Csipkelekvárt ti hogyan főzitek,? Valami tapasztalat, hogy jó?

40 éve teszek el mindent, minden évben, de csipkebogyó lekvárt csak életemben 1x és soha többet!

Hihetetlen macerás.

De leírom:

Megmosod és minden szem csipkebogyónak levágod mindkét végét, kettévágod, és felteszed főlni, legalább 1,5 órára.

Kevergetni kell, mert leragad.

Utána legalább 2x átpasszírozod (NEM turmix!) mert a hájától, magoktól, de főleg a szőröktől csak így szabadulsz meg.

És aztán innen kezdődik a valódi lekvárfőzés.

Amikor felforr, teszel bele annyi cukrot, amennyi a te ízlésednek megfelel (mi nem szeretjük a túlcukrozott lekvárokat)és főzöd ezzel, lassú tűzön, kevergetve félórát.

Majd üvegek, - én 10 percre a fejére fordítom - utána dunszt.

Hogy aztán te teszel e bele tartósítót (nátrium benzoát) az csak tőled függ.

#2

Nagyon szívesen!:)

Azt lehagytam, pedig nagyon fontos, hogy átpasszírozni szitán kell kanállal, mert a gépi - paradicsom/hal/ - passzírozók áteresztik a szőröket.

És a szita nem lehet fém! (csak lószőr, vagy műanyag)

Szóval, fel van adva a lecke!

Itt egy hasonló recept, ebben le van írva, amit én kihagytam, hogy igazán akkor lesz finom, ha már megcsípte a hajnali fagy.

[link]

Anyám főzött pár piszokrossz kísérleti hecsedlit.

Két fő baj volt vele

Szőrös volt. Nem volt átnyomkodva, és az egésztől köhögött az ember, ez ehetetlenné teszi

Ízetlen volt. A hecsedlinek kell a cukor, és egy kis savanyítás is belefér, de ha ízetlen, az borzalmas.

Anyósom régen úyg csinálta, hogy a bogyók végeit levágta, félbevágta és kiskanállal kiszedte belöle az összes magon meg szöröket.

Ez egyrészt rengeteg idö volt, másrészt tele lett a keze, szeme-szája a szörökkel, rettentöen viszket töle az ember.

Utána ezt lehet elkezdeni fözni, mint minden más lekvárt.

Szerintem nem éri meg otthon vacakolni vele, van pár bolti, ami tényleg jó minöségü.

Minden megyében a kis falvakban vannak ráérős öregasszonyok, akiknek minden pénz jól jön. Pl. Velemben - a néhai Törőcsik Mari falujában - rendszeresen működik a becsületkasszás rendszer. Ott, vagy Kőszeg környékén más falvakban megveszel egy öregasszonytól annyi üveggel, amennyit szeretnél, és kész.

Egyszerű, nagyszerű, kifizeted, és kész. Semmi idődbe nem kerül, annyiba, hogy leutazol, vagy megkérsz ismerőst, kifizeted neki, ő megveszi, elküldi, és kész.

Én a velemi cuccokban sosem csalódtam még. Ha nem jön be, akkor meg max. tanulópénz és többet nem veszel.