesen merem megemlíteni, hogy pl b12-t mindenképpen mesterségesen kell pótolni, mert máshogy nem lehet eleget bevinni egy vegán étrend mellett.

Én valószínűleg éhen halnék, egész egyszerűen azért, mert a zöldségfélék nagyrészét egész egyszerűen nem szeretem, van egy kis részük, amitől konkrétan undorodom és hányingerem lesz tőlük. A maradékot meg csak hússal/húsfélével/tojással bírom elfogyasztani.

Jobban szeretek zsírral főzni, mint olajjal, mert jobban szeretem az ízét. Sokáig használtam olajat, van amihez most is szoktam, de zsírral NEKEM finomabb.

A laktózintolerancia felemlegetése elég hülye ellenérv, hiszen az pont a jelenleg is zajló evolúció egy jó példája.

Nem létezik olyan növényi étel, amihez még bármelyik embercsoportnak külön alkalmazkodnia kéne.

A hiszti, hogy "nekem hús kell, különben nem lakok jól!" meg csak hiszti. Majd ha muszáj lesz, hogy 15.000Ft legyen egy kiló hús, akkor majd egyből megváltozik az ilyenek dacossága.

# Sunshinedoll - nézd meg, mindenkinek "nem hasznos" a válasza, aki nem azt állítja, hogy a vegán étrend nem jó senkinek!

Ez a szokásos provokatív vegán kérdés, és a kérdezö és/vagy egyéb elfogult lények lepontoznak mindenkit, aki szerint a vegán étkezés nem lehetetlen.

Működhet, persze, az más kérdés, hogy minek legyek vegán?

A lakto-ovo vegetarianizmus is tökéletes. :) (legalábbis tojás és sajt nélkül hülyét is kapnék, mert imádom őket)

Az Ausztrál Dietetikusok Szövetsége, a Kanadai Dietetikusok Szövetsége, a Brit Dietetikusok Szövetsége, a Physicians Comittee for Responsible Medicine, és a több, mint százezer dietetikust számláló Academy of Nutrition and Dietetics is azon az állásponton van, hogy a megfelelően összeállított növényi étrend minden életkorban (beleértve a gyerekkort és az idősebb kort is) és állapotban (beleértve a szoptatás és terhesség időszakát is) teljes körű és kielégítő az ember számára. A Pécsi Tudományegyetem Táplálkozástudományi és Dietetikai Intézete pedig az Orvosi Hetilapban közölt egy tanulmányt a növényi étrend előnyeiről, ami szintén ezt támasztotta alá. Sőt, ők a cikkben a növényi étrendet olyan bizonyos tipikus mai népbetegségek kezeléséhez és megelőzéséhez is megfelelő módnak tartották, mint az elhízás, a szív-érrendszeri és tumoros megbetegedések, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a csontritkulás. Ugyanezt támasztotta alá többek között a fenti szervezetek mellett a Harvard Health Publication két kutatása, a John Hopkins Közegészségtudományi Iskola, az American Journal of Clinical Nutrition és a JAMA International Medicine is egy tanulmányában. Továbbá ne feledkezzünk meg arról, hogy már a WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet is közzétette az állásfoglalását a vörös és feldolgozott húsok karcinogén hatásairól.

A Harvard Health Publication két tanulmánya egyikében megállapították, hogy a jelentős mennyiségű feldolgozott- és vöröshúsfogyasztás 20-28%-kal megnöveli a vastagbélrák kockázatát, a másikban pedig szó szerint azt írták, hogy "az egészséges húsfogyasztás egy oximoron lett", ugyanis akik nagyobb mennyiségű vörös húst fogyasztottak, azok általában fiatalabban hunytak el keringési rendszer megbetegedései és rák következtében. Még akkor is, ha egészségesen éltek, a húsfogyasztás és az elhalálozás összefüggésben állt egymással. A Physicians Committee for Responsible Medicine pedig megállapította, hogy a daganatos megbetegedésekkel kapcsolatos kutatásokban két összefüggés rendszeresen megjelenik: az állati eredetű termékek és zsírok kockázatnövelő tényezők, míg a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása segít csökkenteni a daganatos megbetegedések esélyeit. Szerintük "nem meglepő, hogy a vegetáriánusoknak van a legkisebb esélye a daganatos megbetegedésre, jelentősen kisebb, mint a húsevőknek." Továbbá ne feledkezzünk meg arról, hogy a WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet is közzétette már az állásfoglalását a vörös és feldolgozott húsok karcinogén hatásairól.

Emellett a Brit Dietetikusok Szövetsége szerint a növényi étrend csökkenti a szívbetegségek, a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás, egyes rákos megbetegedések és a magas koleszterin szint kockázatát. A Kanadai Dietetikusok Szövetsége és a John Hopkins Közegészségtudományi Iskola pedig megerősíti ugyanezt.

Az American Journal of Clinical Nutrition pedig szó szerint leírja, hogy hat tanulmányból négynél megfigyelhető, hogy az alacsonyhúsfogyasztás csökkenti a korábbi elhalálozás veszélyét. Az észak-amerikai és az európai felnőttek jelenlegi adatai alapján azok, akik kevesebb húst fogyasztanak, azok tovább is élnek. Továbbá a JAMA International Medicine egy tanulmánya alapján az állati eredetű fehérje bevitele növeli az esélyt arra, hogy az adott egyén szív- és érrendszeri betegségekben elhalálozzon, míg a növényi eredetű fehérje csökkenti ezt az esélyt.

Emellett a generációk óta növényi étrenden élő hetednapi adventisták átlagosan 7-10 évvel élnek tovább és sokkal jobb életminőségben, mint a környezetükben élő nem hetednapi adventisták. Sőt, amint egy hívő felhagy a hite által megkövetelt életmóddal (aminek része a növényi étrend) várhatóan ugyanolyan életkilátásoknak néz elébe, mint azok, akik a környezetében nem adventisták, úgyhogy még csak nem is szerencsésen öröklődő génekről van szó. És támasztja mindezt alá kb. 300 tanulmány. Az adventistákról szóló tudományos vizsgálatok több mint 60 éves múltra nyúlnak vissza. Az első tudományos közlemény 1954-ben íródott, azóta pedig több mint 300 kutatás taglalta az adventista életmód előnyeit és tanulságait.

A tudomány válasza egyértelmű: ugyan azt nem mondják, hogy "csak és kizárólag a növényi alapú táplálkozás a helyes", azt igen, hogy a megfelelően összeállított növényi étrend sokkal több előnnyel jár(hat) a vegyes étrendhez képest.

Forrás: [link]