Rántást hogy kell helyesen készíteni?

Nekem általában 4 kanál liszt kell egy-egy főzelékhez, ha rántom, de inkább habarni szoktam, de ez természetesen a zöldség mennyiségétől függ.

Először teszem a lisztet az edénybe és annyi zsiradékot teszek rá, hogy könnyen kavargatható legyen.

A hagymás rántáshoz nem tudok hozzászólni, mert életemben nem csináltam rántást vöröshagymával,(40 éve főzök) nekem ez két külön dolog. A pirított hagyma is és a rántás is.

A recept elsősorban arányokat tükröz, nem konkrét mennyiségeket. A recept írója nem tudja, hogy te mennyi krumplit akarsz besűríteni vele, ezért neked kell hozzáigazítanod a rántás mennyiségét az ételhez. Őszintén szólva hosszabb távon el kellene felejteni a receptekhez való gramm szerinti ragaszkodást. Mindent csak tapasztalati úton lehet jól csinálni. Tehát a te mostani esetedben nem a recept a hibás, hiszen azt nem a te főzelékedhez írták. Tanulhatsz a történtekből, és legközelebb a kívánt arányhoz közelítve kell csinálni a rántást. Sajnos vagy nem sajnos, a főzésben sok múlik a ráérzésen.

Én ha rántást készítek, akkor szemre csinálom. Mindig az adott helyzetben dől el, hogy melyik összetevőből még mennyit kell hozzáadni a kívánt eredmény érdekében.

Furák azok a receptek akkor... Bevallom, én csak sütiket és speckó dolgokat nézek a Neten, mivel normál ételeket magamtól is tudok, az elején még anyámtól tanultam. Zsírból minimum annyi kell, mint lisztből, különben ahogy írod, csiriz lesz, nem normál állagú rántás...

A mennyiség, gondolom, ízlés dolga. Nekünk a főzelékek tökéletesen sűrűek rántás nélkül is, soha nem sűrítésre használjuk, hanem ízesítésre és a kalória megdobására (szerencsétlen spenótfőzelék így is olyan kalóriaszegény, bár a zöldségételek sokszor eleve alkalmatlanok jóllakásra, legalábbis nálunk).

A sült hagyma, az necces. Nyilván nem lehet a lisztpirítás után belerakni, hiszen akkor elég a liszt és még mindig nem pirul meg a hagyma. Úgyhogy ha nincs külön sült hagymám, akkor nyilván a hagymát sütöm meg először, rászórom a lisztet s remélem, hogy sikerül megpirulnia, pedig egyik része a zsírban van, a másik a hagyma tetején... Nem baj, jó lesz az, azért jópárszor csináltam már ilyet.

Kérdező, hogyan csinálnál már valamit rosszul, ha neked ízlik, amit főzöl? Nekem is a tied ízlene inkább, de ha valakinek a saját teljesen más típusúja, azzal sincs baj.

A gasztronómia ilyen, mindenki másra esküszik...

Szerintem kicsit túlreagálod az egészet és túlságosan nagy súlyt helyezel az "anyám így csinálta" témára.

A hagymát van, aki elöre pirítja - csak akkor tényleg sok olaj kell bele és könnyen égett hagymás lesz arántás, mire a liszt is megpirul. meg van, aki elöször a liszttel kezdi, akkor kevésbé áll fenn ez a veszély. Ezen kívül az elsö variációban a hagyma teljesen szétfö, a másodiknál jobban megmarad és ízlés kérdése, ki hogy szereti inkább.

A másik kifogásod viszont nem helytálló, jó rántáshoz sem kell sok olaj, az 1-2 evökanál + 2-3 ek liszt teljesen pirítható, cserébe kevésbé zsíros az ételed és kevésbé hízlaló, meg egészségtelen. (Csiriz meg akkor lenne, ha nem sütnéd, hanem föznéd, a csiriz ugyanis a fött lisztpép).

A rántás-zöldségféle aránya meg szintén eléggé eltérö, ugyanis van, aki kevés vízzel fözi, ezért jóval kevesebb rántás elég bele, ellentétben azzal, aki a kevés zöldség-sok víz rendszert követi. Emellett van, aki a fözeléket alig sürübben szereti, mint egy levest, meg van, akinek akkor jó, ha majdnem vágni lehet.

Az meg, hogy mibe teszel cukrot (vagy egyéb ízesítöt), kizárólag ízlés kérdése, szóval ha neked nem tetszik, ne tegyél bele és nincs probléma!