Van olyan, hogy valaki olyan béna, hogy sosem tanul meg főzni?

Nyugi, senki nem születik konyhatündérnek, hanem azzá válik.

Ki több, ki kevesebb idő alatt.

Néhány jó tanács a boldoguláshoz:

-az alap dolgokat (rántás, habarás, zsírjára sütés, elősütés, párolás, stb) bizony meg kell tanulni. Szerencsés esetben ezt az ember lánya hozza otthonról, kevésbé szerencsésben szakácskönyv, gyakorlott nagynéni,stb.

Ezek a dolgok ha mennek, (nagyjából minden ételnél azonos módon végezzük) már lehet "építkezni".

-ne stresszelj, ne akarj eleinte megfelelni, vedd lazára, éld meg alkotómunkaként.

-mint fentebb nagyon bölcsen írják, ne akarj elsőre marhát hirtelen sütni, az alapoknál kezdd, fontos a sikerélmény. Egy jól eltalált kolbászos paprikás krumpli uborka salátával legalább akkora élmény, és nehéz elrontani.

-eleinte ne komplikáld túl a fűszerezést, mert nagyon mellé lehet nyúlni, az eredmény ismét kudarc lesz. Ám óva intelek az ún. kényelmi termékek, kész keverékek használatától, mert egysíkú lesz a főztöd. Használd a jó öreg borsot, fokhagymát, köményt, majoránnát. Később lehet kísérletezni újakkal.

-amíg valamilyen gyakorlatra nem teszel szert, vedd a fáradságot a többszöri, szakaszos fűszerezésre, felöntésre

-eleinte egy kis baki tolerálható, ám az idő haladtával törekedj a tökéletesre. A legegyszerűbb ételt se "tegezd le", ugyanolyan gondosan készítsd, mint a legdrágábbat.

-Végezetül Neked is leírom az általam nagyon preferált mondatot: Főzni csak lélekkel, és kellő alázattal!!

Általános dolgokat írtam, lehet most azt gondolod "na ez most jól nem mondott semmit", ám ha konkrét kérdésed van egy bizonyos étellel, módszerrel, alapanyaggal, állok rendelkezésedre, akár privátban, akár itt az oldalon, ha tudok szívesen segítek.

Fel a fejjel- amíg van!)