Leégett a pörkölt. Szenesre. Volt már nektek is komolyabb konyhai bakitok?

igen, igen:))) bár az én történetem 100 éves, mert lassan és is de leírom.

ifiasszony koromban főztem én is pörköltet vacsorára, jénaiban.(akkor a jénai nagyon menő volt ).

közben tévéztünk, és jött az "Angyal kaladjai"... szóval végignéztem, amikor eszebe jutott jesszus a pörkölt.még annyira nem is volt büdös, de én tudatlan, a szenesedő

pörköltet gyorsan belettem a fürdőkádba.

na akkor jött az ősrobbanás, és a szenes pörkölt üvegszilánkokkal együtt röpült szanaszét.

a szag elviselhetetlen volt, napokig szellőztettünk, de

nagyon sokáig putriszag volt.

szerintem egyszer legalább mindenki szénné éget valamit, hogy vénségére legyen mire emlékezni:)))

remélem lesznek jó történetek.

üdv.

Nálam a borsófőzeléknek szánt borsó égett le.

Babát várok és nagyon elfáradtam, gondoltam, amíg megfő a borsó, picit eldőlök, nem alszom, csak fekszem. Éreztem a borsóillatot, de mire észbekaptam, hogy már több, mint illat, rohantam, elfőtt a víz, egészen szenesedésig leégett.

Persze, kukába került a kaja, a lábost két napig áztattam és sikáltam, de megmentettem. :)

Ehhez hasonló konyhai baleseteim még kezdő koromban sem voltak, bár akkor inkább szétfőztem a dolgokat, jó pépes lett a paprikás krumpli vagy szétfőtt a tészta. :)

Még 15 éves voltam, mikor krumplit akartam sütni, aztán valahogy a gép elé keveredtem közben és ott is ragadtam (pedig nem vagyok nagy számítógépes). Az olaj közben kigyulladt a konyhában, de én nem vettem észre. Mikor megjött anyum, gyorsan kivitte az udvarba és eloltotta, mikor bejött a szobámba letolni, akkor vettem észre, hogy milyen füst jön be... :D A serpenyő menthetetlen volt.

Na mindegy, tanultam belőle. Akkoriban nem sütöttem főztem. Most sokat, és mindig jól sikerült, nem bakiztam, kicsit sem :) - Jah, most 23 éves vagyok

Hát persze! :=) Odatettem a pörkölt alá való hagymát dinsztelni, amikor csengetett a szomszédasszony. Jó sokáig fecsegtünk a kapuban, aztán bejöttem a házba és frászt kaptam, feketére égett a hagyma, embertelen szagok terjengtek mindenhol, nem győztem szellőztetni. Azóta, ha főzés közben csengetnek, azonnal lezárom a gázt :=)

Egy másik szomszédunk nem volt ilyen szerencsés: palacsintát sütött, ugyanígy szólt a csengő, kiment és megfeledkezett a serpenyőkről. Mire visszaért, az olaj kigyulladt, ő pedig ijedtében meggondolatlanul a mosogatóba rakta és hideg vizet engedett rá. Ősrobbanás! A jobb karja végig megégett, az arcán szerencsére csak néhány hólyag nőtt, amik nyom nélkül elmúltak, de a karján a mai napig ott vannak a hegek.

Szintén tóparton történt,(hol, máshol?), ugyan nem én voltam az "elkövető", de a szenvedők között ott voltam.

Barátunk, kecske sütésre vállalkozott, nyárson. Ez ugye, elég macerás, odafigyelést igénylő művelet, és ismerve a koma alkoholhoz való nagyon pozitív hozzáállását, próbáltam meggyőzni a társaságot, hogy dobjuk a húst hagymás zsírra, legyen pörkölt, "oszt' jó napot!". Lehurrogtak.

Vacsorára volt szánva, a szerencsétlen gödölye.

Barátunk, meglepően józanul került elő este fél kilenc felé(akkor már több napja kint éltünk), és tudományosan hozzálátott a faszenes sütéshez.Éjjel egy óra felé, már többen türelmetlenkedtek, lévén meglehetősen éhesek.

A sütőmester közölte, hogy még egy rakat faszén, és kész.

Látott is a halőrháznál egy bontott zsákot, elballag érte.

Meghozta, ráborította, mi vártuk az eredményt.

Az, hogy melyik állat tett a faszén közé dorogi brikettet, napokig nyomoztuk, de nem derült ki. Sütő barát közölte negyed háromkor, hogy elő lehet venni a kenyeret, szalonnát, egyéb túlélő dolgot, mert a kecske ehetetlen, füstös-kormos lett.

Mint írtam, nem én követtem el, de ugyanígy én is benéztem volna...

nekem még szerencsére nem volt nagyobb bakim, de anyumnak...:D

volt, hogy a piskótát liszt nélkül csinálta, a töltött káposztából meg kihagyta a rizset:D:D

nem is lett rossz ahhoz képest..:D