Most az ember növényevő, lehet rosszul tanultam biológiából? Miért mondják ezt a vegánok?

"Én hülyeségnek tartom a vegán dolgot(...)"

Azért mert nem értesz hozzá, van egy viszonylag kevés információd és az alapján próbálsz összerakni valamit.

Amikor felmerül, hogy az ember mindenevő-e, a legnagyobb hiba a patás állatokkal összehasonlítani magunkat. A legközelebbi rokonunk a csimpánz, és a majomfélék, melyek gyümölcsevő növényevők, nem kérődző fűvők, innentől felesleges, sőt hibas összehasonlítani a testi adottságainkat egy zebrábal/lóval, köszönőviszonyban sem lesz, ellenben hasonlítsd össze egy majomféle fogazatával a fogunkat. A majmok 1%-ban fogyasztanak állati eredetű táplálékot. Nem vagyunk zebrák, és nem vagyunk sem disznók, sem oroszlánok, két lábon járó majmok vagyunk.

Az hogy mennyire egészséges a növényi étrend:

Az Ausztrál Dietetikusok Szövetsége, a Kanadai Dietetikusok Szövetsége, a Brit Dietetikusok Szövetsége, a Physicians Comittee for Responsible Medicine, és a több, mint százezer dietetikust számláló Academy of Nutrition and Dietetics is azon az állásponton van, hogy a megfelelően összeállított növényi étrend minden életkorban (beleértve a gyerekkort és az idősebb kort is) és állapotban (beleértve a szoptatás és terhesség időszakát is) teljes körű és kielégítő az ember számára. A Pécsi Tudományegyetem Táplálkozástudományi és Dietetikai Intézete pedig az Orvosi Hetilapban közölt egy tanulmányt a növényi étrend előnyeiről, ami szintén ezt támasztotta alá. Sőt, ők a cikkben a növényi étrendet olyan bizonyos tipikus mai népbetegségek kezeléséhez és megelőzéséhez is megfelelő módnak tartották, mint az elhízás, a szív-érrendszeri és tumoros megbetegedések, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a csontritkulás. Ugyanezt támasztotta alá többek között a fenti szervezetek mellett a Harvard Health Publication két kutatása, a John Hopkins Közegészségtudományi Iskola, az American Journal of Clinical Nutrition és a JAMA International Medicine is egy tanulmányában. Továbbá ne feledkezzünk meg arról, hogy már a WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet is közzétette az állásfoglalását a vörös és feldolgozott húsok karcinogén hatásairól.

A Harvard Health Publication két tanulmánya egyikében megállapították, hogy a jelentős mennyiségű feldolgozott- és vöröshúsfogyasztás 20-28%-kal megnöveli a vastagbélrák kockázatát, a másikban pedig szó szerint azt írták, hogy "az egészséges húsfogyasztás egy oximoron lett", ugyanis akik nagyobb mennyiségű vörös húst fogyasztottak, azok általában fiatalabban hunytak el keringési rendszer megbetegedései és rák következtében. Még akkor is, ha egészségesen éltek, a húsfogyasztás és az elhalálozás összefüggésben állt egymással. A Physicians Committee for Responsible Medicine pedig megállapította, hogy a daganatos megbetegedésekkel kapcsolatos kutatásokban két összefüggés rendszeresen megjelenik: az állati eredetű termékek és zsírok kockázatnövelő tényezők, míg a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása segít csökkenteni a daganatos megbetegedések esélyeit. Szerintük "nem meglepő, hogy a vegetáriánusoknak van a legkisebb esélye a daganatos megbetegedésre, jelentősen kisebb, mint a húsevőknek." Továbbá ne feledkezzünk meg arról, hogy a WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet is közzétette már az állásfoglalását a vörös és feldolgozott húsok karcinogén hatásairól.

Emellett a Brit Dietetikusok Szövetsége szerint a növényi étrend csökkenti a szívbetegségek, a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás, egyes rákos megbetegedések és a magas koleszterin szint kockázatát. A Kanadai Dietetikusok Szövetsége és a John Hopkins Közegészségtudományi Iskola pedig megerősíti ugyanezt.

Az American Journal of Clinical Nutrition pedig szó szerint leírja, hogy hat tanulmányból négynél megfigyelhető, hogy az alacsonyhúsfogyasztás csökkenti a korábbi elhalálozás veszélyét. Az észak-amerikai és az európai felnőttek jelenlegi adatai alapján azok, akik kevesebb húst fogyasztanak, azok tovább is élnek. Továbbá a JAMA International Medicine egy tanulmánya alapján az állati eredetű fehérje bevitele növeli az esélyt arra, hogy az adott egyén szív- és érrendszeri betegségekben elhalálozzon, míg a növényi eredetű fehérje csökkenti ezt az esélyt.

Emellett a generációk óta növényi étrenden élő hetednapi adventisták átlagosan 7-10 évvel élnek tovább és sokkal jobb életminőségben, mint a környezetükben élő nem hetednapi adventisták. Sőt, amint egy hívő felhagy a hite által megkövetelt életmóddal (aminek része a növényi étrend) várhatóan ugyanolyan életkilátásoknak néz elébe, mint azok, akik a környezetében nem adventisták, úgyhogy még csak nem is szerencsésen öröklődő génekről van szó. És támasztja mindezt alá kb. 300 tanulmány. Az adventistákról szóló tudományos vizsgálatok több mint 60 éves múltra nyúlnak vissza. Az első tudományos közlemény 1954-ben íródott, azóta pedig több mint 300 kutatás taglalta az adventista életmód előnyeit és tanulságait.

A tudomány válasza egyértelmű: ugyan azt nem mondják, hogy "csak és kizárólag a növényi alapú táplálkozás a helyes", azt igen, hogy a megfelelően összeállított növényi étrend sokkal több előnnyel jár(hat) a vegyes étrendhez képest.

Emellett a generációk óta növényi étrenden élő hetednapi adventisták átlagosan 7-10 évvel élnek tovább és sokkal jobb életminőségben, mint a környezetükben élő nem hetednapi adventisták. küldj már egy linket az infóról. Légyszi.

Na jó, szerinted a fogazat felépítése, a bélcsatorna felépítése és működési funkciója nem tükrözi a táplálkozásunkat? Ez egy hosszú evolúciós folyamat, mely során ezek így alakultak ki a környezeti és életmódbeli hatásokra. De akkor is..!Fontos része a dolognak, hogy az ember fogazatát összehasonlítsuk akár egy tipikus növényevő, akár egy tipikus ragadozójéval,mert ebből tudjuk a legmesszemenőbb következtetéseket levonni. A hozzánk legközelebbi rokonfajokat meg érdemesebb részletesen megvizsgálni. Emberfélék családjába tartozik az orangután, a gibbon, a csimpánz és a gorilla. Abban igazad van, hogy sok nem emberfélénél, akár az újvilági majmok családjánál, lásd tamarin faj beszélhetünk a hús alapú táplálékok háttérbe szorításáról, viszont ott sem 1% az állati eredetű táplálék bevitele az össz bevitt tápanyaghoz viszonyítva %osan. Lásd csimpánz, hiteles infoval tudok szolgálni. A csimpánzok mindenevők.

Bár táplálékukat elsősorban növényi részek,

gyümölcsök, rügyek alkotják, nem

elhanyagolható mennyiségben állati eredetű

táplálékot (rovarokat, férgeket) is

fogyasztanak, sőt alkalmanként vadásznak, és

kisemlősök, főként vaddisznók, majmok,

valamint antilopok húsát fogyasztják abban igazad van,hogy a növényi eredetű táplálékot elsősorban a gyümölcsök alkotják. De az állati eredtű tápanyag, hát nem írják %osan, de 30-40%nál kezdődhet. Mindenesetre leszögezem, itt és most..az összes főemlős mindenevő! Szüksége van állati és növényi eredetű anyagokra egyaránt. A homo habilis kifejezetten vadászó életmódot folytatott, gyűjtögetés mellett persze. Kivonni az állati eredetű tápanyagokat természetellenes. Jól felépített, megszervezett táplálkozási rendszerre van szüksége mindenkinek. A vörös húsokkal egyet értek, de ez sok dologtól függ..vannak e emésztőszervi betegségei,rendellenességei az egyednek, pajzsmirigytermelés, hízékonyságra való hajlam, mennyi az alap koleszterin szintje, mennyire folytat mozgáshiányos életmódot stb. ezek mind árnyalják ezt a dolgot. Inkább a mozgáshiányos életmódban,rendszertelen bioritmusban keresném a hibát, nem épp a vörös húsban. [link]

Hetednapi adventistákról: [link]

Az ember összehasonlítása a ragadozókkal és mindenevőkkel:

[link]

Az [Ausztrál Dietetikusok Szövetsége], [Kanadai Dietetikusok Szövetsége], a [Physicians Comittee for Responsible Medicine], a [British Dietetics Association], és az [Academy of Nutrition and Dietetics] is azon az állásponton van, hogy a megfelelően összeállított növényi étrend minden életkorban (beleértve a gyerekkort és az idősebb kort is), és állapotban (beleértve a szoptatás és terhesség időszakát is) teljes körű és kielégítő az ember számára. A Pécsi Tudományegyetem nemrég az Orvosi Hetilapban jelentetett meg egy [tanulmányt a növényi étrend előnyeiről], és ők is ezen a véleményen voltak. Sőt, ők a cikkben a növényi étrendet bizonyos tipikus mai népbetegségek (elhízás, szív- és érrendszeri, illetve tumoros megbetegedések, magas vérnyomás, cukorbetegség, csontritkulás stb.) kezeléséhez és megelőzéséhez is megfelelő módnak tartották.

Ezek után leszögezhetjük, hogy a megfelelően összeállított növényi étrend minden életkorban és állapotban megfelelő, és semmivel sem kell jobban félni a hiánybetegségektől, mintha fogyasztanánk húst. Sőt, egyenesen előnyös is lehet ez az életmód több szempontból is.

A [Physicians Committee for Responsible Medicine] ezt is kijelentette: "Két összefüggés rendre megjelenik a daganatos megbetegedéseket vizsgáló kutatásokban: a zöldségek és a gyümölcsök segítenek csökkenteni, a hús, az állati és a zsíros termékek pedig gyakran kockázatnövelő tényezőként jelennek meg. [...] Nem meglepő, hogy a vegetáriánusoknak van a legkisebb esélye a daganatos megbetegedésre, jelentősen kisebb, mint a húsevőknek."

Emellett a [British Dietetics Association] szerint: "Alacsonyabb kockázattal jár a szívbetegségek, a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás, egyes rákos megbetegedések és a magas koleszterin szint tekintetében. Ez amiatt lehet, mert ezek az étrendek kevesebb telített zsírt, kevesebb kalóriát tartalmaznak, és gazdagabbak rostokban, fitonutriensekben/fitokemikáliákban (ezek védő tulajdonságokkal rendelkezhetnek), mint a nem vegetáriánus étrendek."

A [Kanadai Dietetikusok Szövetsége] amellett foglalt állást, hogy "az egészséges vegán étrendnek megannyi egészségre gyakorolt pozitív hatása ismert: alacsonyabb arányban fordul elő az elhízás, a szívbetegségek, a magas vérnyomás, a magas vérkoleszterinszint, a 2-es típusú cukorbetegség és bizonyos rákos megbetegedések."

Tovább megyek, a [John Hopkins Közegészségtudományi Iskola] a következőt mondja: "Meggyőző tudományos bizonyítékok rámutatnak a túlzott húsfogyasztás, különösen a vörös- és a feldolgozott húsok és a szívbetegségek, a stroke, a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás, bizonyos típusú rákos megbetegedések és korai elhalálozások kapcsolatára. A zöldségben, gyümölcsben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben gazdag étrend segíthet megelőzni ezeket a betegségeket, és számos más egészségügyi előnnyel is járhat. [...] Az USA-ban fogyasztott fehérjetartalmú ételek többsége hús, vagy egyéb állati eredetű termék, melyekben gyakran magas a telített zsír és koleszterin tartalma, ellentétben a tápanyagban gazdag, és az egészségünkre jó hatással lévő növényi alternatívákkal (pl. bab, borsó, lencse, szójatermékek, diófélék és magvak)."

Az [American Journal of Clinical Nutrition] szerint pedig: "A nagyon alacsony húsfogyasztást vizsgálva a hat tanulmányból négynél azt figyelték meg, hogy jelentősen csökkent az elhalálozás veszélye. [...] Az észak-amerikai és az európai felnőttek jelenlegi kohortadatai azt mutatják, hogy azok körében, akik nagyon kevés húst fogyasztanak, tovább élnek."

Emellett a [JAMA International Medicine] egy tanulmányában azt vizsgálta, hogy a különböző eredetű fehérjebevitel milyen összefüggést mutat az elhalálozással. A tanulmány szerint az az állati fehérje fogyasztása növeli a szív- és érrendszeri betegségek miatti elhalálozást, ezzel szemben viszont a növényi fehérje csökkenti ennek az esélyét. A kutatók ezért felhívják a figyelmünket arra, hogy a fehérjeszükségletünket egészségesebb növényi forrásokból fedezni.

A Pécsi Tudományegyetem pedig nemrég az Orvosi Hetilapban jelentetett meg egy [tanulmányt a növényi étrend előnyeiről], és ők a kutatásban a növényi étrendet bizonyos tipikus mai népbetegségek (elhízás, szív- és érrendszeri, illetve tumoros megbetegedések, magas vérnyomás, cukorbetegség, csontritkulás stb.) kezeléséhez és megelőzéséhez is megfelelő módnak tartották.